Tovább nő a nukleáris feszültség: Oroszország feloldotta a korlátozást

Tovább nő a nukleáris feszültség a nagyhatalmak között: Oroszország hivatalosan is felmondta a rövid- és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó önkéntes korlátozást, válaszul a NATO szerinte provokatív lépéseire. Dmitrij Medvegyev ezúttal is éles hangvételű figyelmeztetést tett közzé.

2025. 08. 05. 9:03
Dmitrij Medvegyev és Donald Trump Fotó: ANDREJ ISAKOVIC Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oroszország feloldotta a rövid- és közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére vonatkozó önkéntes tilalmat – közölte az orosz külügyminisztérium. A bejelentést Dmitrij Medvegyev volt elnök is kommentálta, aki a NATO „Oroszország-ellenes politikáját” nevezte meg fő okként, és figyelmeztetett: Moszkva további válaszlépésekre készül.

Oroszország hivatalosan is megszüntette a rövid- és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó tilalmat – Medvegyev sem hagyta szó nélkül (Fotó: YAMIL LAGE / AFP)
Oroszország hivatalosan is megszüntette a rövid- és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó tilalmat – Medvegyev sem hagyta szó nélkül (Fotó: AFP/Yamil Lage)

Medvegyev – aki az utóbbi időben rendszeresen szócsatába keveredik Donald Trumppal a közösségi médiában – a külügyminisztérium hétfői bejelentését követően tette közzé legújabb, éles hangvételű üzenetét.

Az orosz külügyminisztérium azon döntése, hogy visszavonja a közepes- és rövid hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó moratóriumot, egyenes következménye a NATO-tagállamok Oroszország-ellenes politikájának

 – írta Medvegyev angol nyelvű bejegyzésében az X közösségi oldalon.

Hozzátette: 

Ez egy új valóság, amellyel minden ellenfelünknek számolnia kell. Számítsanak további lépésekre

 – fogalmazott Medvegyev. Medvegyev – Oroszország befolyásos Biztonsági Tanácsának alelnöke, aki az elmúlt években többször is kemény kijelentéseket tett Moszkva nukleáris arzenáljáról – ezúttal nem árulta el, pontosan milyen további lépésekre készülhet az orosz vezetés.

A feszültség ezzel párhuzamosan tovább fokozódott: a múlt héten Donald Trump bejelentette, hogy két amerikai atomtengeralattjárót vezényeltek át stratégiai fontosságú térségekbe, válaszul Medvegyev azon kijelentéseire, amelyek a Washington és Moszkva közötti nyílt háború veszélyére utaltak.

Az orosz külügyminisztérium közleményében kiemelte: az Európában és az ázsiai–csendes-óceáni térségben kialakult katonai helyzet arra késztette Moszkvát, hogy újragondolja a rövid- és közepes hatótávolságú rakéták telepítéséről eddig követett politikáját.

Mivel a helyzet egyre inkább az Egyesült Államok által gyártott közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi telepítésű rakéták tényleges elhelyezése felé halad Európában és az ázsiai–csendes-óceáni térségben, az orosz külügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy megszűntek azok a feltételek, amelyek indokolttá tették a hasonló fegyverekre vonatkozó egyoldalú orosz moratórium fenntartását

 – áll a közleményben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter már tavaly jelezték, hogy Moszkva kénytelen lesz válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok és a NATO „provokatív” intézkedéseire, és feloldja a rövid- és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó önkorlátozást. Lavrov decemberben a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva úgy fogalmazott:

Moszkva egyoldalú moratóriuma az ilyen rakéták telepítésére gyakorlatilag már nem fenntartható, és fel kell adni.

A tárcavezető hozzátette:

Az Egyesült Államok arrogánsan figyelmen kívül hagyta Oroszország és Kína figyelmeztetéseit, és a gyakorlatban megkezdte az ilyen típusú fegyverek telepítését a világ különböző régióiban.

Az Egyesült Államok 2019-ben – Donald Trump első elnöki ciklusa alatt – kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló INF-szerződésből, arra hivatkozva, hogy Oroszország megsértette a megállapodást. Moszkva ugyanakkor akkoriban leszögezte: nem fog ilyen rakétákat telepíteni, amennyiben Washington sem teszi meg ezt a lépést – írja az al-Dzsazíra.

Az INF-szerződést (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) még 1987–ben írta alá Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió akkori vezetője és Ronald Reagan amerikai elnök. A történelmi megállapodás egy teljes fegyverkategóriát számolt fel, mégpedig az 500 és 5500 kilométer közötti hatótávolságú, földről indítható nukleáris rakétákat.

A közelmúltban kiéleződő feszültség közepette Donald Trump bejelentette: két amerikai atomtengeralattjárót irányítottak stratégiai fontosságú térségekbe, válaszul Medvegyev korábbi figyelmeztetésére, amely a Moszkva és Washington közötti nyílt katonai konfliktus lehetőségére utalt.

A bejelentésre hétfőn érkezett meg az első hivatalos reakció Moszkvából: a Kreml igyekezett csillapítani a helyzetet, és elutasította a nyilvános konfrontációt az amerikai elnökkel. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak így nyilatkozott:

Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az amerikai tengeralattjárók már harci szolgálatban vannak. Ez egy folyamatban lévő művelet, ez az első dolog.

Majd hozzátette: „Általánosságban természetesen nem kívánunk belekeveredni egy ilyen vitába, és semmilyen formában nem szeretnénk kommentálni.” Peszkov szóvivő újságírói kérdésre válaszolva hozzátette: „Természetesen úgy gondoljuk, hogy mindenkinek nagyon-nagyon óvatosnak kell lennie a nukleáris retorikával.”

A kijelentés különösen kényes időpontban hangzott el, hiszen Donald Trump újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot és annak legnagyobb olajvásárlóit – köztük Indiát és Kínát is –, amennyiben Vlagyimir Putyin nem hajlandó péntekig beszüntetni az Ukrajna elleni háborút.

A háborús helyzet kapcsán Putyin a múlt héten azt mondta, hogy a béketárgyalások ugyan némi előrelépést hoztak, de Oroszországnak továbbra is előnye van a frontvonalon – jelezve, hogy az amerikai ultimátum ellenére Moszkva nem változtat álláspontján.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy Oroszország és Kína újabb jelentős közös hadgyakorlatba kezdett a Japán-tengeren, miközben tovább fokozódik a feszültség Moszkva és Washington között. A hadgyakorlat időzítése sem véletlen: éppen akkor kezdődtek a manőverek, amikor Donald Trump két amerikai atomtengeralattjárót vezényelt az orosz partok közelébe.

Borítókép: Dmitrij Medvegyev és Donald Trump (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.