Bendarzsevszkij Anton kiemeli, hogy Ukrajna jelenlegi helyzete nagymértékben eltér a korábbi uniós bővítések során csatlakozott országokétól. A háború, a gazdasági helyzet és az intézményi reformok hiányosságai miatt Ukrajna egyelőre nem felel meg az EU alapvető elvárásainak.
Az Európai Unióhoz nem csatlakozhat olyan állam, amely háborúban áll, éppen ezért a békekötés lenne az első lépcsőfok a csatlakozási eljárás megindítása felé.
Az EU döntéshozói nyíltan nem mondják ki, de egyértelmű, hogy Ukrajna csatlakozásának egyik alapvető feltétele a háború befejezése és a tartós béke megteremtése
– áll a tanulmányban. Ez azonban jelenleg beláthatató időn belül nem várható, ami az egész csatlakozási folyamatot bizonytalanná teszi.
Ukrajna csatlakozása nagy pénzügyi terhet jelentene
A csatlakozás egyik legnagyobb kihívása a pénzügyi kérdés. Ukrajna az uniós költségvetés egyik legnagyobb kedvezményezettje lenne, és hatalmas támogatásokra lenne szüksége a háború utáni újjáépítéshez.
Számos intézmény próbálta kiszámítani, mekkora költséggel járna Ukrajna felvétele az EU-ba, de a becslések nagyon eltérőek. Az összegek 130 és 200 milliárd euró között mozognak az uniós támogatásokat tekintve
– írja Bendarzsevszkij. Ehhez jön hozzá az a mintegy 600 milliárd euró, amely a háború utáni újjáépítéshez kell majd.
Ukrajna uniós csatlakozása miatt több jelenlegi tagállam nettó befizetővé válhat, ami komoly belső feszültségeket szülhet.
Ukrajna csatlakozásával az ország az EU agrárpolitikai támogatási rendszerének legnagyobb kedvezményezettjévé válna, mivel az uniós földterület ötödét birtokolná
– írja a szerző.
Az EU jelenlegi működési modellje nem biztos, hogy elbírna egy ilyen méretű bővítést. Ukrajna csatlakozása előtt az EU-nak saját intézményi reformokra lenne szüksége, különösen a döntéshozatal és a finanszírozási rendszer átalakításában.
A jelenlegi 27 tagállam közötti egyetértés elérése is nehézkes, egy 35-36 tagú EU-ban pedig még nagyobb problémát jelentene
– olvasható a tanulmányban.
Ukrajna minden szempontból átláthatatlan
Ukrajna EU-csatlakozása nemcsak gazdasági és intézményi szempontból jelentene kihívást, hanem geopolitikai értelemben is. A háború lezárásának hiánya miatt nem lehet tudni, mekkora terület és milyen népesség válna ténylegesen uniós taggá, ahogy azt sem, hogy milyen hosszú távú biztonságpolitikai kockázatokkal kellene szembenéznie az uniónak.
Nem tudjuk, hogy Ukrajna végleges határai hol lesznek a háború után, és azt sem, hogy milyen hosszú időbe telik majd az ország újjáépítése
– áll a tanulmányban.
Bendarzsevszkij Anton tanulmányának következtetése, hogy Ukrajna EU-csatlakozását nem lehet siettetni, mert az súlyos gazdasági, politikai és biztonsági következményekkel járhat az unió számára. Mielőtt Ukrajna felvételéről döntenének, az EU-nak alapvető reformokat kell végrehajtania, biztosítania kell a pénzügyi stabilitást és ki kell várnia a háború végét. A szerző szerint „sem a túl gyors, sem a túl lassú bővítés nem kedvez az uniónak”, és figyelmeztet, hogy az elhamarkodott döntések akár az EU egészének destabilizálódásához is vezethetnek.
Borítókép: Az Európai Unió és Ukrajna zászlója Brüsszelben 2025. február 24-én (Fotó: AFP)
