Öntik a pénzt a külföldiek Magyarországra

Magyarország népszerűsége a hazai és a nemzetközi utazók körében is töretlenül növekszik. Múlt és novemberében mintegy 1,4 millió vendég kapcsolódott ki hazánkban, csaknem nyolc százalékkal több mint 2024 azonos időszakában. A vendégek összesen háromillió vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken, ami mintegy hatszázalékos növekedést jelentett a megelőző évhez képest. A kormány célja, hogy tovább fokozza hazánk turisztikai vonzerejét, ezért több mint ezermilliárd forintnyi fejlesztést indít a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér körül, miközben a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponton keresztül 2,5 százalékos, rendkívül kedvező kamatozású hitelekkel erősíti a legkisebb turisztikai szolgáltatók versenyképességét.

Magyarország vonzza a külföldi turistákat Fotó: Drone Media Studio / Shutterstock

A turizmus idén is a magyar gazdaság egyik legfontosabb hatjóereje, amely a GDP több mint 13 százalékát adja, és csaknem négyszázezer család számára biztosít megélhetést. Az új kormányzati intézkedésekkel tovább folytatódik a turisztikai ágazat versenyképességének erősítése és hazánk nemzetközi vonzerejének fokozása.

Dinamikus bővült a külföldi vendégek száma

Novemberben is dinamikus bővülést mutatott a hazai turisztikai ágazat, a vendégek száma 7,9, míg a vendégéjszakáké 5,8 százalékkal haladta meg a 2024-es szintjét. A forgalmat támogatta, hogy a novemberi időjárás a megelőző évinél melegebb, de csapadékosabb volt. A forgalom bővülését a megelőző hónapokhoz hasonlóan a külföldi turizmus hajtotta. 

A turisztikai szálláshelyeken a külföldi vendégek száma 15,3, míg az általuk eltöltött vendégéjszakáké 12,2 százalékkal emelkedett egy év alatt. 

A külföldi forgalom növekedését hazánk turisztikai vonzereje és kedvező árfekvése támogatja, amelyet a forint erősödése sem szüntetett meg. Földrészek szerinti bontásban 

• novemberben Ázsia húzta a forgalmat, a vendégéjszakák száma közel negyedével nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amelyben a repülőtér forgalombővülése is jelentős szerepet játszik, a desztinációk számának emelkedése révén. 
• Észak-Amerika ezzel szemben csak visszafogottabb, 6,3 százalékos növekedést mutatott, a fordulatot az idei év hozhatja majd el a közvetlen repülőjáratok újra indulásával az Egyesült Államokba. 
• Az Európából érkező vendégek 10,8 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek a hazai szálláshelyeken novemberben, mint egy évvel korábban, kiemelkedő, 40 százalék feletti bővülést mutattak a lengyel vendégek, de a román, francia, cseh vendégéjszakaszám is közel negyedével emelkedett, a fontosabb küldő országok közül az osztrák vendégéjszakák számának 8,2 százalékos elmaradása a megelőző évi szintjétől jelent negatív meglepetést. 

Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője arra számít, hogy a külföldi vendégforgalom húzóereje az idei évben is fennmaradhat, annak révén az ágazat újabb rekordév elé nézhet.

A belföldi vendégek száma ezzel szemben a tavalyi szintjén stagnált, miközben a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2,1 százalékos visszaesést mutatott. Ebben szerepe lehetett, hogy tavaly novemberben, 2024-gyel szemben, nem volt hosszú hétvége a hónapban. A belföldi turisztikai forgalom esetében a fő hajtóerőt továbbra is a jövedelmi helyzet javulása jelenti, amely a dinamikus reálbér-emelkedésből fakad, azonban ennek hatására többen dönthettek külföldi utazás mellett, amelyet az erősödő forintárfolyam is támogatott. Molnár Dániel az idei évi béremelések, valamint a családtámogatások bővítése nyomán arra számít, hogy a belföldi forgalom nőhet a szálláshelyeken.

A külföldiek kezdik felfedezni a vidéket

A külföldi-belföldi forgalom kettőssége a térségi adatokban is visszatükröződik. A legnagyobb mértékben a budapesti vendégéjszakák száma nőtt, 13,3 százalékkal, amely mellett Bük-Sárvár, Győr-Pannonhalma és Sopron-Fertő turisztikai térségek tudtak az országos átlag körüli bővülést elérni. Mindhárom vidéki térség esetében a külföldi vendégéjszakák kétszámjegyű bővülése járult hozzá ehhez. 

A külföldi vendégéjszakák száma emellett a Balatonnál, a Pécs-Villány és a Mátra-Bükk térségében is 10 százalék felett nőtt – utóbbi esetében több mint negyedével –, azonban részaránya miatt ez nem tudta ellensúlyozni a gyengébb belföldi keresletet. Az elemző szerint a külföldi vendégek a vidéki térségeket is kezdik felfedezni a nyári időszakon kívül is, viszont ezen területek változatlanul a belföldi forgalomtól függenek elsődlegesen.

A következő időszakkal kapcsolatos várakozások vonatkozásában is kedvező, hogy késő ősszel is erősödött a turisztikai forgalom, amely jelzi, hogy nemcsak nyáron tud a turizmus hajtóerőt jelenteni, hanem az év többi részében is. A lehetőségek kiaknázáshoz elengedhetetlenek a beruházások, az ágazat folyamatos fejlődése, illetve a turisztikai igényekhez való alkalmazkodása. A fejlesztésekhez szükséges finanszírozási háttér biztosításában jelentős segítséget jelent a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont, amely célzottan a kisebb turisztikai cégeknek biztosít kedvezményes, 2,5 százalékos kamatozású hitelt (beruházási és forgóeszköz).