Robert C. Castel: Nem kizárt, hogy a városok háborúja következik + videó

A Front legfrissebb adásában a Magyar Nemzet főmunkatársa több aktuális biztonságpolitikai témát érintett. Robert C. Castel beszélt a Romániában becsapódott orosz drón ügyéről, a Fekete-tenger és a dunai kikötők stratégiai jelentőségéről, az orosz–ukrán háború eszkalációjának lehetőségéről, az Oroszország elleni szankciókról, az ukrán hadsereg helyzetéről, a Patriot rakéták és más fegyverrendszerek szerepéről, valamint a brit–lengyel védelmi megállapodásról. Az elemzés második felében a Közel-Kelet került fókuszba.

 

Az orosz és ukrán fővárosokat érő támadásokkal kapcsolatban Castel történelmi párhuzamokat vont

Castel szerint a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a stratégiai bombázó hadjáratok kezdetben katonai célpontokat támadnak, majd a kettős felhasználású infrastruktúrára terjednek ki, végül pedig a városok és a civil lakosság is célponttá válhat. Úgy vélte, hogy az orosz–ukrán háború eddig kevésbé követte ezt a mintát, de most olyan folyamatok láthatók, amelyek magasabb eszkalációs szinthez vezethetnek. Nem tartotta kizártnak, hogy a konfliktus a „városok háborúja” irányába mozdul el.

Castel szkeptikus a szankciókkal kapcsolatban. Fotó: AFP

Castel szkeptikus a szankciókkal kapcsolatban

A szankciókról szólva úgy fogalmazott, hogy a gazdasági intézkedések célja éppen az, hogy az adott ország lakossága is megérezze a nyomást. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdasági hadviselés korlátozott eszköz, amelynek nagyon hosszú a „kihordási ideje”. Elmondása szerint már a háború kezdete óta szkeptikus a szankciók hatékonyságával kapcsolatban, és 

nem hiszi, hogy ezek önmagukban térdre kényszeríthetik Oroszországot.

Az ukrán katonai sikerekről szóló elemzések kapcsán Castel arra figyelmeztetett, hogy ugyanazokat a mércéket kell alkalmazni mindkét fél esetében. Szerinte túlzóak azok az értékelések, amelyek ukrán áttörésről vagy döntő fordulatról beszélnek, ugyanakkor elismerte, hogy a drónháborúban Ukrajna visszaszerezte az előnyét Oroszországgal szemben. Castel szerint az ukrán területi nyereség továbbra is minimális, mert az elmúlt hónapokban elért előrehaladás nagyságrendje nem tér el érdemben azoktól az eredményektől, amelyeket korábban az orosz hadsereg is felmutatott, és amelyeket akkor sem tekintettek stratégiai áttörésnek. 

Hangsúlyozta, hogy a háború hosszú távú kimenetele továbbra sem látható egyértelműen.

A Patriot rakéták ügyében azt mondta, hogy a rendszer továbbra is az egyetlen olyan nyugati eszköz, amely nagy számban alkalmas ballisztikus rakéták elfogására, ugyanakkor a hatásfoka szerinte csökkent az elmúlt években. Kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna elegendő Patriot rakétához juthatna, mivel a gyártási kapacitások korlátozottak, és a Közel-Keleten is jelentős az igény ezekre az eszközökre. 

A Freya légvédelmi rendszer fejlesztésével kapcsolatban szintén szkeptikus volt, és túlzott optimizmusnak nevezte az év végi sikeres elfogásokra vonatkozó várakozásokat.

A Gripen vadászgépek kapcsán úgy vélte, hogy az ukrán döntés racionális, mivel a Gripent eleve olyan körülményekre tervezték, ahol nem állnak rendelkezésre nagy, jól kiépített légibázisok. Szerinte a jelenlegi környezetben fontos előny lehet Ukrajnának, hiszen az orosz támadások miatt a hagyományos légibázisok folyamatos veszélynek vannak kitéve. Ugyanakkor Castel arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az előnyöknek ára van. Megfogalmazása szerint 

a Gripen bizonyos kompromisszumok árán kapta meg ezt a rugalmasságot, ezért a képességei egyes területeken elmaradnak az F–16-osétól.

A legnagyobb problémát abban látta, hogy Ukrajna rendkívül sokféle nyugati és keleti eredetű fegyverrendszert használ egyszerre, ami komoly logisztikai kihívásokat okoz.

A Gripen bizonyos kompromisszumok árán kapta meg a rugalmasságot, Fotó: AFP

A brit–lengyel védelmi megállapodásról

A brit–lengyel védelmi megállapodást a NATO-val kapcsolatos egészséges szkepticizmus jelének nevezte. 

Castel nem azt mondta, hogy a NATO működésképtelen vagy hogy Lengyelország és Nagy-Britannia nem bízik a szövetségben, hanem azt hangsúlyozta, hogy szerinte egy ország védelmét nem célszerű kizárólag egyetlen biztonsági garanciára építeni. Ezért nevezte a jelenséget egészséges NATO-szkepticizmusnak.

Szerinte teljesen észszerű, ha egy ország védelme nem kizárólag egyetlen szövetségi rendszerre épül. A szakértő ugyanakkor a megállapodás gyakorlati oldalával kapcsolatban már jóval óvatosabban fogalmazott. Azt mondta, hogy Európa képes korszerű fegyverrendszereket fejleszteni, a valódi probléma azonban nem a fejlesztés, hanem a tömeggyártás. Szerinte 

az európai országok továbbra is ragaszkodnak a saját hadiipari megoldásaikhoz, ezért nehezen jutnak el az egységes rendszerekig és a nagy volumenű gyártásig.

Emiatt még akkor sem biztos a siker, ha a brit–lengyel együttműködés eredményeként valóban létrejönnek új fegyverrendszerek.

Továbbra is zajlanak az amerikai–iráni összecsapások a Hormuzi-szoros térségében. Fotó: AFP

Az elemzés második felében a Közel-Kelet került fókuszba

A Közel-Keleti helyzetről szólva Castel azt mondta, hogy miközben rendszeresen jelennek meg hírek a közelgő megállapodásról és a béke lehetőségéről, a gyakorlatban továbbra is zajlanak az amerikai–iráni összecsapások a Hormuzi-szoros térségében. 

Úgy vélte, Donald Trump nem feltétlenül érdekelt a konfliktus gyors lezárásában, hiszen Washingtonnak ez egy geopolitikai eszköz is, amelynek segítségével az Egyesült Államok más szereplőkre is nyomást gyakorolhat.

Példaként hozta fel, hogy az amerikai elnök folyamatosan új feltételeket és új elemeket kapcsol a tárgyalásokhoz. Megemlítette azt az elképzelést is, hogy az iráni rendezést összekapcsolják az arab államok és Izrael kapcsolatainak normalizálásával, vagyis az Ábrahám-egyezmények bővítésével. Emiatt szerinte Trump elnök nem siet kiadni a kezéből ezt az eszközt. A Hezbollah és Libanon helyzetét ismertetve pedig azt hangsúlyozta, hogy a Hezbollah egyszerre politikai párt, fegyveres szervezet és állam az államban, ezért a libanoni helyzet csak ezen sajátos kettősség figyelembevételével érthető meg.

Borítókép: Robert C. Castel (Fotó: AFP)