A világ hatalmai újraosztják a lapokat – így kezdődhet a harmadik világháború

Donald Trump radikálisan lerövidítette az orosz elnöknek adott háborús ultimátum határidejét, komoly szankciókat helyezve kilátásba. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint ezzel az Egyesült Államok feszültebbé tette a helyzetet. A szakértő arra figyelmeztet, hogy megváltoztak a geopolitikai realitások, és a helyzet akár egy katonai összecsapás nélküli harmadik világháborúhoz is vezethet és a világrend jelentős átrendeződésével járhat.

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: JIM WATSON Forrás: AFP

Mi Trump és az 50 napos ultimátum üzenete?

A szakértő kifejtette, hogy az Egyesült Államok, mint a világ vezető nagyhatalma – történelmileg hagyományos módon – vezető szerepet játszik a világrendszer alakításában és fenntartásában – amely nyilván az USA érdekeit szolgálja. Ezzel a hidegháború vége óta először ment szembe Moszkva, amikor katonai akciót indított Ukrajna ellen, és ennek az – amerikai vezetés számára – igencsak kellemetlen helyzetnek a megoldására törekszik Donald Trump, azonban az elemző szerint pontosan látható, hogy ennek megvannak a maga korlátai.

Azzal folytatta, hogy a Biden-kormányzat szorosan együttműködve az Európai Unióval minden létező gazdasági síkon igyekezett megtörni Oroszországot. A gondot számukra az jelenti, hogy 2014-ben, amikor ezeket a lépéseket elkezdték, akkor már megmutatták, hogy nem félnek az amerikai kézben lévő hegemónia pénzügyi, gazdasági, üzleti és egyéb szempontjait sem érvényesíteni, így az orosz fél fel tudott készülni ezekre a következményekre, és ennek a végkimenetelét látjuk most. 

Trump elnök kezében nem nagyon maradt olyan eszköz, amivel hatást tudott gyakorolni Oroszországra egy közvetlen katonai konfrontáció kivételével. Ezért próbál nyomást gyakorolni az orosz nyersanyagokat vásárló országokra.

– emelte ki, majd azzal folytatta, hogy a probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy a megváltozó világrendben ezekre az országokra, ezeknek az országoknak a szövetségére az Egyesült Államoknak is szüksége lenne.

Ötven nap, korábban 24 óra volt, azelőtt 100 nap (…) Ezt már mind átéltük.

– fejtette ki korábban álláspontját Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Trump ultimátumai kapcsán.

Kína és India: az orosz kőolaj fő felvásárlói

A szakértő kitért a kilátásba helyezett washingtoni szankciók kapcsán arra, hogy India és Kína a BRICS keretében már elkezdte azt a fajta közeledést, amelyben az amerikai hegemónia már említett pénzügyi és egyéb aspektusaival szembeszáll. Ez egy elég laza szövetség volt, és az a megdöbbentő, hogy – mintha az amerikai vezetés nem venné észre és nem látná be – ezek a lépések, amelyeket tesz, akár a Biden, akár a Trump-kormányzat, egyre közelebb terelik ezeket az országokat. 

Azzal folytatta, hogy India és Kína is természetes vetélytársa egymásnak, Oroszország és Kína viszonya sem volt felhőtlen nagyon sokáig, viszont ezek a lépések, amelyekre egyre agresszívabban igyekeznek az egyértelműen hanyatló hegemóniát kikényszeríteni, ezek egyre erősebben és egyre határozottabban tolják egymásra ezeket az országokat. 

Teljes mértékben elképzelhetetlennek tartom, hogy az az India, amely nyersolajkészleteinek vagy szükségleteinek most már 37 százalékát szerzi be Oroszországból, az erre a nyomásra meghajoljon vagy igent mondjon, pláne úgy, hogy közben az amerikai nyersolaj felvásárlása 10-ről 5,5 százalékra csökkent.

– hangsúlyozta. Ebben a helyzetben India sokkal inkább tudja az amerikai olajat nélkülözni, mint az oroszt, és ez az a folyamat, amelyet mintha az Egyesült Államokban nem látnának vagy nem értékelnek megfelelően.

Az isztambuli béketárgyalások eredménytelensége

Az orosz vezetés többször elmondta, hogy csak akkor hajlandó tárgyalóasztal mellett rendezni az orosz–ukrán háborút, hogyha azok a kiváltó okok megszűnnek, amelyek a háború orosz részről történő megindításához vezettek. Ezek között az ukrán nemzettudatnak az a felfogása is szerepel, amelyben Sztepan Bandera gyakorlatilag szélsőjobboldaliként jellemezhető központi figura jelenti a legnagyobb problémát, illetve az a merev oroszellenesség, ami ebből fakad. 

És ez csak egy része ennek a csomagnak, amely orosz részről rendszeresen elhangzik.

– emelte ki. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért kell az orosz követelésekkel foglalkozni: egész egyszerűen azért, mert egy nukleáris nagyhatalomról beszélünk, amelynek megfelelő katonai ereje is van, hogy ezt kikényszerítse, legalábbis a határai mentén. A szakértő szerint innentől kezdve az a megközelítés, amelyben a Nyugat – és ide nemcsak az Egyesült Államokat, Nyugat-Európát, sőt az ázsiai partnereket: Japánt és Dél-Koreát lehet érteni, vagy akár Ausztráliát – meg sem hajlandó hallgatni az orosz követeléseket, amelyeket egy háborús agresszióval támasztottak alá, nagyon súlyos rövidlátásról tesz tanúbizonyságot, és 

ezért nem közelednek az álláspontok, hiszen a kiváltó okok rendezésére a Nyugat nem mutat hajlandóságot. 

– fejtette ki. A szakértő szerint az egy dolog, hogy Kijev a saját függetlenségéért és a saját maga által elképzelt nemzetképért harcol, az egy másik történet, de a nyugati támogatás nélkül ezt nem tudta volna ilyen sokáig végrehajtani. Egyértelműen az ukrán törekvések a saját önképük kialakítására támogatandók, hiszen egy nép eldöntheti, hogy mit gondol saját magáról, de amíg ezt nyugati támogatással teszi meg, addig 

a Nyugat szerepe megkérdőjelezhetetlen abban, hogy nem közeledtek az álláspontok Isztambulban.

– mondta.

Összecsapás nélküli harmadik világháború

A szakértő arra is kitért, hogyha Trump bevezeti a szankciókat, akkor elsősorban nem Moszkva részéről számíthatunk válaszlépésekre, hanem India és Kína részéről, ugyanis ők lennének a fő célpontjai ennek az intézkedésnek. 

Ugye nem véletlen, hogy másodlagos szankciókról beszélnek sokan.

– emelte ki. Somkuti Bálint ebben a helyzetben úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok végleg el fogja veszíteni Indiát és Kínát, végleg el fogja veszíteni annak a lehetőségét, hogy tárgyalóasztal mellett vitassák meg az átalakuló világrendnek a kérdéseit, és ebben az esetben elindul egy olyan küzdelem, amit talán 

nem túlzás egy katonai összecsapás nélküli harmadik világháborúnak nevezni, amely az előző kettőhöz hasonlóan a hatalom újrafelosztásáról fog szólni.

Ebben az esetben nagyon kevés eszköz áll Trump elnök rendelkezésére, és szinte bizonyos, hogy India és Kína szankcionálása lesz az a lépés, amelyet meg fog tenni, ezzel pedig tovább gyorsítja azt a folyamatot, ami egy alternatív hatalmi központ létrejöttéhez vezet.

Medvegyev és Trump éles szóváltása

Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, Trump és Medvegyev nyilvánosan esett egymásnak és éles szóváltás zajlott le a közösségi oldalakon. Az esetleges katonai konfrontáció esélyeit latolgatva a szakértő elmondta, nagyon bízik abban, hogy erre nem kerül sor, és ha már az előző amerikai kormányzat felismerte azt, hogy egy közvetlen katonai konfrontáció két atomnagyhatalom között elkerülhetetlen atomháborúba torkollik, akkor ezt Trump és a tanácsadói is felismerik. 

A problémát az jelenti, hogy Marco Rubio személyében egy elismert, neokon háborús héját neveztek ki külügyminiszternek, és Lindsay Graham szintén hasonló háborúpárti politikusnak egyre nagyobb befolyása van a Fehér Ház döntéseire.

– részletezte. A szakértő azzal folytatta, hogy meglepő módon nem az orosz lépések azok, amelyek kiszámíthatatlanok, hanem ezeknek az embereknek a gyűlölete, amely alkalomadtán súlyos katonai konfliktushoz is vezethet. Azt kell megérteni ebben a helyzetben, ahogy Kurt Volker, az előző kormányzat ukrán különmegbízottja is nyilvánosan nemrég beismerte, hogy 

azért nem léptek fel keményebben Oroszországgal szemben, mert Oroszország atomfegyvereket birtokol.

– hangsúlyozta. Az elemző kiemelte, hogy ez egy olyan alapvető tény, amelyet lehet lesajnálni –  és globalista elemzők rendszeresen lekicsinylik ezt a tényt; ettől még tény. Onnantól kezdve, hogy egy atomhatalom ilyen mennyiségben birtokol atomfegyvert, mint Oroszország, vannak olyan lépések, amit vele szemben nem lehet megtenni, például nem lehet vele közvetlen konfliktusba lépni, ugyanis az előbb vagy utóbb atomháborúba torkollik. 

Ezt lehet vitatni, ezt a felfogást lehet megkérdőjelezni, ettől még ez a legvalószínűbb forgatókönyv ebben az esetben.

– zárta sorait Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

Trump: Oroszország jó a szankciók elkerülésében

Lesznek szankciók, de elég ügyesek azok elkerülésében

– mondta Trump az újságírók kérdésére válaszolva.

Ravasz népség, elég jók ebben.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)