Új tagok előtt nyílhat meg az Európai Unió kapuja

Tizenhárom éve nem csatlakozott új tagállam az Európai Unióhoz, miközben egyre több ország vár arra, hogy helyet kapjon a közösségben. Friedrich Merz német kancellár szerint elérkezett az idő, hogy az EU egyértelműen jelezze: kész a bővítésre. A kérdés nemcsak a Nyugat-Balkán és Ukrajna jövőjét érinti, hanem az unió következő évtizedeinek politikai irányát is meghatározhatja.

EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó (Fotó: AFP)

Az EU bővítésének kérdése az orosz–ukrán háború nyomán ismét a középpontba került. Ukrajna az uniós tagságot európai beágyazottságának egyik legfontosabb biztosítékának tekinti, miközben Brüsszelben egyre többen hangsúlyozzák, hogy a bővítés erősítheti az Európai Unió szerepét a térségben, és mérsékelheti a külső hatalmak befolyását a szomszédos országokban.

A csatlakozási folyamat ugyanakkor továbbra is hosszú és összetett. A tagjelölt országoknak számos reformot kell végrehajtaniuk, a tárgyalások éveken át elhúzódhatnak, és minden egyes szakasz lezárásához valamennyi tagállam támogatása szükséges – számolt be a Reuters.

„Az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy képes a bővítésre, és megvan benne a szándék is erre. Erről szeretnénk tárgyalni ezen a találkozón” – fogalmazott a német kancellár.

Merz nga Tivati: Nëse s’kemi pranuar asnjë anëtar të ri për 13 vjet, kjo tregon se ka mangësi edhe nga ana e Bashkimit Evropian: Kancelari gjerman Friedrich Merz vlerësoi në samitin e vendeve të Ballkanit Perëndimor me BE-në në Tivat… https://t.co/gwSfMTNxgZ #lajme #albinkurti pic.twitter.com/8ZXpZHl6IW

— Naki MediA (@NakiMediA) June 5, 2026

Merz szerint még több nyitott kérdés vár rendezésre, ugyanakkor világosnak kell lennie, hogy a Nyugat-Balkán országai az Európai Unió jövőjének részét képezik.

A német kancellár arra is emlékeztetett, hogy az Európai Unió legutóbb 13 évvel ezelőtt vett fel új tagállamot, ami szerinte arra utal, hogy a közösség bővítési politikája sem volt mentes a hiányosságoktól.

Jelenleg hat nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia és Koszovó – szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz. Az egyes országok azonban eltérő szakaszban tartanak a csatlakozási folyamatban.

A legtöbb elemző Montenegrót tartja a legelőrébb járó tagjelöltnek. A mintegy 630 ezer lakosú ország integrálása a 450 millió lakosú unióba viszonylag egyszerűbb feladatnak számítana, ugyanakkor Podgoricának még jelentős előrelépést kell felmutatnia az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció elleni küzdelem területén. Emiatt sok szakértő rendkívül ambiciózusnak tartja azt a célt, hogy Montenegró már 2028-ban az Európai Unió tagjává váljon.

A csúcstalálkozót megelőzően Németország és Franciaország azt javasolta, hogy a tagjelölt országok már a teljes jogú tagság elnyerése előtt szélesebb körben vehessenek részt uniós programokban, valamint nagyobb hozzáférést kapjanak az egységes piachoz.

Friedrich Merz korábban azt is felvetette, hogy Ukrajna átmeneti jelleggel úgynevezett társult tagsági státust kaphatna. Ez lehetővé tenné, hogy ukrán tisztségviselők részt vegyenek az uniós csúcstalálkozókon és miniszteri üléseken, ugyanakkor szavazati joggal még nem rendelkeznének.

Borítókép: EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó (Fotó: AFP)