Az atomerőművek újraindítása nem technikai rutineljárás, de a versenyképesség feltétele lehet

A villamos energia nem pusztán gazdasági termék, hanem a modern társadalmak működésének létfeltétele, ezért Japán az atomerőművei újraindítását fontolgatja. Németországban egyre több jel utal arra, hogy az atomenergia teljes elutasítása hosszú távon nem tartható.

Japán egyszerre mondható merésznek és tudatosnak, az a vállalat üzemeltetheti az újraindítandó egységet, amelyik a fukusimai atomerőművet is működtette Fotó: The Yomiuri Shimbun via AFP

A villamosenergia-ellátás biztonsága ma az állami szuverenitás alappillére. Az áram ugyanis nem pusztán gazdasági termék, hanem a modern társadalmak működésének létfeltétele: nélküle nincs ipar, nincs közszolgáltatás, nincs digitális gazdaság. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai világossá tették, hogy az energiapolitikai döntések következményei túlmutatnak egy-egy kormányzati cikluson, és hosszú távon határozzák meg egy ország versenyképességét, klímapolitikai mozgásterét és társadalmi stabilitását – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy Japán fontolóra vette a bezárt atomerőművei újraindítását.

Egy atomerőmű újraindítása nem egy egyszerű visszakapcsolás, ha újjáépítik, már a mostani szigorúbb követelményeknek kell megfelelnie, ellenben ez mégis rövidebb idő, mint új blokkat építeni. Fotó: AFP/Thierry Grun

A szigetország döntése megnyitotta az utat a világ legnagyobb nukleáris létesítményének, a Kasivazaki–Kariva atomerőmű újraindítása előtt. A döntés politikai súlyát növeli, hogy az erőmű üzemeltetésére ugyanaz a vállalat, a Tokyo Electric Power Company kapott lehetőséget, amely a 2011-es Fukushima Daiicsi atomerőmű balesetéért is felelősséget viselt. Ez a lépés világosan jelzi: a japán állam a társadalmi és politikai kockázatok ellenére a realitások talaján maradva kívánja kezelni az energiaellátás kérdését.

Az intézkedés azt is jelzi, hogy az atomenergia kérdése nem kezelhető kizárólag ideológiai alapon. Az ellátásbiztonság, a klímavédelem és a gazdasági versenyképesség olyan objektív tényezők, amelyek kikényszerítik a józan, szakmai alapú döntéshozatalt. Az atomerőművek újraindítása nem a múltba visszalépést, hanem a tapasztalatok beépítésével megvalósuló alkalmazkodást jelenti.

Az újraindítás viszont a fukusimai baleset óta nem technikai rutineljárás, hanem komplex állami döntési folyamat. Nem az eredeti állapot visszaállítását, hanem egy átfogó, minden részletre kiterjedő biztonsági újraminősítést jelent. Ennek része a földrengésveszély és a szökőárkockázatok újramodellezése, a szélsőséges időjárási események figyelembevétele, a hosszú idejű külső áramkimaradások hatásának elemzése, valamint a súlyos balesetek kezelésére szolgáló rendszerek megerősítése, illetve az ezekből adódó elengedhetetlen fejlesztések elvégzése. A műszaki fejlesztéseket szervezeti és irányítási reformok egészítik ki: új válságkezelési protokollok, szigorúbb személyzeti követelmények, rendszeres nemzetközi auditok és a hatósági felügyelet megerősítése.

Ezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy egy megfelelően előkészített újraindítás nemhogy nem csökkenti, hanem kifejezetten növeli a nukleáris létesítmények biztonsági szintjét. A mai követelmények sok esetben szigorúbbak, mint azok, amelyek alapján számos atomerőmű eredetileg megkezdte működését a XX. század végén vagy a 2000-es évek elején.

Egy meglévő atomerőmű korszerűsítése és újbóli üzembe helyezése a legszigorúbb nukleáris hatósági engedélyezés mellett is jellemzően három–hét éves időtávon belül megvalósítható. Ezzel szemben egy új atomerőmű létesítése – a tervezéstől az engedélyezésen át a kivitelezésig – akár tíz–tizenöt évet is igénybe vehet – mutatott rá a szakértő még egy indokra.

Politikai és szakmai szinten ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy az atomenergia teljes elutasítása hosszú távon nem tartható Németországban, ahol nem szakmai alapon zárták be az atomerőműveket. Bár a nyílt újraindítás továbbra is tabu, a nukleáris alapú villamosenergia-import elfogadása, az SMR-kutatások támogatása és a technológiai nyitottság hangsúlyozása már egyfajta csendes korrekciót jelez. Ez a megközelítés lényegében szintén elismeri, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen – még akkor is, ha ezt Németország politikailag továbbra sem hajlandó nyíltan kimondani.

A kis méretű moduláris reaktorok pedig azért érdekesek a felsorolásban, mert az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult rájuk. Viszont ezek a technológiák regionális ellátási célokat szolgálnak, ráadásul 1000-1200 MW összteljesítményre drágább lenne megépíteni őket, mint egy hagyományos erőművi blokkot.