Gyakori volt a helycsere az egészségügyi tárca élén
Érdemes felidézni, hogy a Gyurcsány-korszak kórházbezárásait elindító Molnár Lajos kevesebb, mint egy évvel a kinevezése után megbukott. Ugyanis 2007-ben lemondott az egészségügyi miniszteri posztról, miután összekülönbözött Gyurcsánnyal a több-biztosítós modell bevezetésén.
De hagyományosan fogyóeszközök voltak a szocialista-liberális kormányzás időszakban az egészségügyi miniszterek.
Molnár után egy évig Horváth Ágnes töltötte be a pozíciót, amiből Gyurcsány a 2008-as szociális népszavazáson elszenvedett vereség után mentette fel. Emlékezetes, hogy az ellenzékben lévő Fidesz a vizitdíj és kórházi napidíj (illetve a tandíj) megszüntetése ügyében kezdeményezett népszavazást, amin a magyarok nagy többségben támogatták a kezdeményezésüket. Horváth Ágnes után a ciklusból hátralévő két évben Székely Tamás volt az egészségügyi miniszter Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon kormányában is.
A 2002–2006 közötti kormányzati ciklusban szintén három egészségügyi minisztert fogyasztott el az akkori balos kormány. Először Csehák Judit állt a tárca élén, aki alig több mint egy év után bedobta a törülközőt. Az akkori sajtóhírek szerint a döntés mögött az egészségügyet érintő forráscsökkentés állt. Csehákot követte Kökény Mihály a poszton, de egy év után kikerült a kormányból, amikor Medgyessy Pétert Gyurcsány Ferenc váltotta a miniszterelnöki poszton. Végül Rácz Jenő fejezte be a ciklust a tárca élén.
Elfogyhat a levegő Hegedűs körül is
Természetesen nem lehet a korábbi egészségügyi miniszterek munkájából kiindulva messzemenő következtetéseket levonni arra vonatkozólag, hogy vajon mennyire lehet stabil Hegedűs Zsolt pozíciója a Tisza-kormányon belül. Azonban a hivatali elődök példái intő jelek lehetnek a mindenkori miniszter számára, hogy az egészségügyben a radikális kormányzati döntések (például korházbezárások) vagy éppen a forráshiány könnyen vezethetnek személyi változásokhoz.

























