Magyarország vétója ellenére is áterőlteti a bizottság Ukrajna gyorsított csatlakozását

Az Európai Bizottság ismét hangsúlyozta, hogy nincs objektív oka az ukrán csatlakozási tárgyalások akadályozásának. Ukrajna kérdésében hiába vétózott ismét Magyarország, Brüsszel mégis azt tervezi, hogy megkezdi a tárgyalásokat Kijevvel, méghozzá a háború és a belső válságok közepette.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen Fotó: JONAS ROOSENS Forrás: ANP MAG

Ukrajna EU-csatlakozása a magyar vétó ellenére halad

A bizottság szóvivője szerint nincsenek objektív okok, amelyek megakadályoznák Ukrajna előrehaladását. Mint fogalmazott: 

Amikor egy tagjelölt országot minden objektív ok nélkül tartanak vissza annak ellenére, hogy teljesítette a kritériumokat, az egész bővítési folyamat hitelét veszíti el.

Orbán Viktor ezzel szemben a nemzeti konzultációra hivatkozott, amelyben – elmondása szerint – a válaszadók 95 százaléka elutasította Ukrajna EU-csatlakozását.

Erős mandátummal jöttem ide

– jelentette ki a csúcstalálkozón, majd hozzátette: 

Ha az Európai Unió egy háborúban álló taggal bővül, akkor az egész unió háborúban áll. És mi ezt nem szeretnénk.

Brüsszel azonban hajthatatlan:

Ukrajna a legnehezebb körülmények között is végrehajtja a reformokat. Ez lenyűgöző

– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hozzátette: 

Ukrajna teljesítette a feltételeket – most rajtunk a sor. Mert a csatlakozási folyamat érdemalapú, és Ukrajna megérdemli, hogy továbblépjen.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

euronews (@euronews.tv) által megosztott bejegyzés

Tomboló válság közepette erőltetnék Ukrajna felvételét

Brüsszel az ukrán kisebbségvédelmi akciótervet is pozitívan értékelte, noha májusban a kétoldalú magyar–ukrán tárgyalások hirtelen megszakadtak, miután Kijev egy állítólagos magyar kémet leplezett le, aki az ukrán érdekek ellen tevékenykedett. Az akcióterv célja, hogy erősítse a nemzeti kisebbségek – köztük a mintegy 150 ezres kárpátaljai magyar közösség – jogait, különös tekintettel a nyelvhasználatra, az oktatásra és a közigazgatási hozzáférésre. 

Bár a bizottság szerint Ukrajna e téren előrelépéseket tett, a gyakorlatban továbbra is sorozatosan sérülnek a magyar kisebbség nyelvi jogai, ami évek óta feszültség forrása Budapest és Kijev között.

A kisebbségi jogsértések mellett azonban számos más, rendszerszintű aggály is terheli Ukrajna uniós csatlakozási esélyeit. Az ország továbbra is a Transparency International korrupciós listájának alsó harmadában szerepel, ahol a közpénzek elköltése, a közbeszerzések átláthatósága és az igazságszolgáltatás függetlensége is súlyos hiányosságokat mutat. 

A bíróságokat politikai befolyás éri, a közigazgatásban elterjedt a klientúrarendszer, és a nyugati partnerek által sürgetett reformok sok esetben csak papíron léteznek. 

Emellett a háború súlyos humanitárius és infrastrukturális válságot idézett elő: az ország jelentős része romokban hever, több millió ember menekült el, a gazdaság összeomlott, sőt egyes régiókban újra megjelentek a fertőző betegségek.

Mindezek ellenére az Európai Bizottság álláspontja változatlan: szerintük Ukrajna „képes szállítani az eredményeket”, és nincs objektív ok a csatlakozási folyamat további akadályozására. 

A politikai nyomás óriási. Volodimir Zelenszkij frusztrált hangvételű videóüzenetben szólította fel a tagállamokat, hogy tegyenek egyértelmű gesztust: 

Most egyértelmű politikai üzenetre van szükség – hogy Ukrajna az európai úton halad, és Európa tartja magát az ígéreteihez.

Brüsszel tehát kész a gyorsított eljárásra, még akkor is, ha egyes tagállamok – élükön Magyarországgal – ezt ellenzik. Eközben egyre több uniós diplomata fontolgatja, hogy Ukrajna csatlakozási folyamatát leválasztják Moldováéról, noha eddig együtt kezelték a két ország kérelmét.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)