Egyre inkább felértékelődik a béren kívüli juttatások szerepe – ezek változnak jövőre

Szakértők szerint nemzetközi szinten és Magyarországon is egyre nő a kafetéria szerepe a munkaerő megtartásában, különösen a hiányszakmák esetén és a tehetségek vonzásában, megtartásában. A munkavállalók sok esetben nemcsak a béren kívüli juttatások keretét használják fel, hanem azon felül, saját forrásból is költenek vendéglátásra, szállásra vagy kulturális programokra.

Forrás: Shutterstock

A magyar béren kívüli juttatások rendszere a korábbi évekkel ellentétben most nem alakul át gyökeresen, inkább finomhangolások és átmeneti könnyítések jönnek – foglalta össze Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője, aki a legfontosabb várható változásokról is beszélt lapunknak.

Felértékelődik a béren kívüli juttatások szerepe. Forrás: bakhtiarzein/

Ezek a béren kívüli juttatások legfontosabb újdonságai 2026-ra

A béren kívüli juttatások minden olyan kedvezményt, juttatást vagy támogatást magukba foglalnak, amelyet a munkáltató az alapbéren felül biztosít a munkavállalónak. Ezek lehetnek pénzbeli vagy természetbeni juttatások, rendszeresek vagy egyszeriek. A kafetéria a béren kívüli juttatások egyik formája. Lényege, hogy a munkáltató egy meghatározott keretösszeget biztosít, amelyből a munkavállaló szabadon választhat a felkínált juttatási elemek közül, saját igényei szerint. A béren kívüli juttatásokat viszont a munkáltató akár fixen is adhatja, választási lehetőség nélkül. Mindeközben adómentes vagy kedvezményes adózású az elemek többsége.  

Napjainkra egyre komolyabb szerephez jutnak a béren kívüli juttatások a munkaerő megtartását illetően

– véli az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője, aki elmondta, a napokban életbe lépő változások egy részével már többen szembesülhettek. 

• Ilyen az a talán legfontosabb újdonság, amely decembertől a Szép-kártya felhasználhatóságát illeti. Átmenetileg kibővül, ugyanis 2025. december 1. és 2026. április 30. között a kártyán lévő összeg hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható. Ez nem állandó változás, hanem időszakos intézkedés, amely elsősorban az év végi és téli megélhetési költségek enyhítését szolgálja. Tehát a Szép-kártyát nemcsak turizmusra, vendéglátásra vagy szabadidős célokra lehet használni, hanem rövid ideig élelmiszer-vásárlásra is.
• A béren kívüli juttatások köre 2026. január 1-jétől kibővül a rendvédelmi lakhatási támogatással Budapesten és Pest vármegyében szolgálatot teljesítők esetében, életkori korlátozás nélkül, mely nem adható lakáscélú hitel törlesztéséhez. A támogatást a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv adhatja az általa foglalkoztatott magánszemélynek lakás bérleti díjának megfizetéséhez, évi 1,8 millió forintos értékhatárig.
• Továbbá a kormány 2026 januárjától évi nettó egymillió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít otthonteremtésre a közszolgálatban dolgozók legszélesebb körének, meglévő lakáshitel törlesztésére vagy lakáshitel önerejéhez.

Amelyek nem változnak jövőre

2026. január 1-jétől a kafetériarendszer alapvető szabályai változatlan formában folytatódnak. 

• Ilyen, hogy a béren kívüli juttatások kedvezményes adózása megmarad, ez a 28 százalékos adó: 15 százalékos szja és 13 százalékos szocho. 
• Ezen belül a Szép-kártya 2026-ban is a rendszer központi eleme marad, az éves kedvezményes keretösszeg nem csökken, és továbbra is elkülönül az aktív életmódot támogató alszámla. Az éves keretösszeg továbbra is 570 ezer  forint marad: ebből 450 ezer általános rekreációs, 120 ezer az „Aktív Magyarok” alszámla között oszlik meg, mely utóbbi kifejezetten sport- és aktív életmód célú támogatás.
• Szintén fennmarad a 35 év alatti munkavállalók lakhatási támogatása, amely kedvezményes, 28 százalékos adózás mellett lakbérre vagy lakáshitel-törlesztésre is fordítható, évi 1,8 millió forintig. 
• Az adómentes béren kívüli juttatások köre 2026-ban sem szűkül: továbbra is ilyen marad például a bölcsődei és óvodai térítés, a kulturális és sporteseményekre szóló belépők, valamint egyes munkába járással és távmunkaköltségekkel kapcsolatos térítések.

Ezek a béren kívüli juttatások gazdasági hatásai

A béren kívüli juttatásokat igénybe vevő alkalmazottak és azt nyújtó munkáltatók, illetve maga a nemzetgazdaság is számos hatással is számolhat a kafetériával kapcsolatosan – mondja Erdélyi Dóra. 

Az elemző szerint a rugalmasság iránti igény és személyre szabhatóság egyre fontosabb a munkavállalóknak. A kafetériarendszer lehetőséget nyújt az olyan juttatások kiválasztására, amelyek segítenek a munka-magánélet egyensúly fenntartásában, vagy akár hozzájárulnak a pénzügyi biztonsághoz. 

Fontos látni ugyanakkor, hogy a kafetéria nem része a garantált jövedelemnek, nem számít bele a nyugdíjalapba, így hosszabb távon a munkabérjuttatásokkal történő kiváltása a dolgozók számára hátrányosabb lehet

– emelte ki.

Bár költséget jelent a vállalatoknak, a kedvezőbb adózás miatt megéri a munkáltatóknak ilyen eszközökkel is motiválni a dolgozókat. Erősítheti a munkavállalók elégedettségét és hosszú távú elkötelezettségüket, lojalitásukat. Egyes juttatások – így a wellnessprogramok, szociális lehetőségek – növelhetik a munkavállalók egészségét, javíthatják a munkavégzés minőségét és csökkenthetik a munkahelyi konfliktusokat, így végső soron a termelékenységet növelhetik. A költségek mellett hátrány lehet viszont az adminisztrációs teher a munkáltatók részéről.

A munkavállalói jóllét befolyásolja termelékenységüket, hatékonyságukat a munkában, így a nemzetgazdasági termelékenységet és versenyképességet is. Közvetetten az anyagi juttatások kihatnak a tehetségek bevonzására, így alakítva a munkaerőpiaci versenyt, az adott ország innovációs képességére, K+F-re, vállalati és nemzetgazdasági szintű versenypozíciókra.

A juttatás összegén felül is költenek

A fizetések kiegészítése, a különféle béren kívüli juttatások a nemzetgazdasági növekedésre, a GDP-re is kihatnak, mivel növelik a lakosság elkölthető jövedelmét, serkentik a fogyasztást és egyes esetekben a szolgáltatások igénybevételét. Így hat például a Szép-kártyák felhasználása a belföldi turizmus fellendülésére. Az elemző szerint a vállalatok és a kormányzat célzott juttatási formákkal – például Szép-kártya, lakhatási vagy kulturális támogatások – aktívan hozzájárulhatnak bizonyos fogyasztási szokások, normák kialakulásához vagy megerősödéséhez. Ezzel pedig a gazdaság egyes szektorainak – mint a vendéglátás, turizmus, kultúra, ingatlanpiac, kiskereskedelem – fejlődését is támogatják.

Erdélyi Dóra tapasztalatai alapján úgy látja, 

a munkavállalók sok esetben nemcsak a kafetériakeretet használják fel, hanem azon felül, saját forrásból is költenek vendéglátásra, szállásra vagy kulturális programokra.

Ez a jelenség, szerinte tovább erősíti a kafetéria multiplikátor-hatását, hiszen egyegységnyi juttatás ténylegesen nagyobb összegű fogyasztást generál a gazdaságban.