Tandíj, vizitdíj, migránsok – Horn Gáborral készültek a stuttgarti tiszások a baloldal visszatérésére

A volt SZDSZ-es politikussal, Horn Gáborral az élén készül az egyik Tisza-sziget a baloldali politika visszatérésére – hívja fel a figyelmet a Tűzfalcsoprot legfrissebb blogbejegyzése. A stuttgarti Tisza-sziget rendezvényén Horn hozta a formáját, és nyíltan sürgette a 2008-as, társadalom által elutasított „reformok” visszahozását, a migráció támogatását hirdette, és lenéző hangon beszélt a vidéki magyarokról.

Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője Fotó: Teknős Miklós Forrás: MW

A stuttgarti Tisza-sziget online rendezvénye újra megmutatta, hogy a balliberális oldal politikai gondolkodásmódja lényegében semmit nem változott az elmúlt két évtizedben: az emberek mélységes lenézése, a demokrácia félreértelmezése, a migráció feltétel nélküli támogatása, mindaz, amit a Magyar Péter vezette Tisza Párt is képvisel – hívta fel a figyelmet a Tűzfalcsoport legfrissebb blogbejegyzése. 

Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője Fotó: Teknős Miklós /  MW

A rendezvényen felszólaló Horn Gábor – a volt SZDSZ-es politikus, a Soros Alapítvány egykori oktatási programvezetője, a Republikon Intézet vezetője, – hozta a formáját és nyíltan vállalta: visszasírja a tandíjat, a vizitdíjat és a magyarok által egyértelműen elutasított egészségügyi „modernizációt”.

Horn szerint a hármas népszavazás tette tönkre a „reformokat”

Horn szerint a 2008-as népszavazás — amely az egyik legfontosabb demokratikus intézmény, és amelyen a magyar társadalom egyértelmű nemet mondott a fizetős egészségügyre — „tette tönkre” a reformokat. 

A valóság azonban épp az ellenkezője: nem a népszavazás volt a probléma, hanem az, hogy a baloldal a magyarok ellenében próbálta fizetőssé tenni az egészségügyet, és tandíjat vezetett volna be a felsőoktatásban. 

Horn mondataiból most is az derül ki: szerinte az emberek rosszul döntöttek, amikor nemet mondtak a baloldal politikájára.

A beszélgetés során Horn kifejtette, hogy

 szerinte szükséges volt a vizitdíj és a tandíj, sőt, ma is ugyanezeket a reformokat tartaná kívánatosnak. 

A Fidesz ellenzéki politizálását pedig azért bírálta, mert megakadályozta ezeket az intézkedéseket — vagyis mert kiállt a magyar emberek akarata mellett. A logika egyértelmű: Horn ma is ugyanazt a társadalomérzéketlen neoliberális irányt védi, amely az SZDSZ bukásához vezetett.

…2006 és 2010 között, ha valaki alaposan elemzi ezt, mi most nem fogjuk, a Fidesz ellenzékben történő politizálását, ott már nem találunk elveket, ott már nem érzékelhető, hogy bármiféle értékalapú politizálás lenne. Ott egyszerűen az van, megmérik, ennek van többsége, akkor mondjuk ezt, ha annak van többsége, mondjuk azt. És nyugodt szívvel verik szét az egyébként szükségszerű reformfolyamatokat, amiket megpróbál nagyon rossz minőségben, nagyon sok hibával a két kormányzó párt, az MSZP és az SZDSZ, ezekben már személyes felelősségem is van, akár a tandíj ügyében, akár a vizitdíj ügyében, akár az egészségügyi reform ügyében, és így tovább, és így tovább.

– révedt a múltba Horn Gábor. 

Az egykori balliberális politikus tehát ma is úgy látja: nem maga az MSZP–SZDSZ kormány hibázott, hanem a magyarok, akik nem kértek a tandíjból, nem kértek a vizitdíjból és nem kértek az egészségügy liberális „modernizálásából”. 

Ez a gondolkodásmód kísértetiesen rímel arra, amit egy szintén Tisza-szigetes rendezvényen Tarr Zoltán is megfogalmazott, amikor arról beszélt, hogy az egészségügyben strukturális átalakításokra van szükség, és az oktatásnál is „bele kell nyúlni a rendszerbe”.

 Vagyis pontosan azokon a területeken változtatna, amelyeknél az MSZP–SZDSZ 15 évvel ezelőtt már megpróbálkozott a maga társadalomidegen „reformjaival”. 

Horn és Tarr Zoltán kijelentései között egyértelmű a gondolati rokonság: a volt SZDSZ-es politikus a Gyurcsány-éra reformjai mellett áll ki, Magyar Péter pártjának alelnöke pedig ugyanazokat a „mély beavatkozásokat” sürgeti, amelyekért a baloldal már egyszer súlyos politikai árat fizetett.
 

A balliberális oldal számára tehát a társadalmi akarat nem tényező: a döntéseket nem a választókhoz, hanem a nemzetközi hálózatok elvárásaihoz – Brüsszelhez, Soros-szervezetekhez, globalista érdekcsoportokhoz – igazítanák.

A migráció mellett, a vidékieket becsmérelve 
 

…Orbánék beköltöztek az emberek fejébe, és megépítették ezt a biztonság, mint, tehát, hogy amikor én kiépítem azt, hogy vannak mindig ellenségek, ugye a migránsok, amikor elmegy az ember Borsodba egy faluba, és akkor megkér… ott mondják neki, hogy jó, jó, Horn úr, nagyon sok mindenben egyetértek magával, de azért ezek a migránsok, és mondom, látott már maga menekültet, migránst? Soha. És miért fél tőle? Mert megerőszakolja az asszonyt. És hány éves az asszony? 86.

– idézte a Tűzfalcsoport Horn viccesnek szánt példáját, ami ellentmond annak a valóságnak, hogy Európa számos országában komoly gondot jelent a migránsok által elkövetett erőszak. 

Horn a vidéki emberekről is lenézően beszélt, véleménye szerint a falusi emberek azért nem támogatják a baloldal migrációpárti politikáját, mert – szerinte – nem megfelelő felületekről tájékozódnak. 

A Horn-féle gondolkodásmód egybevág a baloldali narratívával, amely már nem azt tartja problémának, hogy „vidéken nincs internet”, vagy hogy „szerencsétlen falusiak” nem férnek hozzá a hírekhez, hanem azt, hogy a vidéki emberek jelentős része nem kér az ő világmagyarázataikból és nem veszi be a hazugságaikat. Ez a hozzáállás pedig nem más, mint lenézés és kiskorúsítás, amely tökéletesen megmutatja, hogyan tekintenek a baloldalon azokra, akik nem értenek velük egyet.

Horn szerint a probléma a magyar emberek fejében van

„Tehát a legnagyobb kárt az orbáni világ a fejekben okozta. Viszonylag hamar és nagy károkat. Tehát abban változtatni például, hogy a bevándorló az nem ellenség. Egy olyan társadalomban, ahol kell hogy legyen bevándorló. Magyarország nem fog tudni meglenni fiatal bevándorlók nélkül, egy elöregedett társadalom”  – hangoztatta. 
Kijelentése arról árulkodik, hogy szerinte nem a migráció okoz gondot, hanem az, hogy a magyar emberek a bevándorlást elutasítják. 
Horn Gábor kijelentése ugyankkor megvilágítja a nemzeti-konzervatív és a globalista-baloldali világnézet között törésvonalat. 

A jobboldal értékrendje világos: a nemzet biztonságát kell elsőként megvédeni, a határok védelme nem vita tárgya, hanem alapvető állami kötelesség. A kormány pedig a sorsdöntő ügyekben nem megkerüli, hanem megkérdezi az embereket – ahogyan történt 2016-ban is, amikor Magyarország egyértelműen kimondta: nem kér az uniós betelepítési kvótákból.

A baloldali logika ezzel szemben így fest:

• ha a társadalom elutasítja a migrációt, akkor „rosszul döntött”,
• a vidéki ember – szerintük – tájékozatlan, ha nem fogadja el, hogy a bevándorló „nem veszély”,
• a migráció nem probléma, hanem kényszerűség, amit az országnak „meg kell szoknia”.

A Soros-hálózathoz kötődő politikusok gondolkodása tehát mit sem változott: ugyanaz a lekezelő, elitpárti hozzáállás jellemzi őket, amely 2015-ben is teljesen elbagatellizálta a bevándorlás súlyos következményeit. Ami mára módosult, az legfeljebb annyi, hogy mindezt ma már nyíltabban vállalják – és egyértelműen állítják: nem a migrációval van baj, hanem a magyarokkal, mert nem osztják a véleményüket.

Borítókép: Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője

További játékainkhoz kattintson ide!