Kozák Danuta kilóg a sorból, olimpiai bajnok társa a betegségéről beszélt

Magyarország történetében eddig 189 (a művészeti versenyeket beleszámítva 190) olimpiai aranyérem született. Ezek közül a vívás és az úszás után a kajak-kenu sportág adja a legtöbb olimpiai bajnoki címet. Összesen 36 magyar kajakozó vagy kenus szerezte a 28 ötkarikás aranyérmet ebben a sikersportágban – a cikkünkben azoknak a szavait idézzük, akik beszéltek az emlékeikről a 130 éves Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) különleges videójában.

Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Csipes Tamara és Fazekas-Zur Krisztina (b–j) a 2016-os női K-4 500 méteres döntőn szerzett olimpiai aranyéremmel (Fotó: AFP/William West)

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) a szervezet 130 éves fennállásának megünneplésére olyan videót tett közzé, amelyben még élő olimpiai bajnokaink többsége – 139 élő bajnokunk közül 131 – beszélt röviden az elsőségek történetéről. A vívás és az úszás legendáinak emlékeit egy-egy cikkben már összefoglaltuk, és ezúttal a harmadik legsikeresebb sportág, azaz a kajak-kenu van soron. Az elmúlt hetven évben kajakozóink és kenusaink szerezték a legtöbb aranyérmet, összesen 28-at. Ezek közül 1956-ban Fábián László és Urányi János K-2 10 000 méteren szerezte az első magyar olimpiai bajnoki címet kajak-kenuban, majd négy évvel később Parti János C-1 1000 méteren lett aranyérmes – ők hárman már nincsenek az élők sorában, ahogyan a kétszeres olimpiai bajnok Kolonics György sem. Rajtuk, és a hatszoros ötkarikás győztes Kozák Danután kívül a maradék 31 sportoló mindegyike visszaemlékezett a sikereinek pillanataira, ezen gondolatokból válogattunk.

Kopasz Bálint a magyar kajak-kenu számára Tokióban nyert olimpiai bajnoki címet, Párizsban aztán bronzérmes lett a királyszámban (Fotó: Csudai Sándor)

Foltán Lászlót húslevessel várták haza

– Ami a döntőben bekövetkezett, az rémálmomban sem fordult volna elő: megálltam egy bójasorral a vége előtt. 

Átrendezték a célvonalat, én pedig 12,5 méterrel hamarabb berúgtam a hajót.

Az volt a szerencsénk, hogy olyan előnnyel vezettünk, hogy még így is fél hajóval megelőztük a második helyezettet – Vaskuti István, aki az 1980-as ötkarikás játékokon Foltán Lászlóval közösen, C-2 500 m-en győzött. Foltán elárulta, a győzelmet követő interjúban azt üzente haza, hogy csirkehúslevessel várják majd otthon, és ez meg is történt.

A MOB jelenlegi elnöke, az 1988-ban egyesben és négyesben is aranyérmes kajakozó, Gyulay Zsolt arról beszélt, hogy az egyéni döntője napján már hajnalban felriadt, így a reggeli órákban elment kocogni és szaunázni az olimpiai faluban, még a bemelegítés előtt. Másnap aztán hiába jött a négyes fináléja, az este egy részét így is ultizással töltötte, a döntő reggelén mégis ő volt a leginkább magabiztos a végül aranyérmet szerző kvartett tagjai közül. 

Az aranyérem miatt nem lett belőle fodrász

A kajak-kenu első magyar olimpiai bajnoknői 1992-ben ünnepelhettek a K-4 500 méter döntője után. Dónusz Éva, Kőbán Rita és Mészáros Erika mellett Czigány Kinga volt a legfiatalabb, ő húszévesen így élte meg a döntő előtti perceket: – Tőlünk elég sokan aranyérmet vártak, úgyhogy amikor eveztünk fel a rajtvonalhoz, az a gondolat futott át a fejemen, hogy ha mégsem sikerül, amit elterveztünk, és az én karrierem nem úgy alakul, ahogy szeretném, akkor fodrász leszek. 

Gondoltam, majd kitanulom a fodrászmesterséget és hajat fogok vágni.

Ettől a gondolattól kicsit megnyugodtam, aztán nem így történt, és megnyertük a versenyt. Hogy ki járt jobban, a későbbi versenyzőtársaim, vagy az általam le nem vágott hajak tulajdonosai, azt nem tudom – mondta.

A borozás is segíthetett Kammereréknek

A háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán az első aranyérmét 2000-ben a K-4 1000 méteres távon nyerte Horváth Gáborral, Storcz Botonddal és Vereckei Ákossal, és elmondása szerint ez volt a legfájdalmasabb a három közül. Rendkívül fáradtnak érezte magát a hajrában, de sikerült erőt gyűjteniük, majd a hajóból való kiszállás után rögtön felköszöntötte édesapját a 44. születésnapja alkalmából. Másnap aztán Storczcal közösen párosban is diadalmaskodott, pedig a döntő hatórás csúszással kezdődött, így aztán 

előtte magyar sportvezetőkkel együtt egy pohár bort is megittak a váratlanul jött ebédszünetben.

Horváth Gábor azt is megjegyezte, hogy az ugyanilyen összetételű négyessel aratott athéni aranyérmük előtti este is elfogyott egy üveg bor, Vereckei Ákos születésnapja alkalmából.

Janics Natasa is két olimpián szerzett három olimpiai bajnoki címet, ám ő 2004-ben egy nap alatt nyert kettőt. Felidézte azt is, hogy alig telt el idő az egyes és a Kovács Katalinnal közös páros döntője között: – Az eredményhirdetés alatt főleg izgalom volt bennem, hogy még a páros is sikerüljön jól. Tizenöt perccel a rajt előtt ültünk be a hajóba, de Kati még idegesebb volt, úgyhogy végül én nyugtattam őt viccelődve – nyilatkozta Janics.

Betegség és olimpiai bajnoki cím egy napon

Szabó Gabriella is háromszor nyert olimpiát, ezek közül az elsőt Londonban. Mint elmondta, a Fazekas-Zur Krisztina, Kovács Katalin és Kozák Danuta mellett megnyert aranyérem után egy órával 40 fokos láza lett és elment a hangja, úgyhogy ő kevésbé tudta aznap megünnepelni a győzelmet. 

A 2016-os, riói sikerei közül az elmondása szerint betegen versenyző Kozákkal közösen megnyert döntőről egyértelműen kettejük barátsága jutott eszébe,

az immáron Kovács helyett Csipes Tamarával kiegészült négyesről pedig az, hogy kötelező volt megnyerniük az azt megelőző időszak nehézségei miatt.

A magyar kajakos aranyérmeket legutóbb hozó, tokiói olimpiának is megvoltak a maga különlegességei: a K-1 200 méteren aranyérmes Tótka Sándor a döntője reggelén földrengésre ébredt, míg a nők K-4 500 méteres egységének két tagja, Bodonyi Dóra és Kárász Anna közös taxija eltévedt a japán fővárosban, így a tervezettnél egy órával később érkeztek a helyszínre.

A lenti MOB-videóban megszólaló magyar kajak-kenu olimpiai bajnokok

• Hesz Mihály (1968: K-1 1000 m) – 17:52
• Tatai Tibor (1968: C-1 1000 m) – 18:50
• Vaskuti István (1980: C-2 500 m) – 47:41
• Foltán László (1980: C-2 500 m) – 49:14
• Gyulay Zsolt (1988: K-1 500 m, 1988: K-4 1000 m) – 01:08:03 és 01:13:22
• Ábrahám Attila (1988: K-4 1000 m) – 01:10:05
• Csipes Ferenc (1988: K-4 1000 m) – 01:12:12
• Hódosi Sándor (1988: K-4 1000 m) – 01:15:21
• Dónusz Éva (1992: K-4 500 m) – 01:28:31
• Kőbán Rita (1992: K-4 500 m, 1996: K-1 500 m) – 01:30:29 és 01:45:50
• Mészáros Erika (1992: K-4 500 m) – 01:32:18
• Czigány Kinga (1992: K-4 500 m) – 01:33:38
• Horváth Csaba (1996: C-2 500 m) – 01:47:56
• Horváth Gábor (2000: K-4 1000 m, 2004: K-4 1000 m) – 01:54:00 és 02:25:03
• Kammerer Zoltán (2000: K-4 1000 m, 2000: K-2 500 m, 2004: K-4 1000 m) – 01:54:59, 01:59:47 és 02:26:30
• Storcz Botond (2000: K-4 1000 m, 2000: K-2 500 m, 2004: K-4 1000 m) – 01:56:20, 01:59:47 és 02:28:10
• Vereckei Ákos (2000: K-4 1000 m, 2004: K-4 1000 m) – 01:57:41 és 02:29:05
• Novák Ferenc és Pulai Imre (2000: C-2 500 m) – 02:02:38
• Janics Natasa (2004: K-1 500 m, 2004: K-2 500 m, 2008: K-2 500 m) – 02:33:18, 02:35:20 és 02:56:22
• Kovács Katalin (2004: K-2 500 m, 2008: K-2 500 m, 2012: K-4 500 m) – 02:34:16, 02:55:19 és 03:27:23
• Vajda Attila (2008: C-1 1000 m) – 02:53:37
• Kökény Roland és Dombi Rudolf (2012: K-2 1000 m) – 03:23:26
• Szabó Gabriella (2012: K-4 500 m, 2016: K-2 500 m, 2016: K-4 500 m) – 03:25:47, 03:37:07 és 03:40:36
• Fazekas-Zur Krisztina (2012: K-4 500 m, 2016: K-4 500 m) – 03:26:42 és 03:40:16
• Csipes Tamara (2016: K-4 500 m, 2021: K-4 500 m) – 03:39:15 és 03:54:09
• Kopasz Bálint (2021: K-1 1000 m) – 03:47:56
• Tótka Sándor (2021: K-1 200 m) – 03:50:52
• Bodonyi Dóra (2021: K-4 500 m) – 03:52:12
• Kárász Anna (2021: K-4 500 m) – 03:55:51