Energiaárak: Budapest stabilan a legolcsóbb

Decemberben is Budapest, lényegében Magyarország volt a legolcsóbb az energiaárakat tekintve az európai unióban. Budapestet évek óta szinte csak Kijev előzi, mindenhol máshol sokkal, de sokkal drágább az energia.

Fotó: Havran Zoltán

Az Európai Unió fővárosai közül tavaly decemberben (is) Budapesten – lényegében azonban Magyarországon – volt a legolcsóbb a villamos energia a lakosság számára, míg teljes európai összevetésben Kijev állt az élen – derült ki a finnországi VaasaETT elemzőcég friss havi elemzéséből. A finnek ezt az összevetést minden hónapban megcsinálják. Budapest kedvező pozíciója a több lépcsőben bő tíz év alatt leszorított, majd alacsony szinten befagyasztott bruttó végfelhasználói hatósági árnak köszönhető – írta a Világgazdaság. Ez az ár azonban az energiaválság csúcspontja, azaz 2022 augusztusa óta erősen sérülékeny.

Fotó: Havran Zoltán

Azóta ugyanis csak az átlagfogyasztásként meghatározott árammennyiség felhasználásáig jár a rezsicsökkentett ár, az afölött elhasznált tételnek magasabb a tarifája. Ha például egy lakossági felhasználó húsz százalékkal több villamos energiát vételez az átlagfogyasztásnál, akkor az alaphelyzetben 9,51 eurócentes kilowattóránkénti egységár helyett a teljes mennyiségre 10,96 eurócentes ár jött ki decemberben. Ezt az adatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számolta ki. Látszik, hogy ezt a túllépést nem bünteti túl drámaian a hazai szabályozás: még a túllépéses ár is rendkívül alacsony: a második legkisebb a rezsicsökkentett után.

Látványosak a különbségek az európai fővárosok tarifái között. 

Már a teljes uniós és az annál némileg szelídebb teljes európai lakossági végfelhasználói áramár is a két és félszerese a magyarországinak, de ennél a fővárosok bő harmadában jóval többet fizetnek. A berliniek jártak a legrosszabbul a magyarországi ár mintegy négyszeresével, 38,86 eurócenttel. Mögötte – mint eddig is – Bern állt, és további öt olyan főváros, amelyekben alig kell kevesebbet fizetni, mint Bernben. Decemberben összességében változatlanok maradtak a vizsgált árak. A VaasaETT által elemzett 33 fővároson belül 5-ből kismértékű drágulásról, 9-ből áresésről érkezett hír, a többiben minden maradt a novemberi szinten. 

A földgáz esetében is mi vagyunk a jobbak, Budapest úgy tartotta meg legkedvezőbb pozícióját, hogy összeurópai szinten Kijev itt is megelőzte. Míg a magyar főváros lakosainak 2,61 eurócenttel számolta a szolgáltató a földgáz kilowattóráját, addig az ukrajnainak ennek a kétharmadáért sem, 1,62 eurócenért. 

A gázárak esetében szigorúbb a magyar szabályozás, mint az áramnál. Jaj annak, aki húsz százalékkal kilép a három és fél éve meghatározott átlagfogyasztásból. A MEKH kalkulációja szerint rögtön több mint a kétszeresére, 5,31 eurócentre ugrik. Sovány vigasz, hogy a rezsicsökkentett budapesti ár után így is ez a második legalacsonyabb az Európai Unióban, és európai szinten is a negyedik legjobb. Az, hogy az állam az áram esetében a túllépést kevésbé bünteti – pedig annak a támogatása sem olcsó –, a gáz esetében viszont annál szőrösszívűbb, arra utalhat, hogy fontosabb cél a lakossági gázhasználat mérséklése, mint az áramhasználaté.

A hazai lakossági gázárhelyzet azonban semmi az európaihoz képest. A földrészen átlagosan négyszer volt nagyobb a decemberi egységár a budapestinél, Stockholmban pedig bő tizenháromszor. Igaz, a svéd fővárosban viszonylag kevés felhasználót lát el egy drága infrastruktúra, így ott aligha remélhető érdemi árcsökkenés. Azonban nem irigylendő a stockholmi tarifának csak a felét kitevő amszterdami sem, a legtöbb fővároséval együtt.

Decemberben folytatódott a vizsgált 27 fővárosban a lakossági gázárak enyhe esése. Csökkenésről tíz esetben számolt be a finn cég. A legnagyobbról – háromszázalékosról – Brüsszelből és Londonból. Mindkét esetben maga a molekula került kevesebbe az egységáron belül, mint novemberben.