Merz külpolitikai kancellárként mutatja be önmagát. A francia elnökkel rendszeresen egyezteti a NATO-politikát és az európai ügyeket, a lengyel vezetéssel pedig a kétoldalú kapcsolatokat és azt a szerepet, amit Varsó játszik az orosz–ukrán háborúban.
Most, hogy amerikai katonai egységeket vonnak ki Németországból, Lengyelország megfogalmazta azt az igényét, hogy Varsó készen áll az amerikai csapatok befogadására és ezzel a lengyel szerep felértékelésére Európában.
A szíriai polgárháború után – hogy befejeződött-e a valóságban, az más kérdés – eddig 1,6 millió szír tért haza, Németországból azonban ez a szám minimális. A hazatéréssel kapcsolatban a német külügyminiszter szíriai útján bejelentette, hogy a polgárháborús helyzet miatt nem lehetséges a hazatelepítés, míg a kancellár a szír vezetés németországi látogatásakor egyértelművé tette a fokozatos hazatelepítési programot.
A Közel-Keleten a helyzet változatlan. Izrael folytatja a háborút Dél-Libanonban a növekvő európai tiltakozások ellenére. Az európai tiltakozás érdemben nem befolyásolja Izrael térségbeli politikáját.
A zsidó állam letartóztatott és Kréta szigetére szállított 179 európai aktivistát, akik be akartak hajózni Gázába. A céljuk az izraeli tengeri blokád felszámolása volt. Ez nem sikerült. A kitoloncoltak között egy magyar állampolgár is volt.
A Hormuzi-szorosban a helyzet kezd átláthatatlanná válni.
A térségben tartózkodó három amerikai repülőgép-hordozó egyikét, a USS Gerald R. Fordot visszavonták az USA-ba. Ugyanakkor megmozdult Európa. A németek hadihajókat küldtek a Földközi-tenger keleti térségébe, a franciák pedig átvezényelték a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót az Arab/Perzsa-öböl térségébe.
A hajó már átkelt a Szuezi-csatornán és folytatja útját. Ez jól szimbolizálja a francia politikát. Nagyhatalomnak tartja magát és ezt az Európa körüli térségekben érvényesíteni is akarja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!