Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Oroszország feloldotta a rövid- és közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére vonatkozó önkéntes tilalmat – közölte az orosz külügyminisztérium. A bejelentést Dmitrij Medvegyev volt elnök is kommentálta, aki a NATO „Oroszország-ellenes politikáját” nevezte meg fő okként, és figyelmeztetett: Moszkva további válaszlépésekre készül.
Medvegyev – aki az utóbbi időben rendszeresen szócsatába keveredik Donald Trumppal a közösségi médiában – a külügyminisztérium hétfői bejelentését követően tette közzé legújabb, éles hangvételű üzenetét.
Az orosz külügyminisztérium azon döntése, hogy visszavonja a közepes- és rövid hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó moratóriumot, egyenes következménye a NATO-tagállamok Oroszország-ellenes politikájának
– írta Medvegyev angol nyelvű bejegyzésében az X közösségi oldalon.
Hozzátette:
Ez egy új valóság, amellyel minden ellenfelünknek számolnia kell. Számítsanak további lépésekre
– fogalmazott Medvegyev. Medvegyev – Oroszország befolyásos Biztonsági Tanácsának alelnöke, aki az elmúlt években többször is kemény kijelentéseket tett Moszkva nukleáris arzenáljáról – ezúttal nem árulta el, pontosan milyen további lépésekre készülhet az orosz vezetés.
A feszültség ezzel párhuzamosan tovább fokozódott: a múlt héten Donald Trump bejelentette, hogy két amerikai atomtengeralattjárót vezényeltek át stratégiai fontosságú térségekbe, válaszul Medvegyev azon kijelentéseire, amelyek a Washington és Moszkva közötti nyílt háború veszélyére utaltak.
Az orosz külügyminisztérium közleményében kiemelte: az Európában és az ázsiai–csendes-óceáni térségben kialakult katonai helyzet arra késztette Moszkvát, hogy újragondolja a rövid- és közepes hatótávolságú rakéták telepítéséről eddig követett politikáját.
Mivel a helyzet egyre inkább az Egyesült Államok által gyártott közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi telepítésű rakéták tényleges elhelyezése felé halad Európában és az ázsiai–csendes-óceáni térségben, az orosz külügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy megszűntek azok a feltételek, amelyek indokolttá tették a hasonló fegyverekre vonatkozó egyoldalú orosz moratórium fenntartását
– áll a közleményben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter már tavaly jelezték, hogy Moszkva kénytelen lesz válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok és a NATO „provokatív” intézkedéseire, és feloldja a rövid- és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó önkorlátozást. Lavrov decemberben a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva úgy fogalmazott:
Moszkva egyoldalú moratóriuma az ilyen rakéták telepítésére gyakorlatilag már nem fenntartható, és fel kell adni.
A tárcavezető hozzátette:
Az Egyesült Államok arrogánsan figyelmen kívül hagyta Oroszország és Kína figyelmeztetéseit, és a gyakorlatban megkezdte az ilyen típusú fegyverek telepítését a világ különböző régióiban.
Az Egyesült Államok 2019-ben – Donald Trump első elnöki ciklusa alatt – kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló INF-szerződésből, arra hivatkozva, hogy Oroszország megsértette a megállapodást. Moszkva ugyanakkor akkoriban leszögezte: nem fog ilyen rakétákat telepíteni, amennyiben Washington sem teszi meg ezt a lépést – írja az al-Dzsazíra.
Az INF-szerződést (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) még 1987–ben írta alá Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió akkori vezetője és Ronald Reagan amerikai elnök. A történelmi megállapodás egy teljes fegyverkategóriát számolt fel, mégpedig az 500 és 5500 kilométer közötti hatótávolságú, földről indítható nukleáris rakétákat.
A közelmúltban kiéleződő feszültség közepette Donald Trump bejelentette: két amerikai atomtengeralattjárót irányítottak stratégiai fontosságú térségekbe, válaszul Medvegyev korábbi figyelmeztetésére, amely a Moszkva és Washington közötti nyílt katonai konfliktus lehetőségére utalt.
A bejelentésre hétfőn érkezett meg az első hivatalos reakció Moszkvából: a Kreml igyekezett csillapítani a helyzetet, és elutasította a nyilvános konfrontációt az amerikai elnökkel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak így nyilatkozott:
Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az amerikai tengeralattjárók már harci szolgálatban vannak. Ez egy folyamatban lévő művelet, ez az első dolog.
Majd hozzátette: „Általánosságban természetesen nem kívánunk belekeveredni egy ilyen vitába, és semmilyen formában nem szeretnénk kommentálni.” Peszkov szóvivő újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: „Természetesen úgy gondoljuk, hogy mindenkinek nagyon-nagyon óvatosnak kell lennie a nukleáris retorikával.”
A kijelentés különösen kényes időpontban hangzott el, hiszen Donald Trump újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot és annak legnagyobb olajvásárlóit – köztük Indiát és Kínát is –, amennyiben Vlagyimir Putyin nem hajlandó péntekig beszüntetni az Ukrajna elleni háborút.
A háborús helyzet kapcsán Putyin a múlt héten azt mondta, hogy a béketárgyalások ugyan némi előrelépést hoztak, de Oroszországnak továbbra is előnye van a frontvonalon – jelezve, hogy az amerikai ultimátum ellenére Moszkva nem változtat álláspontján.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy Oroszország és Kína újabb jelentős közös hadgyakorlatba kezdett a Japán-tengeren, miközben tovább fokozódik a feszültség Moszkva és Washington között. A hadgyakorlat időzítése sem véletlen: éppen akkor kezdődtek a manőverek, amikor Donald Trump két amerikai atomtengeralattjárót vezényelt az orosz partok közelébe.
Borítókép: Dmitrij Medvegyev és Donald Trump (Fotó: AFP)
Egy szír férfi nőket zaklatott és megkéselt egy amerikai turistát.
Így tomboltak a lángok a kikötőben.
A Reform UK kormányra kerülve végrehajtaná a britek akaratát.
Nem okozott személyi sérülést a becsapódás.
Egy szír férfi nőket zaklatott és megkéselt egy amerikai turistát.
Így tomboltak a lángok a kikötőben.
A Reform UK kormányra kerülve végrehajtaná a britek akaratát.
Nem okozott személyi sérülést a becsapódás.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Egy szír férfi nőket zaklatott és megkéselt egy amerikai turistát.
Így tomboltak a lángok a kikötőben.
A Reform UK kormányra kerülve végrehajtaná a britek akaratát.
Nem okozott személyi sérülést a becsapódás.
A német ellenálláson bukhatott meg Clinton terve.
A király meztelen, kártyavárként omlik össze Tusk hatalma.
Az adatok félrevezetők?
A Reform UK kormányra kerülve végrehajtaná a britek akaratát.
A kazah csapatot pár éve még a Kisvárda ejtette ki a Konferencialigából.
Nem okozott személyi sérülést a becsapódás.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
