Az utánozhatatlan feröeri csoda: a gyerekek beköltöznek a kézilabdacsarnokba

Nem először kapja fel a világ a fejét a feröeri kézilabda teljesítménye miatt. Az alig több mint 50 ezer lakosú skandináv szigetországban a futball mellett ez a csapatsport a legnépszerűbb, eredményességét tekintve pedig már most a labdarúgás előtt jár. A Feröer-szigetek férfi kézilabda-válogatottja ott toporog az európai élcsapatok mögött, a női válogatottjuk pedig pénteken a spanyolok legyőzésével mutatta meg, hogy a fejlődés tényleg töretlen. Mi a titkuk? Hogyan csinálták? Erre próbáltunk meg választ keresni.

Feröer női kézilabda-válogatottja a németországi világbajnokságon Fotó: IHF

Mielőtt a részletekbe belemennénk, annyit mindenképp el kell mondanom, hogy ennek a cikknek az írója nagyon sokszor járt a Feröer-szigeteken. Először 2013-ban, amikor még senki sem beszélt arról, hogy a kis szigetországnak nagy kézilabda-válogatottja lehet. Akkor még a labdarúgás volt az első számú sportág. 12 évvel ezelőtt Feröeren csak vágyakozva nézték a kézilabda világversenyeket, s arról beszéltek, hogy egyszer jó lenne nekik is eljutni oda.

A Feröer-szigetek női kézilabda-válogatottja 2024-ben már kijutott az Európa-bajnokságra
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP

Az olimpia az igazi tragédia a Feröer-szigetek számára

A skandináv kézilabda mind a férfi, mind a női vonalon rendkívül erős és meghatározója ennek a sportágnak. A nőknél a norvég, a férfiaknál a dán dominancia elképesztő – már ami a válogatottat illeti. A két regnáló olimpiai bajnok is skandináv: a nőknél Norvégia, a férfiaknál Dánia győzött a párizsi játékokon. Ha már az olimpiánál tartunk, akkor említsük meg újra azt, amit korábban megírtunk már: ha a feröeri kézilabda-válogatott (akár a férfi, akár a női) kivívná a 2028-as olimpiai selejtezős részvételt, el sem indulhatna, mert 

Feröeren nincs önálló olimpiai bizottság, Dánia „fennhatósága” alá tartoznak.

Szerencséjük, hogy az IHF ilyen tekintetben megengedőbb, így Feröer – mint az IHF teljes jogú tagja – ott lehet a világ és az Európa-bajnokságokon is. Ami a futballt illeti, ott sincs semmilyen korlátozás. Ha Feröer kijutna egy felnőtt világbajnokságra vagy Európa-bajnokságra, önállóan indulhatna. Utánpótlás-szinten erre volt már példa, mert Feröer 2017-ben kijutott az U17-es utánpótlás Európa-bajnokságra. 

A 2024-es férfi kézilabda Európa-bajnokságon Feröer döntetlent játszott a norvégokkal. Ez volt az első olyan meccs, ami után az egész sportvilág felkapta a fejét. Nem csak azért, mert ez a döntetlen tényleg szenzációs eredmény volt, hanem azért is, 

mert Feröer összlakosságának 10 százaléka elutazott Németországba erre a meccsre. 

Ilyen nincs – mondogatták sokan. Nem lesz ez másként 2026 januárjában sem, amikor a következő Európa-bajnokságon Svédországban lép majd fel a feröeri válogatott. Ha a csoportjukból továbbjutnak, s a magyar válogatott is megteszi ugyanezt, akkor a középdöntőben összejön a magyar-feröeri ütközet. Ennél többet erről most ne beszéljünk, már csak azért sem, mert ennek a mérkőzésnek a végkimenetele (már ha tényleg összejön) erősen kétséges.

A feröeri szurkolók lelkesedése egészen elképesztő
Fotó: AFP

Hogy mekkora bravúr az, amit ez a kis ország végrehajt, arra legyen bizonyság a következő adat. 

A Francia Kézilabda Szövetség 2024-es nyilvántartása alapján Franciaországban 602.218 igazolt, engedéllyel rendelkező kézilabdázó van. Feröeren összesen 54 ezren élnek,

ebben benne van mindenki, a csecsemők, az aggastyánok és a bevándorlók is. Nos, a 2025-ös férfi junior világbajnokságon Feröer legyőzte Franciaországot és ezzel jutott be a legjobb nyolc közé. Meg tovább is, hiszen ezen a tornán a feröeri csapat a harmadik helyen végzett. 

Feröeren a kézilabda lett a nemzeti sport

Hjalti Mohr Jacobsen, az utánpótlás világbajnokságon bronzérmes feröeri csapat edzője erre csak annyit mondott, hogy a kézilabda nemzeti sport lett a szigetországban. Ez lenne a titok? Aligha. Az már érdekesebb, hogy Feröeren minden sportcsarnok, tornaterem, ahol ezt a játékot játszani lehet, folyamatosan és mindenki számára nyitva van. A feröeri gyerekek az iskola mellett a legtöbb órát ezekben a termekben töltik és kézilabdáznak.

–  Minden játékosra odafigyelünk. 

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak néhányat, a tehetségeseket válasszuk ki. Minden játékossal ugyanúgy foglalkozunk. 

Így születnek ezek a csapatok – mondta Hjalti Mohr Jacobsen, majd így folytatta: – Sok jó edzőnk van. Még több kiváló önkéntesünk. Az évek során kiépítettük azt a rendszert, amelyben az önkéntesek először megfigyelik a gyerekeket, majd így adják az edzők kezébe. Természetesen Dániából is érkeztek hozzánk szakemberek, ennyi előnyünk van abból, hogy Feröer Dánia fennhatósága alá tartozik.

A siker másik tényezője az, hogy ebben az országban szinte mindenki magáénak érzi a sportágat. Amikor eljutnak oda, hogy az ország két legnagyobb kézilabda-sztárjátékosa, Elias Ellefsen á Skipagötu és Hákun West av Teigum a világ legerősebb férfi bajnokságába, a Bundesligába igazol (a Kiel és a Berlin csapatába), akkor az egész ország ünnepelni kezd. Amikor ezt a két játékost arról kérdezik, hogyan lettek sztárok, annyit mondanak, hogy az egész életüket a teremben töltötték Feröeren. 

Egyesek szerint az sem lett volna túlzás, ha ennek a két sportolónak rejtett hálószobája lett volna a csarnokban.

Annyit voltak ott, hogy elképzelni nem tudta senki, mikor mennek haza.

Nem a Szegedet választotta a feröeri tehetség

A feröeri kézilabda egyre több sikere arra ösztönzi a gyerekeket, hogy ezt a sportágat válasszák. Mindenki tudja, hogy itt sokkal kisebb a konkurencia, mint a fociban, azaz a kézilabdában könnyebb kiugró eredményt elérni. Most már ott tart a dolog, hogy a feröeri férfi kézilabda-válogatott (a felnőtt) szinte csak és kizárólag olyan játékosokból áll, akik külföldi bajnokságban edződnek, magas színvonalú meccset játszanak. 

Nem véletlen, hogy a Szeged férfi csapata is szemet vetett az egyik nagy feröeri talentumra: a 2005-ös születésű Óli Mittún azonban nem került a Tisza-parti együtteshez. 

Mittún, aki egyébként a Kielben játszó Elias Ellefsen á Skipagøtu unokatestvére, a feröeri H71-ből 17 évesen igazolt a svéd IK Sävehofhoz, ahol első két szezonjában Michael Apelgren volt az edzője. Amikor a svéd szakember érkezését bejelentette az OTP Bank - Pick Szeged, a korai pletykák között szerepelt, hogy Apelgrennel érkezhet Óli Mittún is a szegedi csapathoz. Ebből nem lett semmi, mert Mittún a dán GOG Gudme csapatát választotta. 

Óli Mittún, aki a Szeged helyett a dán GOG Gudmét választotta
Fotó: SOEREN STACHE / DPA

A feröeri női kézilabda-válogatott fejlődése kissé lassabb, de az előrelépés itt sem kérdőjelezhető meg. 1974-ben a feröeri nemzeti kézilabda megszületése éppen egy női válogatott meccshez volt köthető. 2025-ben pedig először jutott el felnőtt női világbajnokságra a skandináv ország csapata. 

1974. november 2-án Tórshavnban rendezték meg a feröeri és az izlandi női válogatott barátságos meccsét, amelyet az izlandi csapat 11-7-re megnyert. 

Egy nappal később Klaksvíkban is összecsapott a két gárda, akkor is Izland nyert 18-7-re. Ezen a két összecsapáson született meg a feröeri nemzeti kézilabda.

Alig több mint háromezer az igazolt kézilabdázók száma

Jelenleg az országban négy osztályban zajlanak a bajnoki küzdelmek. A legfelsőbb osztályban, azaz a női és a férfi elitligában küzdenek a legjobbak, alattuk további három osztályban zajlanak a küzdelmek. Bár az egyes számok eltérőek, abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a szigetországban 3000-3200 között van az igazolt kézilabdázók száma. 

Ezt kellene összevetni azzal, amit ennek a cikknek az elején már írtunk Franciaországgal kapcsolatban.

Labdarúgásban sem sokkal magasabbak a számok: ebben a sportágban minden korosztályt és minden nemet figyelembe véve 5694 igazolt sportoló van a szigeteken.

Osberg Johansen (a képen középen 7-es számmal) szinte el sem hiszi, hova jutott el a feröeri kézilabda
Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP

A jelenlegi feröeri női válogatott egyik játékosa, a 32 éves Osberg Johansen szerint maga a csoda, hogy ott lehetnek a világbajnokságon. Ezt a nyilatkozatot még a vb kezdete előtt adta, s talán maga sem gondolta volna, hogy a második csoportmeccsükön megverik a 2019-ben vb-ezüstérmes spanyolokat. Majd így folytatta: 

A feröerieket általában lenézik, nem sokra tartanak bennünket. Ez bennünket feldob. Egy kis ország nagy történetét írjuk minden egyes meccsen. Kicsi vagyunk, de küzdünk és mindent beleadunk.

Leginkább arra vagyunk büszkék, hogy a Feröer-szigetekről származunk. Egy olyan országból, ahol mindenki képes egymásért és a csapatért is meghalni.”

Ezt üzeni a világnak a feröeri modell

Mit üzen a világnak és Európának a feröeri modell? Azt, hogy legyen bármilyen kis népességű egy ország, ha ott tudatos szakmai program szerint dolgoznak, ha nem térnek le a kijelölt útról, s nem restek segítséget kérni a jobbaktól (jelen esetben Dániától), akkor a sikerek is megérkeznek. A feröeri kézilabda sikeréhez nem egyetlen csodafegyver kellett, hanem több párhuzamos, egymást erősítő lépés. A kidolgozott utánpótlás-programok, az edzőképzés, külföldi kapcsolatok erősítése és egy erős közösségi bázis. Ez a modell különösen értékes lehet más országoknak, olyanoknak, amelyek nem rendelkeznek korlátlan erőforrással, mégis a sportban látják a kitörés lehetőségét.