Ízekre szedték Magyar Péter tervét a jogászok

Technikailag lehetséges, de elfogadhatatlan – így foglalható össze több megkérdezett jogász álláspontja Magyar Péter elképzeléséről, amely Sulyok Tamás eltávolítására irányul. A szakértők szerint a köztársasági elnök és más közjogi méltóságok politikai alapú elmozdítása hosszú távra kiható károkat okozna a magyar alkotmányos rendszerben.

Magyar Péter csak blöfföl?

A hírportál második kérdése arról szólt, mennyire lehet tartós az olyan alkotmánymódosítás, amely megteremti a teljes körű tisztogatás lehetőségét. Hack Péter szerint az államfő ilyen módon való eltávolítása gyakorlatilag megszünteti a köztársasági elnöki intézményt abban a formában, ahogyan a rendszerváltás kezdete óta létezett.

Bármikor megismételhető precedenst teremt, az elnököt a kétharmados többség bármikor bármilyen indokkal eltávolíthatja pozíciójából.

Schiffer András szerint semennyire sem lesz tartós, csak addig fog kitartani, amíg egy következő hatalomváltás el nem söpri a mostani alkotmányozó többséget. Fodor Gábor ugyanígy vélekedett, hiszen hiányzik majd a széleskörű legitimitás. Szerinte az egyoldalú, az ellenzék bevonását nélkülöző alkotmányozás mindig gyenge lábakon áll majd, függetlenül attól, hogy a politikai helyzet miatt egy-két évtizedig hatályban marad-e, vagy sem.

Aki ismeri Magyart, tudja, hogy egy blöffkirály

– jegyezte meg Kurucz Dániel, majd rámutatott: ez is egy blöff a részéről, amibe nap mint nap menekül. „Ami a relatív szerencséje, az a pechje is: a Lenin-fiúk túl hangosan tapsolnak körülötte, így nem éri meg elrántani a kormányt. Azt azonban Magyar Péter is jól tudja valahol mélyen legbelül, hogy ha átlépi ezt a vörös vonalat, az lesz a dicstelen történetének utolsó fejezetéből az első nap” – fogalmazott.

Sulyok Tamás nem tett olyat, ami miatt le lehetne váltani

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy tett-e olyat Sulyok Tamás, amely megindokolhatja az idő előtti elbocsátását, amennyiben az államfő nem kíván lemondani. Hack Péter válaszában emlékeztetett: az alaptörvény rögzíti, hogy az elnök mikor és hogyan fosztható meg tisztségétől. Bármilyen megoldás, ami ezen okok bizonyított fennállásán kívüli okból mozdítja el az elnököt, az alaptörvény jogállamisági klauzulájába és az EU jogállamisági rendelkezéseibe ütközik. Schiffer András szerint Sulyok Tamás nem tett semmi olyat, viszont úgy véli, nem is ez a lényeg.

A jogállami gondolkodás ott kezdődik, hogy az intézményeink tiszteletét el tudjuk választani az azt betöltő személy tevékenységének értékelésétől

– mutatott rá.

Fodor Gábor ugyanezt gondolja: „A kérdés valójában az, hogy jogilag tett-e olyat, ami megalapozza az eltávolítását. Erre a felvetésre a válaszom az egyértelmű nem.” Kurucz Dániel szerint sem. „Kicsit félek attól, hogy a Ruff–Magyar-művek az abszolút magyar népszínházban hirtelen találnak majd valami kis bűncselekmény-féleséget, de hátha nem lépnek erre az útra” – jelentette ki.

Súlyos társadalmi következmények

A negyedik kérdés az volt, hogy milyen hatása lehet a magyar jogállamiságra, hazánk nemzetközi megítélésére, ha Magyar Péter és a Tisza-frakció beváltja a fenyegetését. Hack Péter hangsúlyozta, a „forradalmi igazságosságra” épülő megoldások ellentétesek a jog uralmán épülő társadalmak működésével, Schiffer András szerint pedig csak súlyosbítja azokat a károkat, amiket a NER alkotmánypolitikája okozott.

Fodor Gábor rámutatott arra is, hogy a magyar közéletet rombolja ez a fellépés, hiszen  tovább erősíti azt az érzetet, hogy

akinél a hatalom, az mindent megtehet, a jog nem véd meg minket.

Kurucz Dániel viszont úgy véli, ez sem egy jogkérdés, a hatása inkább politikai lesz. „Magyar Péter, amikor meg fog bukni, és meg fog bukni, félek, hogy a bosszú is hatalmas lesz, ami alapvetően szedi majd ízekre a társadalmunk megmaradt szövetét” – írta.

Nyugatról ne várjunk segítséget

Végezetül megkérdezték a jogászoktól azt is, milyen hazai vagy nemzetközi intézmények segíthetnek a magyar jogállamiság és a történeti alkotmányunk adta jogelvek oltalmazásában. Hack Péter szerint a hazai intézmények közül a választók jelenthetnek korlátot. A nemzetközi intézmények közül az Európai Unió Bírósága és az Európai Bizottság jelenthet védelmet, ha a jogállamiságot valóban fontos értéknek tartják, és nem csak eszköznek a szuverenista kormányok megbuktatására.

„Ne várjuk, hogy »Európa, segíts!«, ahogyan azt egykoron egy közjogi méltóság már világgá kürtölte. Egyrészt mert nem fog, másrészt mert nemzeti büszkeségünket sérti, ha idegen erőktől várjuk a saját problémáink rendezését. Szerinte az egyes kétharmados visszaélésekkel szemben persze az államfőnek és az Alkotmánybíróságnak is lehet szava, de a legfontosabb a patrióta ellenállás – mutatott rá Schiffer András.

Fodor Gábor úgy véli,

az elnök elleni durva, indokolatlan és destruktív hatású miniszterelnöki fellépésnek negatív lesz a hatása a magyar kormányra nézve.

Az európai vezetők többsége ugyanis nem szeretné, hogy a saját országában például ilyen formában történjenek meg a politikai viták. Kurucz Dániel szerint pedig ha a magyar igazságszolgáltatási rendszer a sarkára áll és nem politizál, immunrendszer lehetne „az abszolút magyar népszínháznak”. Az uniótól pedig nem vár komolyabb igazságtételt. „Ha lesz, az egy kellemes csalódás! Ám fontos, hogy most a jobboldal ne essen abba a hibába, amibe Magyarország politikusai már oly sokszor, hogy külföldre szaladnak árulkodni segítségért cserébe. Ne legyünk Kollár Kingák. Ezt a meccset itthon kell megvívni, és nem máshol” – szögezte le.

Vasárnap 16 órától szimpátiatüntetés lesz Sulyok Tamás mellett a Sándor-palota előtt.

Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (Fotó: Markovics Gábor)

További játékainkhoz kattintson ide!