Több írása megjelenését követően a Magyar Hírlap 1976-ban felajánlott számára egy újságírói státuszt, mondván, nekik éppen műszaki-gazdasági tájékozottsággal bíró ember kell. 1981-ben pedig átment a Magyar Nemzethez, ahol munkatárs, rovatvezető, olvasó szerkesztő, majd vezető szerkesztő munkaköröket töltött be. Emellett rendszeresen publikált, gyakorlatilag minden műfajban – a vezércikktől a glosszáig, a riporttól az elemzésig, belpolitikában, gazdaságban, kultúrában. Az itt töltött bő évtized jelentette számára pályája alfáját és omegáját.
1992-ben a Magyar Televízió TV Híradójához került, majd a Gazdasági Műsorok Főszerkesztőségéhez, mint szerkesztőség-vezető. 1998-tól a Duna TV Híradójának lett felelős szerkesztője. Külsősként a Magyar Rádióban is dolgozott, és tanította is szeretett szakmáját középiskolában, egyetemen.
A nehezebb sajtó korszakokban lehetett nem egyetérteni Bognár Nándival, valahogy mégsem maradt rossz érzés egy-egy véleménykülönbség nyomán. Napjaink fékevesztett őrjöngései közepette különösen megbecsülendőnek tűnik fel az a hangnem. A magyar zsurnalisztika történetének sokszor tárgyalt, de talán a mai napig sem teljes mélységében feltárt folyamata zajlott a 90-es években. E kutatási terület egyik legfontosabb kérdése lehet, hogy a 80-as évek nagy újságíró-egyéniségeinek hogyan alakult a szakmai élete a rendszerváltás után.
Egy szerkesztőségben dolgozni valakivel, több és hitelesebb alkalmat ad a megismerésre, mint bármely mélyreható kérdőív kitöltése. Emlékszem, egy kolléganő megjegyezte, ugyan nem a gazdasági rovatban dolgozik, de a Bognár Nándinak ellenőrzés nélkül elhiszi fejtegetéseit, mert gondolatmenete tiszta, logikus, vitákban nem lenyomni akarja a másikat, hanem megérteni az ellenéveket, s úgy eljutni a racionális megoldásig.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!