Koszovó ismét választ, azonban kevés kompromisszum várható

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A vitatott jogállású területen egy éven belül harmadszor járulnak az urnákhoz a választók, miután márciusban felbomlott a törékeny szövetség Albin Kurti miniszterelnök és Vjosa Osmani elnök között. Koszovó számára a mostani választás azonban óriási téttel bír, miután az Európai Unió kompromisszumot várna az új kormánytól a Szerbiával való viszony és a területen élő szerb kisebbségek jogainak tekintetében.

2026. 06. 06. 19:42
Fotó: ERKIN KECI Forrás: ANADOLU
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

António Costa, az Európai Tanács elnöke szerdán Pristinába látogatott, és megjegyezte, hogy az EU 1999 óta 3,7 milliárd eurót fektetett be Koszovóba. Azt is világossá tette, hogy az erős, stabil és működőképes intézmények, valamint a Koszovó és Szerbia közötti normalizálódás kritikus fontosságú Koszovó európai útján.

Costa szerint ugyanakkor az Európai Unió nem tudja elvégezni a házi feladatot Koszovó helyett, és félő, hogy Kurti nem is akarja majd. 

A miniszterelnök ugyanis politikai identitása szerves részévé tette a Belgráddal szembeni ellenállást, és nem hajlandó részt venni az EU közvetítésével zajló tárgyalásokon sem. Emellett hivatali ideje alatt elkezdte visszavágni a területen élő szerb kisebbségek jogait, amely további konfrontációt okozott Brüsszellel és Washingtonnal is. 

Kurti agresszívan lépett fel, bezáratta a szerbek által finanszírozott intézményeket, és bejelentette, hogy megkezdi a szerb egészségügyi és oktatási rendszer integrálását Koszovó albán intézményeibe. Ez ellentétes Koszovó tárgyalásos megállapodásaival és alkotmányával, amelyek teljes jogot biztosítanak a szerbeknek az oktatásukhoz, az egészségügyi ellátásukhoz, a nyelvi és kulturális intézményeikhez.

Kurti emellett szeretné elérni, hogy a NATO vezette békefenntartók elleni 2023-as szerb támadás felelőseit adják át Koszovónak, akik közül azonban többen is Szerbiába menekültek, Belgrád pedig feltehetőleg soha nem fogja kiadni őket. Ahhoz azonban, hogy Koszovó integrálódni tudjon az európai közösségbe, egyértelmű, hogy működő intézmények és kompromisszumok kellenek.  

Borítókép: A koszovói parlament (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.