Ukrajna háborúba küldi a jövőjét?

Ukrajnában 25 év a sorkatonai kötelezettség alsó korhatára. Az ukrán védelmi minisztérium új toborzókampánya most már a 18–24 éves korosztályt is megcélozta és a szerződéses szolgálatot népszerűsítő felhívásban a hadsereg „valódi kihívásokat” ígér a jelentkezőknek. Gyorgyovich Miklóst, a Századvég Alapítvány Társadalmi Folyamatok és Média Kutatóintézetének szakmai vezetőjét kérdeztük az ukrajnai helyzetről és az ott tapasztalható demográfiai folyamatokról.

Ukrajna toborzási válságban Fotó: MICHAEL SORROW Forrás: ANADOLU

Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány Társadalmi Folyamatok és Média Kutatóintézetének szakmai vezetője kifejtette, hogy Ukrajna népessége már a háború előtt, az 1990-es évek közepétől fogyásnak indult a modern társadalmakra amúgy is jellemző alacsony termékenységi ráta, elöregedés és a kelet-európai társadalmakban még jelentősebb kivándorlás miatt. Ezt a Krím 2015-ös megtámadása, majd a háború kitörése értelemszerűen tovább gyorsította. A Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, hogy új katonai toborzókampányt indított az ukrán védelmi minisztérium, amely kifejezetten a 18–24 év közötti fiatalokat célozza. Arról kérdeztük a szakértőt, hogy egyetért-e ezzel az állásponttal, hogy a 25 év alatti ukrán fiatalok azért maradtak ki eddig a katonai toborzásból, hogy Ukrajna elkerülje a demográfiai katasztrófát? Válaszul kifejtette, hogy a fiatal férfiak fokozottabban veszélyeztetettek (az erőszakos haláltól való félelem, a konkrét sérülés vagy annak veszélye, a poszttraumás stressz), ami túlélésük esetén mind közvetlen hatással lehet majd az ő jövőbeli párkapcsolati életükre, termékenységükre és családalapítási kedvükre. Az alsó korhatár korábbi kitolása ilyetén értelemben tehát valóban részben demográfiai önvédelemként is értelmezhető az ország részéről. Másfelől a 18–24 évesek egy része még vélhetően tanulmányokat folytat(na) vagy épp most kezdené el az önálló életét. 

Ukrajna háborúba küldené a 18-24 éves korosztályt, de milyen áron? (Fotó: AFP/Yuriy Dyachyshyn)

A korosztály hirtelen katonai mobilizációja ezért nemcsak demográfiai, hanem gazdasági és mentális instabilitást okozhat, főleg, hogy még nincs világos kilátás a háború végére, ami tovább fokozza az értelmetlen haláltól való félelmet

– hangsúlyozta.

Ukrajna populációjának alakulása 1950-től
Fotó: Wikipedia

A szakmai vezető azzal folytatta, belátható, hogy hiába felnőttekről beszélünk, a 18–24 éves kor a pszichoszociális fejlődés szempontjából még igen fontos időszak.

A közvetlen és azonnali katonai szolgálat vélhetően nagyon erős, életre meghatározó és nagy eséllyel negatív külső identitásképző hatással lesz rájuk

– mondta a szociológus. Ez még akkor is komoly hosszú távú következményekkel járhat, ha néhányuk körében egyébként egy ilyen „nemzeti függetlenségi háborúban” való részvétel esetleg meg is erősítheti a kollektív identitást, a „háborús generációhoz” való tartozásuk pedig egyfajta nemzethez való lojalitást is okozhat egyesek körében, főleg, ha az állami narratíva is ezt támogatja. Viszont a háborús tapasztalatok náluk is súlyos pszichés következményekkel járhatnak majd, úgy mint a poszttraumás stressz, az értékrendi zavar, a kiégés, az ebből fakadó későbbi kapcsolati nehézségek. Ez a fiatalkori trauma tehát az egész életpályát megpecsételheti majd. 

Demográfiai folyamatok Ukrajnában

Látjuk az alábbi ábrán is, hogy nemcsak a háború, hanem a hatalmas elvándorlás is gondokat okoz. Emellett a teljes termékenységi arány is egy alá süllyedt 2023 után, az interneten elérhető korfákon pedig egyértelműen látszik már most a női többlet az elhunyt és elmenekült férfiak száma miatt. Emellett a fiatal fiúk háborús vesztesége vagy egészségkárosodása további nemi arányeltolódást okozhat, értelemszerűen csökkentve a lehetséges családalapítási lehetőségeket.

De még túlélés és egészségmegmaradás mellett is elmaradhat vagy halasztódhat a családalapítás, ami ezt a már amúgy is alacsony termékenységi szintet tovább csökkentheti. 

Azzal folytatta, hogy releváns lehet kiemelni, hogy a háborús élmények egy generációs törésvonalat is létrehoznak majd, ami hosszú távon bizalomdeficitet, intézményellenességet eredményezhet, szintén csökkentve a gyermekvállalási hajlandóságot.

Nemcsak a háború, hanem a hatalmas elvándorlás is gondokat okoz
Fotó: Wikipédia

Ukrajna és a női szerepek átrendeződése

A szakmai vezető elmondta, hogy Ukrajnában több tízezer nő szolgál aktívan a hadseregben, kisebb hányaduk harcoló alakulatokban is. Egyes fiatal nőket így közvetlenül érheti ugyanaz, ami a fiatal férfiakat – emelte ki. Majd kitért arra is, hogy a fiatal nők párválasztási lehetőségeit is beszűkíti a férfiak harcok miatti halálozása, tartós szolgálata vagy tartós, sokak esetében talán végleges menekültsége.

A háború miatt megnövekszik a nők reproduktív, gyermekgondozási és anyagi terhelése is. Az elhúzódó férfitávollét sok esetben feminizálódott háztartásokat és egyszülős családokat eredményez. A háború pedig felgyorsíthatja a tradicionális nemi szerepek átalakulását is: a nők nemcsak a családban, hanem a munkaerőpiacon és a politikában is aktívabb szerepet vállalnak olyan területeken, ahol korábban több férfi dolgozott. Szinte mindegy is, hogy értékrendileg ezt helyesnek vagy progresszív átmenetnek, vagy akár helytelen kimenetnek tartjuk, várható, hogy ez is társadalmi feszültségeket fog még okozni a posztháborús átmeneti időszakban – zárta gondolatait Gyorgyovich Miklós, a Századvég Alapítvány Társadalmi Folyamatok és Média Kutatóintézetének szakmai vezetője.

Borítókép: Ukrajna toborzási válságban (Fotó: AFP)