Varga-Bajusz Veronika: A megújult felnőttképzés kulcsa a gyors alkalmazkodás

A technológiai változásokhoz és a mesterséges intelligencia okozta munkaerőpiaci kihívásokhoz igazították a hazai felnőttképzési rendszert – hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika egy konferencián. Az államtitkár rávilágított: a mikrotanúsítványok és az egyéni tanulási számlák rendszere már rövid távon is tízezreknek segít a munkaerőpiaci alkalmazkodásban, miközben milliárdos keretösszegű projekt támogatja a vállalkozások kompetenciafejlesztését.

A megújult felnőttképzés célja egy olyan rugalmas rendszer létrehozás volt, amely a technológiai változásokra gyorsan reagál, segíti a munkahelyek stabilitását, valamint új munkahelyek létrejöttét rövid, de minőségi képzések megteremtésével – emlékeztetett Varga-Bajusz Veronika egy budapesti szakmai konferencián.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Kocsis Zoltán)

A felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár rámutatott:

a magyar oktatási rendszer sikerének egyik legfontosabb záloga, hogy az érdekelt felek egymással közösen, szövetségesekként tudnak párbeszédet folytatni, dolgozni.

Mint mondta, az elmúlt évek technlógiai változásai, valamint a munkaerőpiac kihívásai miatt egyre gyorsabban kell reagálni a változó világ kihívásaira, hiszen a munkaerőpiac a technológiai megoldások megjelenésével gyorsuló ütemben változik. Számos új munkakör jön létre, valamint a mesterséges intelligencia megjelenésével számos munkakör át is alakul – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: így nem meglepő, hogy Magyarországon bővül a munkaerőpiac és a kereslet a képzett munkaerő után.

Ennek egyik eszköze a mikrotanúsítványok rendszere, amely lehetővé teszi kis volumenű tanulási egységek elvégzését. Ezeket hatékonyan és gyorsan lehet elismerni a munkaerőpiacon. Továbbá ezek a tanúsítványok különösen fontosak a dinamikusan változó gazdasági környezetben, ahol a folyamatos tanulás és az új készségek gyors elsajátítása kulcsfontosságú. A mikrotanúsítványokat fokozatosan vezették be az elmúlt években: 2023 szeptemberében a felsőoktatásban, 2024-ben a felnőttképzésben és 2025 őszén a szakképzésben indultak el az ilyen tanúsítványokat adó képzések – sorolta az államtitkár.

Varga-Bajusz Veronika kiemelte:

a mikrotanúsítványokat adó képzések jelentőségét mutatja, hogy a felnőttképzésben az elmúlt bő egy évben több mint ötvenezren iratkoztak be ilyen típusú képzésre.

Szintén fontos előrelépési lehetőségként jelölte meg az egyéni tanulási számla bevezetését, hiszen – mint mondta – a képzési támogatások mellett különböző képzésválasztó funkciót alakítanak ki. Az ehhez kapcsolódó pilot projekt idén indul a kisegyermekes édesanyák és az otthoni gondoskodásban dolgozók munkaerőpiaci reintegrációját segítő képzések támogatásával. Emellett fokozatosan alakítanak ki olyan funkciókat, mint a képzések összehasonlító, értékelő szolgáltatása – közölte.

Az államtitkár elmondta, egy hetvenmilliárd forintos keretösszegű projekt támogatja a munkaerőpiaci kompetenciafejlesztést, képzést felnőttképzők bevonásával.

Eddig már több mint 4100 pályázat érkezett be, az elnyert támogatást képzési díjra, valamint bértámogatásra lehet fordítani. A pályázatok legaktívabb szerepelői a kis- és közepes vállalkozások, és eddig több mint 107 ezren vehettek részt képzésekben 28 milliárd forintot meghaladó értékben

– tette hozzá.

A különböző programok mellett számos jogszabályi változás is megvalósult a felnőttképzés területén. Ezek mind azt szolgálják, hogy a rendszer átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és minőségibbé váljon – mutatott rá. Szólt arról is, hogy működtetnek még munkaerőpiaci előrejlező és pályakövetési rendszert is.

Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, kiemelt feladatnak tekintik, hogy a felnőttképzés szereplői naprakész információhoz jussanak, ezért havonta frissülő statisztikai, szakmai anyagokat tesznek közzé és rendezvényeket szerveznek.

A fejlődést a számok is visszaigazolják: több mint kilencmillió alkalommal vett részt valamilyen felnőttképzésben csaknem hárommillió ember, valamint a felnőttképzők 1,7 millió képzést valósítottak meg – mutatott rá az államtitkár kiemelve: ezek az eredmények önmagukért beszélnek és jól mutatják, hogy milyen jelentős szerepe van a felnőttképzésnek a munkaerőpiaci alkalmazkodásban, a versenyképesség növelésében és a társadalmi mobilitás támogatásában.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)

További játékainkhoz kattintson ide!