Tandíj, vizitdíj, migránsok – Horn Gáborral készültek a stuttgarti tiszások a baloldal visszatérésére

A volt SZDSZ-es politikussal, Horn Gáborral az élén készül az egyik Tisza-sziget a baloldali politika visszatérésére – hívja fel a figyelmet a Tűzfalcsoprot legfrissebb blogbejegyzése. A stuttgarti Tisza-sziget rendezvényén Horn hozta a formáját, és nyíltan sürgette a 2008-as, társadalom által elutasított „reformok” visszahozását, a migráció támogatását hirdette, és lenéző hangon beszélt a vidéki magyarokról.

Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője Fotó: Teknős Miklós Forrás: MW

Az egykori balliberális politikus tehát ma is úgy látja: nem maga az MSZP–SZDSZ kormány hibázott, hanem a magyarok, akik nem kértek a tandíjból, nem kértek a vizitdíjból és nem kértek az egészségügy liberális „modernizálásából”. 

Ez a gondolkodásmód kísértetiesen rímel arra, amit egy szintén Tisza-szigetes rendezvényen Tarr Zoltán is megfogalmazott, amikor arról beszélt, hogy az egészségügyben strukturális átalakításokra van szükség, és az oktatásnál is „bele kell nyúlni a rendszerbe”.

 Vagyis pontosan azokon a területeken változtatna, amelyeknél az MSZP–SZDSZ 15 évvel ezelőtt már megpróbálkozott a maga társadalomidegen „reformjaival”. 

Horn és Tarr Zoltán kijelentései között egyértelmű a gondolati rokonság: a volt SZDSZ-es politikus a Gyurcsány-éra reformjai mellett áll ki, Magyar Péter pártjának alelnöke pedig ugyanazokat a „mély beavatkozásokat” sürgeti, amelyekért a baloldal már egyszer súlyos politikai árat fizetett.
 

A balliberális oldal számára tehát a társadalmi akarat nem tényező: a döntéseket nem a választókhoz, hanem a nemzetközi hálózatok elvárásaihoz – Brüsszelhez, Soros-szervezetekhez, globalista érdekcsoportokhoz – igazítanák.

A migráció mellett, a vidékieket becsmérelve 
 

…Orbánék beköltöztek az emberek fejébe, és megépítették ezt a biztonság, mint, tehát, hogy amikor én kiépítem azt, hogy vannak mindig ellenségek, ugye a migránsok, amikor elmegy az ember Borsodba egy faluba, és akkor megkér… ott mondják neki, hogy jó, jó, Horn úr, nagyon sok mindenben egyetértek magával, de azért ezek a migránsok, és mondom, látott már maga menekültet, migránst? Soha. És miért fél tőle? Mert megerőszakolja az asszonyt. És hány éves az asszony? 86.

– idézte a Tűzfalcsoport Horn viccesnek szánt példáját, ami ellentmond annak a valóságnak, hogy Európa számos országában komoly gondot jelent a migránsok által elkövetett erőszak. 

Horn a vidéki emberekről is lenézően beszélt, véleménye szerint a falusi emberek azért nem támogatják a baloldal migrációpárti politikáját, mert – szerinte – nem megfelelő felületekről tájékozódnak. 

A Horn-féle gondolkodásmód egybevág a baloldali narratívával, amely már nem azt tartja problémának, hogy „vidéken nincs internet”, vagy hogy „szerencsétlen falusiak” nem férnek hozzá a hírekhez, hanem azt, hogy a vidéki emberek jelentős része nem kér az ő világmagyarázataikból és nem veszi be a hazugságaikat. Ez a hozzáállás pedig nem más, mint lenézés és kiskorúsítás, amely tökéletesen megmutatja, hogyan tekintenek a baloldalon azokra, akik nem értenek velük egyet.

Horn szerint a probléma a magyar emberek fejében van

„Tehát a legnagyobb kárt az orbáni világ a fejekben okozta. Viszonylag hamar és nagy károkat. Tehát abban változtatni például, hogy a bevándorló az nem ellenség. Egy olyan társadalomban, ahol kell hogy legyen bevándorló. Magyarország nem fog tudni meglenni fiatal bevándorlók nélkül, egy elöregedett társadalom”  – hangoztatta. 
Kijelentése arról árulkodik, hogy szerinte nem a migráció okoz gondot, hanem az, hogy a magyar emberek a bevándorlást elutasítják. 
Horn Gábor kijelentése ugyankkor megvilágítja a nemzeti-konzervatív és a globalista-baloldali világnézet között törésvonalat. 

A jobboldal értékrendje világos: a nemzet biztonságát kell elsőként megvédeni, a határok védelme nem vita tárgya, hanem alapvető állami kötelesség. A kormány pedig a sorsdöntő ügyekben nem megkerüli, hanem megkérdezi az embereket – ahogyan történt 2016-ban is, amikor Magyarország egyértelműen kimondta: nem kér az uniós betelepítési kvótákból.

A baloldali logika ezzel szemben így fest:

• ha a társadalom elutasítja a migrációt, akkor „rosszul döntött”,
• a vidéki ember – szerintük – tájékozatlan, ha nem fogadja el, hogy a bevándorló „nem veszély”,
• a migráció nem probléma, hanem kényszerűség, amit az országnak „meg kell szoknia”.

A Soros-hálózathoz kötődő politikusok gondolkodása tehát mit sem változott: ugyanaz a lekezelő, elitpárti hozzáállás jellemzi őket, amely 2015-ben is teljesen elbagatellizálta a bevándorlás súlyos következményeit. Ami mára módosult, az legfeljebb annyi, hogy mindezt ma már nyíltabban vállalják – és egyértelműen állítják: nem a migrációval van baj, hanem a magyarokkal, mert nem osztják a véleményüket.

Borítókép: Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője

További játékainkhoz kattintson ide!