Jöhet az új uniós adó – de ha szeret sütni-főzni, megúszhatja

Az uniós polgárok hosszú távú egészségvédelmére hivatkozva új adónem bevezetését tervezi az Európai Bizottság. A tervek szerint már jövőre megjelenő új teher az ultrafeldolgozott élelmiszereket sújtaná.

Fotó: CHRISTOPHER ROBBINS Forrás: Connect Images

Az Európai Bizottság 2026-tól uniós szintű adókat vezetne be a magas zsír-, cukor- és sótartalmú ultrafeldolgozott élelmiszerekre, valamint a gyümölcsalapú alkoholos italokra – idézte egy bolgár szaklap cikkét a FruitVeB. Az új adó bevezetésére irányuló kezdeményezés a Szív- és érrendszeri egészségügyi terv (Cardiovascular Health Plan) része, amelyet decemberben mutatnak be, és amely az EU első átfogó stratégiája lesz a szív-érrendszeri betegségek visszaszorítására.

Később drága lehet az ultrafeldolgozott élelmiszerek okozta kényelem 
Fotó: BURGER / Phanie

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerése Európában szembetűnő, és bár Magyarország ebből a szempontból a kontinens országai közül a jobb helyzetben lévők közé tartozik, hiszen az ilyen ételek aránya a vásárlásokon belül 25 százalék alatt marad, nálunk is szembetűnő a növekedés. Sok nyugati országban egyébként a háztartások több mint fele ilyen termékeket fogyaszt. A rendelkezésre álló adatok azonban egyelőre nem mutatják meg pontosan, mennyi kalóriát vagy tápanyagot biztosítanak ezek az ételek, és azt sem, hogy milyen társadalmi csoportokban jellemzőbb a fogyasztásuk.

Ahogyan a magyar kormány ellenállása a laboratóriumi húsokkal szemben is részben a hagyományok elvesztése miatti aggodalomra épül, a feldolgozott ételek térnyerése sem csak az egészséget befolyásolja. 

Ugyanis ha egyre többen választják a félkész vagy késztermékeket, az alapanyagok ismerete, a főzési technikák és a szezonális ízek előbb-utóbb kivesznek a mindennapokból. 

Pedig a főzés, a közös étkezés és a piacozás generációk óta a családi és közösségi élet része, ezek gyengülése pedig kulturális elszegényedéssel járhat.

Az unióban most a jelenség egészségügyi hatásai kerültek előtérbe. A Szív- és érrendszeri egészségügyi terv szerint Várhelyi Olivér magyar egészségügyi biztos három pillérre építi a programot: 

• megelőzés,
• korai felismerés és szűrés, valamint
• kezelés és ellátás.

A terv a korábbi Európai rákellenes program folytatásaként jelenik meg, párhuzamosan az új biotechnológiai törvény előterjesztésével és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályok felülvizsgálatával. A tervezetben szerepel, hogy az EU eddig nem tett elegendő lépést a kockázati tényezők – alkohol, dohány, új generációs nikotintartalmú termékek és ultrafeldolgozott élelmiszerek – visszaszorítására, holott a megelőzés a legköltséghatékonyabb módja a szívbetegségek elleni küzdelemnek.

Az Európai Bizottság 2027-re a dohányzás-ellenőrzési szabályok felülvizsgálatát is tervezi, azzal a céllal, hogy 2040-re a felnőtt népességben a dohányzók aránya 5 százalék alá csökkenjen. 

A projekt 2035-ig három fő célt tűz ki: a szív-érrendszeri halálozás 20 százalékos csökkentését, a magas vérnyomás diagnosztizálásának és kezelésének legalább 70 százalékos arányát a népességben, valamint a cukorbetegség és az elhízás felismerésének és kontrolljának 80 százalékos szintjét.

E célok elérésére indul az „EU Care for Your Heart” program, amely egész életen át tartó, személyre szabott és digitálisan támogatott megközelítést kínál. Az Európai Bizottság szakosított szív- és érrendszeri egészségügyi központok hálózatát hozná létre, továbbá Brüsszel egy 20 millió eurós (7,9 milliárd forintos) inkubátor keretet hoz létre, amely mesterségesintelligencia- és adatvezérelt eszközök alkalmazását teszteli a korai felismerés és a személyre szabott orvoslás területén.

Hamarosan a kutatás és innováció új menetrendje is napvilágot lát, kétmillió eurós (790 millió forintos) költségvetéssel, amelyhez később további 65 millió euró (25,7 milliárd forint) egészségügyi innovációra és 12 millió euró (4,7 milliárd forint) az egészséges, fenntartható étrendek támogatására fordítható keret járul majd. Az intézkedések célja, hogy hosszú távon csökkentse az Európai Unió egészségügyi rendszerére a legnagyobb terhet jelentő szív-érrendszeri betegségek előfordulását, és ezzel javítsa a lakosság életminőségét.