Talán először fordult elő a háború kezdete óta, hogy 

Közben új hidat avattak az orosz–észak-koreai határon. A híd öt kilométer hosszú és kevesebb mint egy év alatt készült el. Észak-Korea, hasonlóan Kínához, Oroszországot támogatja az Ukrajnával vívott háborúban. A most átadott híd azt jelenti, hogy a szállítás gyorsabb lehet, mint eddig volt.

A német védelmi miniszter, a szociáldemokrata Boris Pistorius – az egyetlen politikus, aki az előző kormányban is szolgált és ugyanezt a pozíciót töltötte be – bejelentette, hogy a német hadseregnek tíz éven belül Európa legerősebb konvencionális hadseregének kell lennie. Fő feladata az orosz veszély elhárítása lesz. A hadsereg létszámát 460 ezer főre tervezik, amelyben a tartalékosok száma 200 ezer fő lesz.

Európa felemás szerepet tölt be az amerikai–izraeli–iráni háborúban. 

A helyzet ellentmondásosságát mutatja, hogy brit és francia vezetéssel azon dolgozik harminc ország, hogy miként tudnának aktívan részt venni a Hormuzi-szoros védelmében a fegyverszünet vagy a háború vége után.

Megérkezett Berlinbe Reza Pahlavi, az 1979-ben megdöntött iráni sah hasonló nevű fia. A hatvanöt éves politikust senki sem fogadta a kormány részéről, a Bundestag külügyi bizottságának az elnöke, Armin Laschet viszont igen. (Ő volt Merkel visszavonulása után a CDU/CSU kancellárjelöltje.) Így fogadták is és nem is Pahlavit a német fővárosban. A helyzet emlékeztet a közismert Mátyás király mesére.

 A Hormuzi-szoros két oldalán mintegy kétezer tankerhajó tölti kényszerpihenőjét, fedélzetükön húszezer tengerésszel.

Izrael – szolidaritásképpen az USA-val – felmondta hadiipari vásárlásait Franciaországgal, mivel Párizs nem csupán bírálta az USA Öböl-politikáját, de megtiltotta, hogy az amerikai légierő használhassa a francia légteret. Eddig a francia–izraeli kapcsolatok ellentmondásosak voltak, de Izrael létrejötte után évtizedekig Franciaország (az USA után) a legfontosabb szövetségesnek számított.

Horst Köhler német államfőnek 2010-ben távoznia kellett, mert azt mondta, hogy a német haditengerészetnek biztosítania kell a tengeri útvonalak védelmét, és ezzel garantálni a hajózási útvonalak biztonságát. Most ugyanezt hangsúlyozza a hivatalos német politika.

Szóba jött a 2015-ös megállapodás Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország között. Egy hasonló megállapodás Irán számára elfogadható lenne, de Trump ezt otthon nem tudja sikerként eladni. Így jelenleg a tárgyalások megfeneklettek.

Donald Trumppal még a pápa is szembekerült. XIV. Leó síkeres afrikai körúton vett részt, és óvatosan próbálta az amerikai elnök bírálatát (az Öböl-háború kapcsán) elhárítani. A katolikus egyházfő Afrikában útja minden állomásán hangsúlyozta, hogy fellép a korrupció ellen, és célja, hogy a migránsok – akiknek döntő része fiatal és az átlagosnál jobban képzett – ne hagyják el a hazájukat. Lula da Silva brazil államfő kiállt a pápa mellett és bírálta az amerikai elnököt.

A szerző biztonságpolitikai szakértő