Az EU messze legkorruptabb tagállama lenne Ukrajna, ha felvennék

Az Európai Számvevőszék 2021-es jelentése szerint a magas szinten elkövetett korrupció súlyos probléma Ukrajnában. A Tényellenőr elemzése.

Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke beszédet mond az ukrán parlament kijevi képviselőihez Fotó: Ukrán elnöki sajtószolgálat Forrás: AFP

A Transparency International korrupcióérzet-indexe, valamint a Világbank felmérései szerint is jóval magasabb a korrupció gyakorisága, valamint a korrupcióérzet Ukrajnában, mint az Európai Unió bármely tagállamában, írja a Tényellenőr.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke beszédet mond az ukrán parlament kijevi képviselőihez (Fotó: AFP/ Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Ukrajna 2023-ban jelentős visszalépést tett a korrupció elleni harcban azáltal, hogy a parlament elé került egy olyan jogszabály, amely kiüresíti az egyik, az uniós integrációhoz kötődő egyik mérföldkövet, a bírósági reform garanciális vívmányait. A háború kitörése óta többször derült fény strukturális korrupcióra, a védelmi minisztérium három év alatt másodszor került nemzetközi szintű korrupciós botrányba. Ugyanígy kétséges az Ukrajnának juttatott nyugati segélyek sorsa is, ezeknek mintegy felével nem tud elszámolni az ukrán kormányzat.

Ukrajna „ambiciózus célja”, hogy 2025-ben öt-hat EU-csatlakozási tárgyalási klasztert nyisson meg – mondta Volodimir Zelenszkij elnök január 15-én. „Ukrajna érdemei alapján zajlik a csatlakozási folyamat, és ha a jelenlegi sebességgel és minőségben folytatják a reformokat, akkor akár 2030 előtt is sor kerülhet a csatlakozásra” – jelentette ki Ursula von der Leyen február végén a Támogassuk Ukrajnát plenáris ülésen.

A folyamat 2022 június 17-én kezdődött el, amikor az Európai Bizottság támogatását fejezte ki Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán az Európai Tanácsnak. Az EU ezzel együtt hét mérföldkövet jelölt ki az ország csatlakozásához, ezek:

• Alkotmánybírósági reform
• Bírósági reform
• Korrupcióellenes reformok
• Pénzmosás elleni fellépés
• Oligarchaellenes törvények hozatala
• Az uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terén
• A nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása

A European Pravda a döntés másnapján ugyanakkor már arról írt, hogy az ukrán állam képtelen lehet a csatlakozáshoz szükséges reformokat teljesíteni. 

A legnagyobb nehézséget épp a korrupcióellenes intézkedések jelentik az ukrán kormányzatnak, az országban ugyanis az Európai Unió Számvevőszéke szerint „a magas szinten elkövetett korrupció továbbra is súlyos probléma”.

Utóbbi állítást alátámasztja a BBC 2017-es ukrajnai riportja is, amelyben a lap arról számol be, hogy a politikai vezetés legfelsőbb szintjén álló személyek összvagyona eléri a 26 milliárd dollárt. Mindezt úgy, hogy a kormányzat szereplőinek többsége (Porosenko elnökön kívül – a szerk.) nem volt érintett a gazdasági életben. De még a Transparency International korrupcióérzékelési indexe (CPI) is hasonló megállapításokat tesz, amely szerint Oroszország és Belarusszia után Ukrajna a legkorruptabb európai ország. A Transparency értékelése szerint Ukrajna 35 pontot ért el a 100-ból, és ezzel a 105-ik helyezést érte el a 180 országból. 

Forrás: A Világbank felmérésének korrupcióra vonatkozó eredményei alapján készítette a Századvég, 2025. február

Korrupciós ügyek a közelmúltból

A bírák kinevezésére vonatkozó jogszabályok lazítása azért is aggályos, mert mint azt az EU Számvevőszéke is megállapította, a hivatali korrupció jelentős méreteket ölt Ukrajnában. Mindössze fél évvel a Közbizalmi Tanács függetlenségét korlátozó jogszabályról szóló szavazás előtt őrizetbe vették Vszevolod Knyazevet, Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának (CSK) vezetőjét, miután a Legfelsőbb Bíróságon, egy, „az Ukrajna Fegyveres Erőinek vezetősége és bírái által folytatott illegális előnyök megszerzésére irányuló hálózatot fedtek fel”.

Néhány héttel ezelőtti hír, hogy a kijevi városházán hatmillió dollár, hatszázezer euró és nyolcszázezer hrivnya készpénzt talált bevásárlózacskókba és kartondobozokba rejtve az ukrán Korrupcióellenes Ügyészség (NABU) és az Országos Korrupcióellenes Iroda (SAPO).

2025-ben Rusztem Umerov, Ukrajna védelmi minisztere ellen indított vizsgálatot az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal. Az ügy előzménye, hogy a Korrupcióellenes Akcióközpont azzal vádolta meg Umerovot, hogy törvénytelenül járt el, amikor háttérbe szorította az általa sokat kritizált Védelmi Beszerzési Ügynökség (DPA) vezetőjét, akinek szerződését nem hajlandó megújítani.

Összességében tehát elmondható, hogy a háború kitörése óta még súlyosabbnak tekinthető az ukrán korrupciós helyzet, az ország pedig rendkívüli visszalépéseket tett az uniós integrációhoz kötődő mérföldkövek teljesítése terén. A bírósági reform figyelmen kívül hagyása, illetve a kormányzati struktúrában nyíltan megjelenő korrupció egybevág az EU Számvevőszékének megállapításaival, amely kimondja, hogy „a magas szinten elkövetett korrupció továbbra is súlyos probléma" az országban.

A teljes cikk itt olvasható.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke beszédet mond az ukrán parlament kijevi képviselőihez (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)