Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása súlyos kockázatokat hordoz Európa számára

Magyarország feloldja az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos fenntartásait, ami megnyitja az utat ahhoz, hogy Ukrajna és Moldova már június közepén megkezdje a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat.

Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Tetiana Dzhafarova Forrás: AFP

A fejlemények kapcsán lapunknak nyilatkozott Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, aki szerint Ukrajna uniós tagsága nem pusztán technikai, hanem mélyen politikai és biztonságpolitikai kérdés.

Ukrajna uniós tagsága egy olyan politikai kérdés, amely csak a 2022-es orosz inváziót követően került előtérbe

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy korábban „egyértelmű volt az a meggyőződés, hogy az ország évtizedes távlatban sem lehet az Európai Unió tagja”.

Dornfeld László szerint ennek oka többek között a súlyos strukturális problémákban keresendő.

A súlyos korrupció, a szervezett bűnözés, az oligarchák által uralt diszfunkciós állam és egy rakás más ok miatt nem áll készen erre.

A szakértő rámutatott arra is, hogy az uniós bővítési folyamatot erősen befolyásolja a háborús helyzet.

Brüsszel viszonylag hamar kifogyott a fegyverekből, amiket odaadhatna Ukrajnának […] és egyre nehezebbé vált a pénzügyi támogatás előteremtése is

– fogalmazott.

Dornfeld László szerint az EU-tagság ígérete politikai eszközzé vált.

Az uniós tagság ígérete olyasmi azonban, ami egyrészt reményt ígér az ukránoknak a háború utánra, így továbbra is harcra ösztökéli őket, miközben pénzbe nem kerül rövid távon

– mutatott rá és felidézte a csatlakozási folyamat rendkívüli gyorsaságát is: „2022 februárjában adták be a csatlakozási kérelmet, az év júniusában már tagjelölt státust kaptak, 2023 decemberében pedig döntés született a csatlakozási tárgyalások megindításáról.”

A magyar vétó volt a gát

A magyar állásponttal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Budapest egyre inkább a kockázatok miatt foglalt el kritikus pozíciót.

Magyarország utóbb a vétó álláspontjára helyezkedett a tárgyalási fejezetek megnyitásánál

– mondta.

Dornfeld László szerint a legkomolyabb problémák a biztonságpolitikai és gazdasági következményekből fakadnak.

Ott van rögtön a háború kérdése. Az uniós alapszerződések tartalmaznak egy szolidaritási klauzulát, ami szerint a megtámadott tagállam számára minden más tagállamnak kötelessége segítséget nyújtani. Az eddigi uniós segítségnyújtás önkéntes alapú volt, az abban történő részvételre nem lehetett senkit kötelezni. A csatlakozással ez megszűnne, ráadásul az eszkaláció terén is jelentős veszélyforrás állna elő.

– figyelmeztetett. 

Ukrajna csatlakozásának árnyoldalai

A szakértő kitért a gazdasági következményekre is.

Ukrajna ráadásul úgy érkezne meg az EU-ba, hogy sokkal több pénzt kéne ráfordítani, mint amennyi saját bevételt hozna, és ezért jelentősen csökkenhetnek a közép-kelet-európai országok számára elérhető források is.

Dornfeld László összegzése szerint a bővítés jelenlegi formájában az Európai Unió egészére is komoly terhet róhat:

Ez a politika ugyanis nemcsak a tagállamokra, de az EU egészére is óriási válságot hozhat, gyakorlatilag szétverheti az európai integráció keretét is.

A szakértő végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a kérdés Európa-szerte politikai feszültségeket okoz, ami szerinte hosszabb távon a tagállami politikákra is jelentős hatással lehet.

Borítókép: Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP/Tetiana Dzhafarova)