– Nem titok, hogy az utóbbi két évem nem úgy sikerült, ahogy azt szerettem volna. Mondanám, hogy hosszas vívódás után odajutottam, hogy abbahagyom a kajakozást. Nem volt hosszas vívódás. De tényleg, azt a döntést hoztam meg, hogy befejezem az élsportolói pályafutásomat – mondta a döntéséről Hadvina Dóra, aki leánykori nevén, Bodonyi Dóraként vált ismert sportolóvá, olimpiai bajnok kajakossá.
Hadvina Dóra a Csónakház podcast adásában őszintén beszélt arról, hogy a lelki gondjai már 2020 szeptemberében kezdődtek, amikor elvesztette az édesapját. Akkor a munkába menekült, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a Kozák Danuta, Hadvina Dóra, Csipes Tamara, Kárász Anna összetételű négyes tagjaként olimpiai aranyérmet, továbbá Kozák Danutával párosban bronzérmet szerzett.
Az anyaság és a visszatérés együtt depresszióhoz vezetett
A tokiói olimpia után úgy tűnt, meseszerűen alakul az élete. Még 2020-ben házasodott össze a szintén válogatott kajakos Hadvina Gergellyel, aki akkor már az edzője is volt, s a párnak 2022-ben megszületett Holli nevű kislánya. A gondok akkor kezdődtek, amikor Hadvina Dóra a korábbi terveinek megfelelően megpróbált visszatérni.
Miként őszintén beszélt róla, nem tudta összeegyeztetni az anyaságot az edzésekkel, s emiatt depresszióba esett. Eleinte az edzéseken ugyan még jól teljesített, de a versenyeken mégsem tudta megismételni a korábbi eredményeit.
– Az volt a legrosszabb, hogy nem tudtam aludni, és ez már krónikus szinten volt. Eleve volt egy újszülött lányom, aki felkelt éjszaka egyszer, de én egész éjszaka nem tudtam aludni. Nagyon ingerült voltam. Ha az edzésen voltam, azért éreztem magam rosszul, hogy mért nem a gyerekemmel vagyok, mikor a gyerekemmel voltam, akkor miért nem maradtam még nyújtani. Szóval ezt se nagyon tudtam a helyén kezelni. Mintha elvesztettem volna önmagam, nem volt önbizalmam – vallott az érzéseiről.
Hadvina Dóra 2023-ban így is tagja volt annak a női négyesnek, amely ugyan csalódásra csupán a hetedik lett a világbajnokságon, de így is kiharcolta az olimpiai kvótát. A kajakos érthetően nekivágott a 2024-es, olimpiai felkészülésnek is, de egyre inkább elvesztette a hitét és a lelkesedését. Nem is jutott ki az olimpiára, de akkor még, noha belül érezte, nem akarta kimondani, hogy itt a vége.
Hadvina Dóra a párizsi olimpiáról: Én ezt már nem akarom
– Tudtam, hogy ha valami csoda folytán sikerül kijutnom, akkor az olimpia lesz a vége, ha nem, akkor pedig a válogató. Hagytam még egy kiskaput, hogy megnézem az olimpiát, és hogy az milyen érzés lesz.
Hát nem jutottunk el a kajakversenyig, mire azt tudtam mondani, hogy nem fogok visszatérni, mert néztem, és nem arra gondoltam, hogy milyen kár, hogy nem vagyok ott, hanem arra gondoltam, hogy milyen jó a többieknek, hogy ott vannak.
– Aztán megnéztem a lányok versenyét, tiszta szívből tudtam örülni az ő sikerüknek, és azt éreztem, hogy mennyire jó nekik, hogy ezt átélhetik, de én ezt már nem akarom – elevenítette fel, milyen érzésekkel nézte az olimpiát.
A Hadvina Dórával készült teljes beszélgetés:
