A baloldali megszorítócsomag 3700 milliárd forintnyi adót tenne a vállalkozások vállára

Összesen akár 3700 milliárd forintot is kitehet a Tisza kiszivárgott baloldali megszorítócsomagjában szerepeltetett program azon része, ami a cégek és nagyobb vagyonok fokozott terhelését irányozza elő.

Brutális adóemelés várna a vállalkozásokra, ha életbe lépne a Tisza Párt baloldali megszorítócsomagja Fotó: GettyImages

A Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete, amely a jelenlegi rendszerhez képest radikálisan új pályára állítaná a magyar gazdaságot, egy határozott baloldali fordulat irányába mutat. Átfogóan elmondható, hogy az állami újraelosztás kiterjesztését, széles körű adó- és járulékemeléseket, valamint a nagyobb vagyonok és vállalatok fokozott megterhelését írja elő. Ahogyan megírtuk, feltehetően nem a teljes tervezetről van szó, ami viszont kiderült, azon intézkedések alapján konzervatív becsléssel is évente legalább 3700 milliárd forintos többletbevételt céloznak meg a programalkotók.

Minden méretű vállalkozás nehezítésekre számíthat, az újraleosztás fókusza ugyanis nem a versenyképességen van. Elkészült a Tisza Párt baloldali megszorítócsomagja. Fotó: MN

A nagyobb tételek

Az anyag szerint a vagyonadó önmagában hétszázmilliárd forintos adóemelést jelentene. Az elvonás minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az ötszázmillió forintot. Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a nyolcszázezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.

A vállalatokat érintő adóváltozások közül a progresszív társaságiadó-emelés 1000–1200 milliárd forint többletbevételt hozhat. A jelenlegi kilencszázalékos kulcs csak a mikrocégeknél maradna meg, a kisvállalkozásokra már 13,5 százalékos kulcs vonatkozna, a közepesekre 18, a nagyvállalatokra 21,5, a multinacionális cégekre pedig 25. A fejlesztési adókedvezmény leírhatósága is cégmérettel arányosan csökkenne, azaz minél nagyobb egy vállalat, annál kisebb hányadban lenne visszaigényelhető a kedvezmény.

 

Felszámolnák a teljes kisadózói egyszerűsített adórendszert

A bevételi összegben kisebb, ám annál nagyobb horderejű változások a kkv-szektor adózását érintik: a Tisza Párt tervezete gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy kilencvenmilliárd forintos adóemelést eredményezve. A dokumentum szerint az ekho megszűnne. Ezzel egy fontos alternatív adózási forma tűnne el a kreatív iparágaktól a sportolókon át a médiadolgozókig. A kiva gyakorlatilag megszűnne azzal, hogy a választhatóság köre extrém módon szűkülne: csak azok a cégek maradhatnának a rendszerben, amelyek árbevétele maximum 150 millió forint, amelyek legfeljebb tíz főt foglalkoztatnak, és csak akkor, ha tényleges bérköltségük is van.

A tervezet a fogyasztói szektort kiszolgálóknak is jelentős szigorításokat hozna, különösen a kiskereskedelemben és a vendéglátásban. Jelentősen korlátozná ugyanis az áfa visszatérítésének lehetőségét.

A szociális hozzájárulási adó egyszerűsítésképpen jött létre, a Tisza tervezete ezt lényegében szétbontaná.

• Az egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék öt százalékot tenne ki. A nyugdíjszolidaritási járulék 2,5 százalék lenne, és a jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében.
• Visszatérne a szakképzési hozzájárulás, mértéke 1,5 százalék, egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné.
• Szolidaritási egészségügyi járulék: két százalék. Ez második egészségügyi jellegű teherként jelenik meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva. A bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás egy százalék. Ennek célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növeli.

A dokumentum egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme kétségkívül a gyermekvédelmi hozzájárulás. A tervezet szerint a gyermekvédelmi járulékot több szektorral és szervezeti körrel is megfizettetnék: cégekkel, egyesületekkel és az egyházakkal is. Ettől remélik a legtöbb bevételt, ami 2500 milliárd forintos adóemelést jelentene.