Alexander Stubb finn államfő bejelentette, hogy megváltozott az európai helyzet. Jelenleg Európának nagyobb szüksége van Ukrajnára, mint fordítva. Szerintem ha a finn elnök komolyan gondolja a szavait, akkor téved.

A világ 2025-ben többet költött katonai kiadásra, mint bármikor korábban. Az első helyen az Amerikai Egyesült Államok áll. Második durván az USA-kiadások egyharmadával Kína, harmadik Oroszország, míg a negyedik 40 százalékos növekedéssel a Németországi Szövetségi Köztársaság. Mindenki el akarja adni hadiiparának a termékeit, és a lobbitevékenység minden határt átlép.

A német belpolitikában új fejlemény, hogy a CSU (Keresztényszociális Unió) elnöke, a bajor miniszterelnök, aki kétszer is próbált sikertelenül kancellár lenni, bejelentette, hogy megpályázza az államfői posztot. Ez azt jelenti, hogy amennyiben megválasztják, ő lesz papíron az ország első számú közjogi méltósága. A német közmondás szerint „neki lesz címe, a szükséges eszközök nélkül”. Er hat Titel, ohne Mittel.

Markus Söder esetleges megválasztása azt jelentené, hogy a CDU megszabadul testvérpártja vezetőjétől, aki az egyik legfontosabb bírálója volt. Németország tizenhat tartományából tizenötben van CDU/CSU. Ha a CSU adja az államfőt, új pártelnököt és bajor miniszterelnököt is kell választani.

Egyrészt nyilvánvalóan megvédte saját politikáját, bejelentve, hogy a legfontosabb kérdés, hogy Iránnak ne lehessen atomfegyvere, másrészt figyelmeztette a német kancellárt, hogy készen áll a Németországban állomásozó amerikai erők (36 ezer fő, negyven bázison) létszámának a csökkentésére.

Merz azt javasolta Ukrajnának, hogy az oroszok által elfoglalt területekről vagy azok egy részéről a béke és az EU-s tagság érdekében mondjon le. A védelmi miniszter, a szociáldemokrata Boris Pistorius ezt a kérdést máshogy látja.

Az európai–amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetét jól szemlélteti, hogy Spanyolország bejelentette, hogy nem tudja végrehajtani a katonai kiadás előírt növelését. Csehországban, ahol szembetűnő a kormányfő, Andrej Babis és az államfő, Petr Pavel szembenállása, a katonai kiadás az előírt két százalék helyett csupán a GDP 1,78 százaléka.

III. Károly brit király amerikai útját látványos ceremóniák kísérték, de mind az uralkodó, mind az elnök vigyáztak arra, hogy a valóságban meglévő mély ellentétek az út alatt ne váljanak láthatóvá.

Annak idején, Ronald Reagan és Margaret Thatcher időszakában a háború brit megnyeréséhez alapvetően hozzájárult, hogy az amerikaiak a műholdas hírszerzési adatokat a britekkel, és nem az argentinokkal osztották meg.

A Közel-Keleten a harcok folytatódtak. Izrael és Libanon háromhetes fegyverszünetet kötött egymással, de a megállapodást egyik fél sem tartja be. Az Izraellel szemben álló síita szervezet, a Hezbollah bejelentette, hogy csak akkor olvad be a libanoni hadseregbe, ha Iz­rael kivonul Dél-Libanonból, Izrael ezzel szemben azt mondja, hogy csak akkor hajlandó kivonulni, ha a beolvadás megtörtént. A harcok a Gázai-övezetben és Szíriában is folytatódtak.

Libanon, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal 1975 óta polgárháború folyik, újjáépítési konferenciát hív össze. Az ország újjáépítéséhez 14 milliárd dollár támogatást kér, „természetesen” az Európai Uniótól. Az, hogy ennek mennyi a realitása, az egy másik kérdés.

A béke sem a válságövezetekben, sem a világban nem került közelebb.

A szerző biztonságpolitikai szakértő