Nagy-Britanniában, ahol jelenleg kormányválság van, a kormányzó Munkáspárt drámai vereséget szenvedett az önkormányzati és a helyhatósági választásokon, az 5036 helyből annak mindössze 20 százalékát, 1062-t tudott megszerezni. Tarolt a Reform UK 1450 megszerzett hellyel. Nagy-Britanniába 2018 óta 200 ezer illegális migráns lépett be.

Németország újra csak nehéz helyzetben van. Az ellentétek a két kormányzó erő, a CDU/CSU és az SPD között egyre látványosabbak. A kormány az éjszakába nyúlva hatórás ülést tartott, ahol nem született megoldás.

A parlament felsőháza, a Bundesrat az ott ülő konzervatív és szociáldemokrata szavazatokkal – magyarul a kormányoldal képviselőivel – leszavazta a kabinet elképzeléseit. Friedrich Merz kancellárt beszéde alatt kifütyülték a német szakszervezeti szövetség kongresszusán, amikor a szükséges megszorításokat próbálta megértetni és elfogadtatni.

Németország továbbra is kiáll Ukrajna katonai támogatása mellett. Idén 50 ezer modern robotrepülőt ad át Ukrajnának. A frontról készített tudósítások bemutatják, hogy hasonlóakkal az oroszok is rendelkeznek. Az orosz–ukrán fronton a hátországi események legalább olyan érdekesek, mint amelyek a frontokról érkeznek.

Kijevben újabb korrupciós botrány robbant ki. Luxuslakópark épül a főváros mellett, ahol sok millió dollárt elloptak. Andrij Jermak ellen, aki eddig élet és halál ura volt, tizenhat kötetes vádirat készült, kötetenként 250 oldal terjedelemben. A korrupcióellenes ukrán hivatalban a szálakat az FBI, tehát az USA mozgatja, és a vadászat egyre magasabb szinteket ér el, de az államfő, Volodimir Zelenszkij ellen eddig még semmi sem történt.

Zelenszkij egyik legközvetlenebb munkatársa egy amerikai tévéműsorban közzétette, hogy az államfő nem szeret dolgozni, a belső kör egymással továbbra is oroszul, a betiltott nyelven beszél. Az államfő döntései előtt kikéri ismert jósok véleményét és azoknak megfelelően hoz meg fontos személyi és egyéb döntéseket. Ezt a programot az amerikai mellett az orosz és az ukrán sajtó más-más felhanggal, de közölte.

A NATO főtitkára azzal a javaslattal állt elő, hogy a tagországok a GDP-jük 0,25 százalékát adják át Kijevnek. Az ellenállás a NATO-országok részéről óriási. Ez azt jelentené, hogy a háború beláthatatlan ideig elhúzódhat. Az egyes államoknak érdemi beleszólásuk nem lenne a pénz felhasználására, a korrupció továbbra is korlátlanul terjedhetne Ukrajnában.

Ehhez a folyamathoz erősen hozzájárul, hogy az ukrán államfő már nem kéri, hanem követeli a pénzügyi támogatást a Nyugattól, arra hivatkozva, hogy ő védi meg az öreg kontinenst Oroszországtól. A béke továbbra is távolinak tűnik.

A szerző biztonságpolitikai szakértő