Az olajos alvilágtól a háborús maffiáig – Pár éve, még bíróként Portik kivégzőemberét engedte ki a börtönből az aranykonvojos ukránokat védő ügyvédi iroda tiszás tagja

Még bíróként súlyos szakmai hibákat követett el a Prisztás-ügy tárgyalásakor, és minden alap nélkül kiengedte a börtönből Portik Tamás bérgyilkosát az a Laczó Adrienn, aki immár Tarr Zoltán alelnökkel a Tiszának készít igazságügyi programot. A ma ügyvédként dolgozó jogász a napokban azzal került a híradásokba, hogy az iroda, ahol dolgozik, látja el az aranykonvoj ügyében az alvilággal összefüggésbe hozott ukránok képviseletét.

Forrás: borsonline

Felfejtve a harminc éve történteket, az igazságszolgáltatás arra jutott, hogy Lakatos András, alvilági becenevén Kisbandi jelentős tartozást halmozott fel Prisztás József és Portik Tamás felé, majd 1996 októberében külföldre ment. A tartozás fejében mind Portik, mind Prisztás meg akarta szerezni Lakatos három ingatlanát. 1996 októberében Portik és Prisztás a Művészinas étteremben találkoztak, ahol jelen volt Portik testőre, H. István. Itt Prisztás közölte, hogy két értékes ingatlanról nem hajlandó lemondani, még akkor sem, ha Portik megöleti őt. 

Portik ezután utasította H.-t, hogy Prisztást „ki kell nyírni”. Portik felvette a kapcsolatot a Prisztással jó viszonyt ápoló F. Ferenccel, aki elmondta, hogy november elsején a Ladik utcában lesz a vállalkozónak találkozója.

Ezután Portik és H. felmérték a helyszínt és megterveztek mindent. November elsején Prisztás valóban elment a Ladik utcába, H. pedig a közelben leparkolt az autójával, biciklire ült és oda tekert. Amikor Prisztás be akart szállni, H. hátulról megközelítette, és a kezén nejlonzacskót viselve célzott lövést adott le a fejére. Prisztás percek alatt életét vesztette. H. visszabiciklizett az autójához, a kerékpárt, a ruháját és a fegyvert a Dunába dobta, majd elhajtott.

A Fővárosi Törvényszék 2014-es ítélete szerint Portik Tamás 11 év, H. pedig 10 év fegyházbüntetést kapott, F.-et felmentették. Az ügyben a másodfok új eljárást rendelt el, aminek szinte ugyanaz lett a vége, mint az elsőnek. A törvényszék 2015 októberében Portikra tíz évet, H.-ra kilencet mért ki, F-et ismét felmentette. Az ügy újra a másodfok elé került, a Fővárosi Ítélőtábla pedig 2016 májusában úgy döntött, hogy Portiknak és H.-nak egyaránt 15 évig kell fegyházban lennie, F.-nek pedig 10 évig. 

A döntést nem sokkal később a Kúria lényegében helybenhagyta, így úgy tűnt: a Prisztás-ügyben minden résztvevő megkapta, ami neki jog szerint járt.

Csakhogy a fővárosi táblabíróság 2018 végén perújítást rendelt el mindhárom elítélt kapcsán. Új bizonyíték került ugyanis elő: az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság elkövetéséért jogerős szabadságvesztését töltő, az olajmaffia bérgyilkosának tartott Jozef Rohác azt állította, hogy nem H. István, hanem ő lőtte le Prisztás Józsefet. Rohác azt is közölte, hogy a gyilkosságra – az azóta elhunyt – Jozef Hamala bírta rá.

Ekkor lépett a színre – a perújítás miatt megismételt eljárásban – Laczó Adrienn, majd a Fővárosi Törvényszék bírájaként 2020 februárjában ítéletet hirdetett és H.-t felmentette az emberölés vádja alól, egyúttal elrendelte büntetésének azonnali félbeszakítását.

Tette ezt arra hivatkozva, hogy Rohác vallomása alapján kétely merült fel annak kapcsán, valóban H. volt-e a gyilkos. H. István tehát szabadon távozhatott.

 

Szakmai hibák garmadája

A fellebbezések nyomán az ügy újra a Fővárosi Ítélőtáblán kötött ki, ahol súlyos megállapítások születtek. Egyrészt kimondták, hogy az elsőfokú bíróság hiányosan értékelte a bizonyítékokat, és jogi következtetése is téves volt. Emellett a másodfok szerint a törvényszék, vagyis Laczó, lényeges tényeket nem vett számításba, a Rohác vallomásában lévő ellentmondásokat pedig egyszerűen az idő múlásával és az emlékezet romlásával magyarázta.

A tábla itt nem hagyta abba. Úgy látta, az első fok logikátlan megállapításokra jutott, és önellentmondásba is keveredett. Téves jogalkalmazást is felróttak Laczónak, mivel az új vallomás valóságtartalma nem bizonyosodott be, nem volt kellő jogi alap H. felmentésére.

Röviden: 

a napjainkban erősen politizáló Laczó 2020-ban egy jogerősen 15 év fegyházbüntetésre ítélt kivégzőembert szakmai hibáktól hemzsegő ítélettel mentett fel és engedett szabadon.

H. több mint egy éven keresztül – a másodfokú eljárás befejezéséig – szabadlábon volt. A táblabíróság döntése után ugyanis H. Istvánnak vissza kellett mennie a fegyházba.

Portik még a rács mögött van. H-ról tavaly írtuk meg: felmerült, hogy kedvezménnyel szabadulhat, de a bíróság ezt nem engedte meg. F. ellenben már szabad.

 

Keményen kiosztották Laczót

A Zebra DPK-ban nem finomkodtak Laczóval: a szakma szégyenének nevezték, megemlítve, hogy hozzá nem értése miatt egy hidegvérű bérgyilkost szabadított idő előtt a társadalomra. Mégpedig úgy, hogy hajmeresztő szakmai hibák után hitelt adott a szlovák bűnöző szavainak. – Jozef Rohác úgy átvágta a palánkon Laczó Adriennt, hogy rossz volt nézni – írták a dpk oldalán, de hozzátették, hogy Rohác kézre kerítéséhez is a 2010 után alakult polgári kormányra és a rendőrséget gatyába rázó Pintér Sándorra volt szükség.

– Laczó Adrienn azóta lemondott a bírói tisztségéről. Ma pedig az ukrán aranykonvoj ügyvédeként követeli vissza a pénzt az ukránoknak, terrorizmussal vádolva a magyar államot

– írták a Zebrán, leszögezve: „így jutott el az exbíró Portik Tamástól az ukrán maffiáig. Szép pályaív.”

 

Nem csak a dpk-ban emlegetnek maffiát

Nem csak a Zebránál sejtik az ukrán maffiát az aranykonvoj mögött. Egy volt ukrán ügyész szerint bűncselekmény húzódik meg a márciusban idehaza lefoglalt majdnem harmincmilliárd forintot érő arany- és készpénzszállítmány hátterében. Stanislav Bronevytskyi olyannyira így gondolja ezt, hogy hazájában is büntetőeljárást kezdeményezett pénzmosás alapos gyanúja miatt a pénzszállító akció kapcsán.

Érdemes megemlíteni a neves ukrán politológus, Mikola Davidjuk véleményét is, aki egyenesen úgy vélte: 

a több tíz milliárd forintos szállítmány mögött az ukrán kormányhoz köthető háborús maffia pénzmosási kísérlete állhat, s az ukrán politikai elitnek azt üzente: kevesebbet kellene lopniuk.

Hasonlóan vélekedett lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, aki sok más mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukránoknak adott fegyverek legalább harmada a feketepiacon köt ki. Szerinte elképzelhető, hogy valakik egy ilyen illegális szállítmányért fizettek ennyi pénzt.