Kritikus jelentés készült Európa védelmi stratégiájáról és valódi képességeiről

Egy, az MCC Brüsszel által kiadott elemzés szerint Európa felkészültsége egy esetleges katonai konfliktusra anyagi, politikai és erkölcsi szempontból is megkérdőjelezhető. Mind élesebben rajzolódik ki ugyanis a politikai vezetők egyre növekvő pénzügyi vállalásai és a kontinens valós védelmi képességei közötti kontraszt.

Illusztráció Fotó: VIACHESLAV MADIIEVSKYI Forrás: NurPhoto

Az elmúlt időszakban több magas rangú tisztviselő, köztük Mark Rutte NATO-főtitkár is, a felkészülés fontosságát hangsúlyozta, miközben az EU újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, Németország pedig a védelmi ipari együttműködés elmélyítését szorgalmazza Ukrajnával – emlékeztet az MCC közleménye, és hozzáteszik, a jelentés komoly ellentmondásra figyelmeztet: Európai Unió védelmi stratégiája inkább illúziókon, semmint tényleges erőn alapul.

Bill Durodié, az MCC Brüsszel vendégprofesszora és a jelentés szerzője szerint az EU 2030-as 800 milliárd eurós védelmi készültségi ütemterve azt sugallja, hogy azzal az európai vezetők „az utolsó háborút vívják”, párhuzamot vonva az 1930-as évek francia erődítményével, amelyet a német hadsereg 1940-ben egyszerűen megkerült.

Durodié professzor úgy véli, Európa összetéveszti a bürokratikus irányítási folyamatokat a valódi hatalommal: 

Bár az EU kiválóan teljesít a technokratikus tervezés terén, továbbra sem képes határozott lépéseket tenni vagy a valódi elkötelezettséget inspirálni. Az ütemterv nagy tempójú, grandiózus végrehajtása megmarad a szavak szintjén.

A jelentés rávilágít Európa növekvő stratégiai lemaradására Ázsiával és az Egyesült Államokkal szemben, kiemelve a tartós innovációs kudarcot, az idegenkedést a kockázatvállalástól és a vállalkozókat akadályozó szabályozási környezetet. Emellett a beszerzési és megfelelési előírások is gátolják a modern hadviseléshez szükséges technológiai áttöréseket.

Katonai szempontból a helyzet szintén aggasztó: a jelentés szerint Európa jelenleg mindössze nagyjából 19 ezer katonát képes egyidejűleg bevetni, ami messze elmarad a 1400 kilométeres határvonal védelméhez szükséges minimum százezer fős létszámtól.

A számvetés legkomolyabb figyelmeztetése azonban túlmutat a felszerelésen és a létszámon. Egy mélyebb, a legitimitást és a közösségi szellemet érintő válságra hívja fel ugyanis a figyelmet. A szerző szerint 

az európai vezetők az évek során aláásták a lojalitás, a kötelességtudat és a közös célok eszméjét, amelyek a háborús erőfeszítések alapját képezik. 

Ennek következményei már most láthatók: a legfrissebb adatok szerint a brit Z generáció tagjainak csupán 11 százaléka, és a német fiataloknak is csak alig magasabb aránya lenne hajlandó harcolni a hazájáért. Durodié professzor összegzése szerint: „A háború legalább annyira szól a lelkületről, mint a felszerelésről. A védelmi kiadások megnégyszerezése semmit sem ér, ha senki sem hajlandó harcolni.”

A jelentés konklúziója egyértelmű: a nagyívű háborús készültségi tervek és példátlan pénzügyi vállalások ellenére az Európai Unió jelenlegi formájában nem rendelkezik azokkal a képességekkel és azzal a belső kohézióval, amely egy komoly katonai konfliktus kezeléséhez szükséges lenne.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)