Magyar Péter eltitkolná az emberek elől a Tisza Párt brutális megszorítócsomagját

Hatalmas összegeket venne el az emberektől a Tisza Párt megszorítócsomagja. A baloldali közgazdászok által összeállított program radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedekben. Nem csoda, hogy a megszorítócsomag nyilvánosságra kerülése óta Magyar Péter tagadja, hogy mire készülnek. Mostanra pedig már odáig ment a Tisza vezére, hogy a Bors különszámát is betiltatná, hogy a magyarok ne értesüljenek arról, mire készülnek.

Magyar Péter mindenáron próbálja eltitkolni, hogy kormányra kerülve brutálisan megsarcolnák az embereket. Mint arról lapunk beszámolt, újabb vörös vonalat lépett át Magyar Péter. Kocsis Máté tájékoztatása szerint ugyanis miután a Tisza elnöke nemrég pert vesztett az Index ellen a Tisza megszorítócsomagja kapcsán, fogta magát, és durván megfenyegette a bíróságot. A frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Péterék megszorítócsomagját bemutató újság ellen éppen egy olyan bírónő lépett fel, akinek a neve és a budapesti címe megegyezik egy, a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található személyével.

Brutális adóemelésre készül a Tisza Párt. Fotó: Hatlaczki Balázs

A Bors közleménye szerint a Tisza Párt a Fővárosi Törvényszéken egy eljárási hibáktól hemzsegő olyan eljárásban, amelyben az eljáró bíró Tisza Párthoz való kapcsolódása is felmerült, kezdeményezte, hogy tiltsák be a Bors Tisza-adóról szóló, pró és kontra érveket felsorakoztató különszámát.

„Nem született ítélet!”

A Tisza Párt visszaélésszerűen alkalmaz minden lehetséges jogi eszközt annak érdekében, hogy kiszivárgott szándékait leplezze.

„Amiről Magyar Péter ír, az csupán olyan döntés lehet, amelyet a bíróság a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül hozhatott meg, mindössze fél nap alatt, minden társadalmilag elfogadott alkotmányos alapértéket figyelmen kívül hagyva. A Bors különszámának terjesztője a betiltásra vonatkozó döntést egyébként nem kapott. A különszám terjesztése a törvények tiszteletben tartása mellett és a sajtószabadság jegyében folytatódik” – írták.  

Radikális megszorítási programot írt a Tisza Párt

Nemrég az Index hozta nyilvánosságra a Tisza Párt megszorítócsomagját, a sajtóhírek szerint a gazdaságpolitikai terveket tartalmazó gyűjteményen Dálnoki Áron vezetésével és mások mellett Lengyel László és Felcsuti Péter is dolgozott.

A több száz oldalas gazdasági tervezet radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedekben.

A Magyarország 2027–2035 gazdasági konvergenciaprogram címet viselő szakpolitikai tanulmánygyűjtemény azóta óriási visszhangot váltott ki, noha a Tisza Párt szerint nem létezik.

A Tisza megszorítócsomagja. Fotó: Világgazdaság

Miről szól a Tisza Párt gazdasági programja?

• A dokumentum a jelenlegi közteherviselési rendszer teljes átírását javasolja: jelentős adó- és járulékemelésekkel teremtene elő évente 1300 milliárd forint többletbevételt.
• A progresszív szja-kulcsok bevezetése, a családi kedvezmények megvágása és a vagyonadó bevezetése széles társadalmi rétegek nettó jövedelmét csökkentené.
• A vagyonokra, a tőkejövedelmekre, a vállalkozásokra és a fogyasztási cikkekre kivetett új terhek új adófilozófia alapjait jelölik ki, miközben a tb-rendszert is privatizálnák.
• A program egészében olyan gazdaságpolitikai modellt rajzol fel, amely a szociális szempontokat a versenyképesség elé helyezi, jelentős kockázatokat vállalva a magyar gazdaság fenntarthatósága szempontjából.

A tervezet több olyan intézkedést is tartalmaz, amely alapjaiban írná át a magyar adórendszer eddig ismert logikáját:

• a családi és társasági adókedvezmények teljes eltörlése vagy radikális visszavágása,
• a társasági és tőkejövedelmek progresszív adóztatása, amely a magán- és vállalati befektetésekre is új terheket rakna,
• 32 százalékra emelt, európai összevetésben is extrém magas általános forgalmi adó, kiegészítve az alkoholra és dohányra kivetett új különadókkal,
• valamint új, szolidaritási elvre épülő nyugdíj- és egészségügyi járulékrendszer, amely több ponton a jelenlegi befizetési struktúrák teljes újragondolását igényelné.

Vagyonadó: ötszázmillió fölött

A tervezet a vállalati szférát és a vagyonosabb középosztályt sem kímélné, itt jelentek meg azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket is célba vennék. A dokumentum két ilyen terhet vázol fel:

a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva.

Az anyag szerint a vagyonadó önmagában hétszázmilliárd forintos adóemelést jelentene. Az adó minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az ötszázmillió forintot.

Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a nyolcszázezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.

Ehhez jönne még egy másik, kevésbé körülhatárolt, ám annál szélesebb merítésű különadó, amely további 250 milliárd forintos adóemelést céloz. Ez minden, harmadik országban tartott vagyonra vonatkozna – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó mértéke itt is 6,5 százalék.

 

A kkv-k is pórul járnának Magyar Péter terve szerint

A tervezet a pénzügyi szektor és a kisvállalkozások esetében is éles fordulatot jelez. A biztosítóknak éves profitjuk húsz százalékát kellene kötelezően befizetniük egy úgynevezett szolidaritási alapba – vagyis a biztosítási piac minden szereplője közvetlenül finanszírozná az állami újraelosztást.

Még nagyobb horderejű változások érkeznének a kkv-szektorba. A Tisza Pártnak készült tervezet gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy kilencvenmilliárd forintos adóemelést eredményezve. A dokumentum szerint:

• az ekho megszűnne,
• a kiva gyakorlatilag megszűnne, 
• belépne az induló mikrovállalkozások tételes adója, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani.

A programtervezet új járulékcsomagot is bevezetne, amely egy teljesen új közteherviselési struktúra alapjait mutatja:

• egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: öt százalék,
• nyugdíj-szolidaritási járulék: 2,5 százalék ez a jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében,
• szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék, mely szakképzés támogatására szolgálna, de egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné,
• szolidaritási egészségügyi járulék: két százalék, ez második egészségügyi jellegű teherként jelenik meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva,
• bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: egy százalék, ennek célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növeli,
• gyermekvédelmi hozzájárulás: 1,5 százalék.

„Választást kell nyerni, utána mindent lehet”

Emlékezetes, hogy nyáron Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke volt az, aki a Dálnoki Áronnal közösen tartott etyeki fórumán elszólta magát, hogy a párt átalakítaná a személyi jövedelemadó rendszerét. A politikus az etyeki beszédében elárulta: pártja progresszív, többkulcsos adóemelést tervez, minderről azonban nem lehet beszélni.

Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni. Itt most magunk között természetszerűleg lehet, és majd ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt, hogy határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet és kellene. Választást kell nyerni, utána mindent lehet

– fogalmazott Tarr Zoltán. Magyar Péter alelnöke azt is mondta, hogy nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Havran Zoltán)