„El volt mentve a felmondólevelem” – így került pont a Milák-ügy végére

Nincs benne harag, nem keres felelősöket, csak azt sajnálja, hogy az olimpiai aranyéremmel járó eufória nem adatott meg neki. Virth Balázs végül célba ért, hiszen Milák Kristóf 100 pillangón győzött Párizsban, ő maga pedig utólag csak megkapta az ezzel járó elismerést, az életjáradékot. Lezárta az edzői pályafutása nehéz korszakát, s most Márton Richárd és Zombori Gábor minél sikeresebb Los Angeles-i szerepléséért dolgozik.

Virth Balázs előre tekint, a tanítványaival a Los Angeles-i olimpiára készül Fotó: Csudai Sándor

– Közeleg az év vége, készülnek a tízes listák az Év sportolója választásra. Kapott fülest, Virth Balázs neve ott lesz a jelöltek között?
– Nem, nem hallottam semmit. Idén nem is tettem érte, szerintem fel sem merül, hogy a jelöltek között lenne a helyem.

Virth Balázs magyaráz Milák Kristófnak. Olimpiai arany lett a közös munka eredménye. Az edzőt végül rehabilitálták és megkapta az életjáradékot Fotó: Tumbász Hédi/Nemzeti Sport

– A tavalyi esetet, amikor nem került fel a listára, hogyan fogadta és emésztette meg?
– Talán meglepő, amit mondok, először bele sem gondoltam. Annyira nehéz év volt, örültem, hogy túl vagyok rajta, ez már nem jelentett ingert. Aztán később, amikor cikkeztek róla, akkor gondoltam végig, hogy valóban nem stimmel a döntés.

– A párizsi olimpiát követő egyéves kálváriája során melyik eset érintette a legfájdalmasabban?
– Egyértelműen a parlamenti fogadás. Nekem egyből leesett, hogy nekünk nem puszta tévedésből fakadóan foglaltak helyet a nézők között. Zala Gyuri ült mellettem, ő először még kedélyeskedett, ugyan, nincs jelentősége, mi is sorra kerülünk a kitüntetések átadásakor, de idővel magába roskadva már ő is a padlót bámulta.

Olimpiát akart nyerni – meg is kapta, meg nem is

– Majd egyéves hercehurcát lezárva az Országgyűlés megszavazta a sporttörvény megváltoztatását, mi több, visszamenőleges hatállyal ön is jogosulttá vált az életjáradékra. Elégtételt jelentett, hogy végül rehabilitálták?
– Nem akarok álszent lenni, az életjáradék anyagilag természetesen biztonságot jelent. Felhőtlen boldogságot azonban nem éreztem. S nem azért, mert bárkire is neheztelnék. Magyarországon a magyar úszósport hagyományai alapján minden tehetséges úszó úgy kezdi el a pályafutását, hogy olimpiai bajnok szeretne lenni. Ehhez hasonlóan minden edzőnek az a célja, hogy olimpiai bajnokot neveljen. Hatalmas beteljesülés, amikor ezt a törekvést, sok éves gyötrelmes munkát siker koronázza. Amikor elönt az eufória, téren és időn kívülre kerülsz. Nekem éppen ez nem adatott meg. Sem Párizsban, sem itthon, a hivatalos ünnepségen a Parlamentben.

Tudom, idővel, sok-sok év múltán az marad majd meg, hogy a 2024-es párizsi olimpián Virth Balázs volt az arany- és ezüstérmes Milák Kristóf edzője, az említett magasztos pillanatokat azonban már senki és semmi nem hozhatja vissza nekem.

– Az életjáradék mégis egyfajta pecsét a történet végén, hogy igenis Virth Balázs volt Milák Kristóf edzője a párizsi olimpiász idején. Azoktól, aki méltatlan helyzetbe sodorták, utólag kapott visszajelzést: bocsánat, tévedtünk?
– Inkább azoknak szeretnék köszönetet mondani, akik tulajdonképpen helyettem megvívták ezt a küzdelmet. Mindenekelőtt Wladár Sándornak, az úszószövetség elnökének, aki végig mögöttem állt, konfliktusoktól sem riadt vissza az érdekemben, valamint Schmidt Ádám államtitkárnak, aki a helyzet szakmai és jogi tisztázódása után az élére állt, ahogy ön fogalmazott, a rehabilitálásomnak, személyesen keresett fel, hogy közölje a jó hírt és mindent elkövetett az ügy gyors lezárása érdekében.

Virth Balázs a Duna Arénában rendszeresen találkozik Milák Kristóffal Fotó: Csudai Sándor

– Kihagyhatatlan kérdés: személy szerint Milák Kristóf kért-e elnézést öntől?
– Nem.

– Találkoztak azóta?
– Persze, itt, a Duna Arénában gyakran összefutunk és köszönünk egymásnak.

Mi történt Milák Kristóffal? Virth Balázsnak ma sincs válasza a történtekre

– Úgy tudjuk, 2023 áprilisában pattant meg valami. Milák Kristóf a kaposvári ob után tűnt el először hetekre. Kapott már választ arra, mi történt akkor?
– Máig nem tudom. Az ob után leültünk, hogy értékeljük a szereplését és megbeszéljük a folytatást. Teljesen normális beszélgetés volt, Kristóf is elégedettnek tűnt. Adtam neki néhány nap szabadságot, amiből három hét lett. Amikor előkerült, újra leültünk, s persze megkérdeztem tőle, mi a baj. Akkor közölte velem először, hogy nem akar úszni. Ezután hol lejött edzésre, hol nem. A vb előtt, a hódmezővásárhelyi edzőtáborban is kelletlenül úszott, akkor mondtam neki, Kristóf, ha ennyire nem akarod, nem kötelező Szingapúrban indulnod, hiszen nyertél már vb-t, az a lényeg, hogy az olimpiára készülj fel.

– Mikor kezdődött aggódni, hogy az olimpia is veszélybe kerülhet?
– A világbajnokság után abban egyeztünk meg, hogy szeptemberben áll edzésbe. Ahogy teltek, múltak a hetek, egyre idegőrlőbbé vált a helyzet. Decemberben végre elkezdett edzeni, onnantól versenyt futottunk az idővel. Miután februárban hazatértünk a dohai vb-ről, ő is rendesen dolgozott, a tenerifei edzőtáborban már kezdett önmagára emlékeztetni. Következett az országos bajnokság, ami után azt nyilatkoztam, jobban úszott, mint reméltem, gyors és erős, de az állóképességét fejleszteni kell.

– Azt pletykálták, a háttérben Szabó Álmos ad tanácsokat Milák Kristófnak, mi több, valójában az ő útmutatása alapján készül. Tudott erről?
– Hadd kérdezzek vissza: ugyan hol és mikor? Tenerifén, Zalaegerszegen, Törökországban, a Mare Nostrum-versenyeken, majd Hódmezővásárhelyen?

Kimondottan Kristóf kérésére voltunk szinte folyamatosan edzőtáborban, mert olyankor semmi sem vonhatta el a figyelmét az úszásról.

Kétségtelen, speciális munkára volt szüksége, hogy behozza a lemaradását. Ő rendre önálló ötletekkel állt elő. Mindig pontosan tudtam, milyen munkára van szüksége, eleinte mégis engedtem neki, mert úgy voltam vele, legalább végre ússzon. Hódmezővásárhelyen aztán már nem győzködtem, akkor már annyira közel voltunk az olimpiához, hogy nem láttam értelmét a feszültségnek. Utána egy hétig a Komjádi uszodában edzettünk, Kristóf oda már nem jött velünk. Én is hallottam, hogy akkor Szabó Álmos volt vele a Duna Arénában.

– Neheztel emiatt Szabó Álmosra?
– Amikor Kristóf 2021 őszén felhívott engem, hogy legyek az edzője, még mielőtt bármiben megállapodtunk volna, türelmet kértem és először az akkori edzőjével, Selmeci Attilával beszéltem. Szabó Álmos először 2024 novemberében keresett meg engem.

– Volt olyan pillanat, amikor azt érezte, elég, nem bírja tovább?

– Bizony el volt mentve a felmondólevelem a laptopomon. Egyszer már majdnem megnyomtam az entert, amikor Kristóf éppen visszahívott. Volt több hosszú beszélgetésünk, ami után mindig abban bíztam, talán mégis végig tudjuk csinálni az olimpiai ciklust.

– Nem volt hiba, hogy ön mondta ki a szakítást, ráadásul még az olimpia alatt?
– Nem, szerintem ezzel csak megkönnyítettem Kristóf dolgát, így nem neki kellett ezt megtennie.

Eufória helyett: lekerült róla a teher

– Hogyan értékelte a párizsi szereplést, a kétszáz pillangón szerzett ezüst-, majd százon az aranyérmet?
– Valahogy az volt a levegőben az olimpia előtt, hogy az esetleges siker más érdeme, a kudarc viszont az enyém.

Amikor Kristóf kétszázon beért a célba, azt éreztem, hogy kudarc. Hiszen egy olyan úszótól, aki címvédő, világcsúcstartó, mindent megnyert, a ciklus végén csakis az aranyérem elfogadható. A száz méter után megkönnyebbültem, mégis csak sikerült.

– A százas döntő előtt valóban olyan tanáccsal látta el Milák Kristófot, ami nélkül talán nem győzött volna?
– Az olimpia alatt már nem kommunikáltunk. Az elődöntő után viszont azt éreztem, muszáj szólnom neki. Odaálltam elé, mondtam neki, hallgass meg, s megmutattam neki, hogy hibázott a fordulónál. Megnézte és csak bólintott. Aztán zsenihez méltón megnyerte a döntőt. Pontosan tudta, mennyi van benne, ennek megfelelően osztotta be az erejét, hibátlanul, magabiztosan megcsinálta.

– S mit érzett akkor?
– Amit már mondtam. Eufória helyett inkább csak azt, hogy végül csak sikerült, végre lekerült rólam a teher, a felelősség. 

Akadtak nehéz pillanatok Virth Balázs és Milák Kristóf együttműködésében a párizsi olimpiáig vezető úton Fotó: Árvai Károly/Nemzeti sport / KAR

Márton Richárdot, Zombori Gábort és Milák Kristófot is szeretné látni Los Angelesben

– Immár tét nélkül: ön szerint mi kell ahhoz, hogy Milák Kristófot lássuk versenyezni a Los Angeles-i olimpián?

– A kérdésre nem tudom a választ, de nagyon remélem, hogy igen, láthatjuk, mert kivételes tehetség, akinek élmény az úszása. Csak rajta múlik, neki kell meghozni a döntést, hogy fel akar-e készülni az olimpiára. 

– S ön ott lesz Los Angelesben?
– Értem a kérdést. Nagyon szeretnék. Minden tudásommal azon vagyok, hogy Zombori Gábor és Márton Richárd jól szerepeljen Los Angelesben. Ricsi ugyan már huszonhat éves, ebben a korban nehéz fejlődni, de ő bizonyította, hogy képes rá. Eb-ezüstérmes, háromszor úszott világbajnoki döntőben, neki elsősorban új inger kell, amit a sok versenyzés adhat meg. Zombori Gábor a 2028-as olimpia idején lesz a legjobb korban. Most úgy látom, a négyszáz vegyes lehet a fő száma. Négy perc, tíz másodpercen belül kell úszni a döntőhöz, méghozzá reggel. Nagy cél, de teljesíthető.

– Benne él, van már elég tapasztalata: mi a titka a magyar úszósportnak, hogy évtizedenként felbukkan legalább egy istenadta tehetség?
– Én úgy fogalmaznék, nagyon meg kell becsülni a tehetségeket, nem szabad alábecsülni az eredményeket. Emlékszem, volt idő, amikor azt hallgattam, „csak” Kovács Ági és Cseh László, majd „csak” Hosszú Katalin és Gyurta Dániel. Nem szabad így gondolkozni, a környező országokban egy-egy tehetségnek is nagyon örülnek.

Magyarországon van hagyománya, kultúrája az úszásnak, ma már az uszodák hiányára sem foghatunk semmit. Inkább az a kihívás, hogy a gyerekek egyre nehezebben találnak be az uszodába és pláne vállalják azt a monotonitást, amit különösen fiatalon az edzések megkövetelnek.

– Általánosan elfogadott szakvélemény, miszerint a szakemberhiány a magyar sport legnagyobb gondja. Az úszásra is igaz?
– Egyszer összeszámoltuk, hány olyan edző van, aki felnőtt Eb-érmes tanítvánnyal büszkélkedhet. Nos, legalább harminc. Ha a korosztályos eredményekkel bővítjük a lajstromot, akkor még terjedelmesebb a lista. Természetesen folyamatosan fejlődni kell, segíteni a fiatal edzőket, a mentorprogram éppen ezért kiváló kezdeményezés.

– Ön kutatja is a tehetségeket vagy inkább válogat közülük?
– Nagyon motivál, hogy a 2028-as olimpián jól szerepeljenek a versenyzőim. Utána viszont, elképzelhető, hogy ismét inkább az utánpótlás felé fordulok. Már megvan hozzá a kellő tapasztalatom, s remélem, még nem leszek hozzá öreg sem.

Milák Kristóf győzelme 100 m pillangón a párizsi olimpián: