Péterfalvi Attila: Tilos alkudozni a lemondásomról Magyar Péterrel

Péterfalvi Attila világossá tette: sem politikai nyomásra, sem Magyar Péter felszólítására nem mond le a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság éléről. A NAIH elnöke szerint pozícióját uniós jog és bírósági döntések is védik, ezért mandátuma nem lehet politikai alku tárgya.

A közjogi méltóságok több ízben is válaszoltak Magyar Péter felszólítására. A Kúria elnöke, Varga Zs. András a HVG-nek adott válaszában közölte, 

a Kúria az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó legfőbb bírósági szerv. Elnökét az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdése értelmében kilenc évre az Országgyűlés választja.

Vagyis Varga Zs. András mandátuma 2030. január 1-jéig szól.

Az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter a lemondásra felszólító nyilatkozatokat pedig a politikai nyomásgyakorlásnak minősítette. 

Az Alkotmánybíróság teljes üléseiről nem nyilvános emlékeztető készül. A 2026. április 21-i teljes ülésen az emlékeztetőben foglaltak szerint az egyik alkotmánybíró politikai tartalmú nyilatkozatot tett, amelynek végén felkérte az Alkotmánybíróság elnökét az elnöki tisztségről történő lemondás megfontolására 

– közölte az Alkotmánybíróság.

A testület közleményében beszámolt róla, hogy az elnök több más alkotmánybíró hozzászólása után – a sajtóban megjelentekkel ellentétben – részletesen válaszolt az elhangzottakra, hangsúlyozva, hogy döntéseiben mindenkor és a jelen esetben is a testület érdekeinek megfelelően jár el.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése nem folytatott vitát a felvetésről, figyelemmel arra, hogy nincs hatásköre sem az elnök kinevezésére, sem pedig az elnöki tisztség megszűnésével összefüggésben.

Méltatlansági indítványt pedig, amelynek megvitatására és az arról való döntéshozatalra a teljes ülésnek joga van, senki nem terjesztett elő.

Leszögezték: az Alkotmánybíróság továbbra is irányadónak tartja korábbi nyilatkozatát, amely szerint feladatait a hatályos alaptörvény és a rá vonatkozó jogszabályok által meghatározott alkotmányos keretek között látja el.

Az elnök – és egyes nyilatkozatok szerint az Alkotmánybíróság tagjai – lemondására felszólító nyilatkozatok tartalmukban kizárólag politikai és nem szakmai természetűeknek tekinthetők, amelyek a hatalommegosztás rendszerére is figyelemmel nem vehetők figyelembe – szögezte le az intézmény.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke pedig Magyar Péter kijelentéseire úgy reagált, „tájékoztatom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a működésére vonatkozó jogszabályok szerint, azok maradéktalan betartásával működik és ellátja a jogszabályokban előírt feladatait. A Tpvt. 33. § (2) rögzíti, hogy »a Gazdasági Versenyhivatal a feladatai ellátása során

• csak a törvénynek van alárendelve,
• feladatkörében nem utasítható,
• feladatát más szervektől elkülönülten,
• befolyásolástól mentesen látja el.«”

A versenytörvény előírásai szerint ugyanis a GVH elnökét Magyarország miniszterelnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a jelöltet pedig meghallgatja az Országgyűlés illetékes bizottsága. Az GVH elnökének kinevezése hat évre szól, ennek lejártát követően pedig újból kinevezhető.

Válaszolt az NMHH Magyar Péternek

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rövid közleményben reagált a felszólításra. Hangsúlyozták, hogy 

az Alaptörvény alapján önálló, független szabályozó szervként működnek, és politikai nyilatkozatokról nem foglalnak állást. Kiemelték továbbá, hogy Koltay András elnök kilencéves mandátuma 2030 decemberéig tart, ezért a törvény szerint folytatja a munkáját.

Hasonlóan a Médiahatósághoz, a köztársasági elnök is kapott távozásra szóló felszólítást Magyar Pétertől, ám egyelőre nem jelezte, hogy eleget tenne ennek a kérésnek. A Tisza Párt most szembesülhet azzal, hogy a kétharmad birtokában sem olyan egyszerű eltávolítani azokat, akiket az Alaptörvény hosszú, védett mandátummal ruházott fel.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)