Padlóra küldené a magyar középosztályt a baloldali megszorító csomag

A saját lábra állás elősegítését nem eredményezné az újraelosztás növelése, viszont a társadalom gerincét jelentő dolgozó középosztály terheit növelné. Röviden így foglalható össze a Tisza kiszivárgott költségvetési tervezete, ami jelen formájában alapjaiban írná újra az állam működését. A dokumentáció ugyanakkor feltehetően nem teljes, hiányoznak azok a részek, amelyek a befolyó pluszbevételekről rendelkeznek.

Magyar Péter Fotó: Máté Krisztián Forrás: MTI

A vállalkozások sem „úsznák meg” az átalakításokat, nőne a vállalatok adóterhelése, romlana a nemzetközi versenyképességük, kevesebb forrásuk jutna beruházásokra, fejlesztésekre, amely hosszabb távon a hatékonyság növekedését és így a bérek emelését hozhatják el. A növekvő adóval párhuzamosan az ország tőkevonzó képessége is gyengülne, már nem érné meg a külföldi beruházóknak hazánkba hozni a termelésüket. Tovább rontja a képet ezen a téren, hogy a társasági adó esetében méretkategóriához kötött kulcsok szerepelnek a tervekben, a legnagyobb foglalkoztatók szenvednék el a nagyobb adóemelést, miközben egyes javaslatok (pl. multik adója) az uniós jogot is sértené. Ezzel párhuzamosan a személyijövedelemadó-emelések is a magasabb jövedelmű, magasabb termelékenységű munkavállalókat sújtanák, akik alkupozíciója is kedvezőbb, ők megpróbálnának magasabb bért kiharcolni, tovább szűkítve a vállalatok mozgásterét, illetve rontva versenyképességüket – sorolta Molnár Dániel.

Más elemzők arra mutattak rá, a nagyobb vállalatoknál a tulajdonos előírja, hogy mekkora profitot szeretne látni és ezt kell valahogy elérni a cégvezetésnek. Hogy ez kisebb béreket, kevesebb beruházást, nagyobb árakat vagy kisebb profitcélt jelent, nehéz szerinte megmondani, feltehetően ezek kombinációját. Emiatt és a jelenleg alacsony társaságiadó miatt is vet fel kérdéseket a dokumentum hiányosságát illetően az, hogy nem tudni, hogyan gazdálkodnának a keletkező pluszbevételekkel.

Molnár Dániel szerint az adóemelések nem „önmagukért vannak”, feltehetően a befolyó összeget elköltenék, így lennének olyan társadalmi csoportok, területek, amelyek elméletben jobban járnának. Ám mintegy összegzésként fontos kiemelni szerinte, az adóemelések negatív ösztönzést is jelentenének, alapvetően alakítanák át a gazdasági szereplők viselkedését, amely potenciálisan negatív tovagyűrűző hatásokkal járhat. Az eddig megjelentekből látható, hogy a dokumentummal nagyon sokat dolgoztak, egy adott koncepció mentén tettek javaslatokat.