Egyre inkább felértékelődik a béren kívüli juttatások szerepe – ezek változnak jövőre

Szakértők szerint nemzetközi szinten és Magyarországon is egyre nő a kafetéria szerepe a munkaerő megtartásában, különösen a hiányszakmák esetén és a tehetségek vonzásában, megtartásában. A munkavállalók sok esetben nemcsak a béren kívüli juttatások keretét használják fel, hanem azon felül, saját forrásból is költenek vendéglátásra, szállásra vagy kulturális programokra.

Forrás: Shutterstock

Az elemző szerint a rugalmasság iránti igény és személyre szabhatóság egyre fontosabb a munkavállalóknak. A kafetériarendszer lehetőséget nyújt az olyan juttatások kiválasztására, amelyek segítenek a munka-magánélet egyensúly fenntartásában, vagy akár hozzájárulnak a pénzügyi biztonsághoz. 

Fontos látni ugyanakkor, hogy a kafetéria nem része a garantált jövedelemnek, nem számít bele a nyugdíjalapba, így hosszabb távon a munkabérjuttatásokkal történő kiváltása a dolgozók számára hátrányosabb lehet

– emelte ki.

Bár költséget jelent a vállalatoknak, a kedvezőbb adózás miatt megéri a munkáltatóknak ilyen eszközökkel is motiválni a dolgozókat. Erősítheti a munkavállalók elégedettségét és hosszú távú elkötelezettségüket, lojalitásukat. Egyes juttatások – így a wellnessprogramok, szociális lehetőségek – növelhetik a munkavállalók egészségét, javíthatják a munkavégzés minőségét és csökkenthetik a munkahelyi konfliktusokat, így végső soron a termelékenységet növelhetik. A költségek mellett hátrány lehet viszont az adminisztrációs teher a munkáltatók részéről.

A munkavállalói jóllét befolyásolja termelékenységüket, hatékonyságukat a munkában, így a nemzetgazdasági termelékenységet és versenyképességet is. Közvetetten az anyagi juttatások kihatnak a tehetségek bevonzására, így alakítva a munkaerőpiaci versenyt, az adott ország innovációs képességére, K+F-re, vállalati és nemzetgazdasági szintű versenypozíciókra.

A juttatás összegén felül is költenek

A fizetések kiegészítése, a különféle béren kívüli juttatások a nemzetgazdasági növekedésre, a GDP-re is kihatnak, mivel növelik a lakosság elkölthető jövedelmét, serkentik a fogyasztást és egyes esetekben a szolgáltatások igénybevételét. Így hat például a Szép-kártyák felhasználása a belföldi turizmus fellendülésére. Az elemző szerint a vállalatok és a kormányzat célzott juttatási formákkal – például Szép-kártya, lakhatási vagy kulturális támogatások – aktívan hozzájárulhatnak bizonyos fogyasztási szokások, normák kialakulásához vagy megerősödéséhez. Ezzel pedig a gazdaság egyes szektorainak – mint a vendéglátás, turizmus, kultúra, ingatlanpiac, kiskereskedelem – fejlődését is támogatják.

Erdélyi Dóra tapasztalatai alapján úgy látja, 

a munkavállalók sok esetben nemcsak a kafetériakeretet használják fel, hanem azon felül, saját forrásból is költenek vendéglátásra, szállásra vagy kulturális programokra.

Ez a jelenség, szerinte tovább erősíti a kafetéria multiplikátor-hatását, hiszen egyegységnyi juttatás ténylegesen nagyobb összegű fogyasztást generál a gazdaságban.