– A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta jelentősen javult a háztartások energiaellátásának megfizethetősége. Míg 13 évvel ezelőtt minden negyedik magyar háztartás nem tudta időben teljesíteni a közműszámláját, addig ez az arány 2024-re hét százalékra csökkent, mindez egybevág az uniós átlaggal – ismertette az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az sem mellékes tény, hogy míg 2012/2013-ban a magyarok közel 15 százaléka képtelen volt megfelelően kifűteni a lakását, bő évtized alatt ez az arány hatvan százalékkal csökkent, hat százalékra.
A hideg lakásban élő magyarok aránya 2013-ban az uniós átlag közel másfélszerese volt (10,8 százalék, illetve 14,6 százalék), 2024-re azonban annak közel a felére csökkent (9,2 százalék, illetve hat százalék).
Ugyan a vizsgált időszakban az Európai Unióban összességében másfél százalékponttal mérséklődött a hideg háztartásban élők aránya, ez nem tekinthető általános jelenségnek. A jelenlegi 27 uniós tagállam közül 11 országban nőtt azon emberek aránya, akik nem tudják megfelelően kifűteni a lakásukat, legnagyobb mértékben Hollandiában, Franciaországban és Spanyolországban.
A gazdaságkutató alapítvány felhívta arra is a figyelmet, hogy a 2021–2023 közötti energiaársokk hatása kontinensünkön volt a legerősebb, ez a hideg lakásban élők arányának változásán is meglátszott. Két év alatt az Európai Unióban átlagosan a másfélszeresére nőtt az ingatlanukat megfelelően kifűteni képtelen emberek aránya. A válság hazánkban is éreztette a hatását, hiszen közel harminc százalékkal nőtt az érintett csoport aránya. Tizenegy országban azonban több mint kétszeresére nőtt a hideg lakásban élők aránya. Ezen belül Dániában, Németországban, Csehországban, Hollandiában és Svédországban érződött a legdrasztikusabban a válság hatása, ugyanis több mint két és félszeresére nőtt a lakásukat kifűteni képtelen emberek aránya.
Az Oeconomus korábbi elemezése arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon 2013. január elsején vezették be a rezsicsökkentés néven megjelenő hatósági árazást. A szolgáltatók és a fogyasztók közötti árkülönbséget az állam támogatással egyenlíti ki. A 2022-es energiaválság hatására a takarékoskodásra ösztönzés és az energiahatékonyság fokozása, továbbá a rezsicsökkentés fenntarthatósága érdekében az átlagfogyasztás szintjén maximálták a kedvezmény mértékét. Tehát eddig a szintig minden háztartás továbbra is a szabályozott tarifa mellett kapja az energiát, ezen felüli fogyasztásra pedig a piaci ár érvényes.
A különböző források egyöntetűen megállapítják, hogy a maximálást követően is az elektromos áram tekintetében a háztartások 85-95 százaléka, míg a földgáz tekintetében a kétharmada a kedvezményes határ alatt fogyasztott.
A rezsicsökkentés célja a fogyasztók védelme a hirtelen energiaár-ingadozás ellen, mint amit 2022–2023-ban is megtapasztalhattunk, illetve a háztartások megélhetési költségeinek csökkentése.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!