A NATO-főtitkárhoz fordultak a Békemenet szervezői

Ha Magyarországot agresszív fellépés érné Ukrajna részéről, milyen védelmi intézkedések lépnének életbe a NATO keretében? – tudakolta nyílt levelében Csizmadia László, a CÖF–CÖKA elnöke.

2026. 03. 18. 16:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korábban több alkalommal is tapasztalhattuk, hogy magyar baloldali politikusok a NATO közbenjárását kérték különböző, kifejezetten belpolitikai természetű ügyekben – idézte fel a NATO-főtitkárnak, Mark Rutténak írt nyílt levelében a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke. Csizmazia László példaként hozta fel, hogy Cseh Katalin, a balliberális Momentum Mozgalom politikusa 2019-ben olyan kezdeményezéssel élt, amelyben az ellenzék által vélt problémákra hivatkozva a NATO beavatkozását sürgette a magyar jogállamiság kikényszerítése érdekében.

KRAKOW, POLAND – FEBRUARY 20:
NATO flags are seen at the venue of the E5 meeting of the Defence Ministers in Krakow, Poland, on February 20, 2026. (Photo by Artur Widak/NurPhoto) (Photo by Artur Widak / NurPhoto via AFP)
A NATO zászlója (Fotó: NurPhoto/Artur Widak)

Nemrégiben pedig, miközben az ukrán vezetés szándékosan olajblokád alatt tartja Magyarországot, és nyíltan befolyást próbál gyakorolni a magyar belpolitikai folyamatokra az ellenzéki Tisza Párt mellett, Fekete-Győr András, a párt egykori elnöke fordult levélben a NATO-hoz, és arra a megalapozatlan ellenzéki narratívára alapozva sürgette a szervezet fellépését, miszerint Magyarországon orosz beavatkozás veszélye fenyegeti a demokratikus folyamatokat. Mindezek fényében, komoly biztonságpolitikai megfontolásokból és aggodalommal telve, mi is élni kívánunk ezzel az eszközzel, választ várva egy sokkal közvetlenebb és konkrétabb fenyegetéssel kapcsolatosan – írta a kuratóriumi elnök. Emlékeztetett:

az utóbbi időben több ukrán közéleti szereplő és katonai személyiség részéről hangzottak el nyílt, Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott vezetőit fenyegető kijelentések.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nyilatkozatában azt a megjegyzést tette, hogy amennyiben az Európai Unióban valaki blokkolná az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatási csomagot, úgy „megadja az illető címét az ukrán fegyveres erőknek, hogy hívják fel és beszéljenek vele a saját nyelvükön”. A kijelentés a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor személyével kapcsolatban hangzott el. Hasonlóan súlyos fenyegetéseket fogalmazott meg Dmitro Korcsinszkij, az ukrán Testvériség párt vezetője, aki egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy ha az ukrán hadsereg visszavonulásra kényszerülne a keleti frontról, akkor Magyarország területén folytatná a védekezést, és „megsemmisítene mindenkit, aki Magyarországon ebben a védekezésben az útjába áll”, külön kiemelve a magyar miniszterelnököt. Jevhen Karasz, az ukrán hadsereg őrnagya pedig arról beszélt, hogy

egy ukrán katonai egység, a 128. dandár akár órák alatt képes lenne „szétkapni Magyarországot”.

Hasonló hangvételű kijelentéseket tett Hrihorij Omelcsenko korábbi ukrán képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje is, aki egy, Ukrajna ellenségeinek likvidálására létrehozott fedett szervezet révén fogalmazott meg személyes fenyegetést Orbán Viktorral szemben, mondván, a magyar miniszterelnök „gondolkozzon el öt gyermekén és hat unokáján”. Végül, de nem utolsósorban az ukrán önkéntes erők parancsnoka, Dmitro Jaros ugyancsak nyilvánosan beszélt arról, hogy eljön az idő, amikor a magyar kormányfő „becstelenül fog megdögleni” – sorolta az ukrán fenyegető nyilatkozatokat Csizmadia László.

Rámutatott: ezek az egymást követő, mostanra gyakorlatilag mindennapossá váló, Magyarország ellen irányuló fenyegetések érthetően komoly aggodalmat keltenek a magyar közvéleményben. Mindezekre tekintettel kérdésekkel fordult a NATO-főtitkárhoz:

  1. Figyelemmel kísérik-e a fejlemények alakulását, illetve történnek-e a konfliktus megelőzéseként diplomáciai intézkedések az ügyben?
  2. Terveznek-e a rendkívül feszült és kényes ügy kapcsán hivatalosan is megnyilvánulni, elejét véve egy NATO–Ukrajna közötti konfliktus kibontakozásának?
  3. Amennyiben egy NATO-tagállamot, így Magyarországot tényleges katonai támadás vagy más jellegű, agresszív fellépés érne Ukrajna részéről, milyen vészforgatókönyv, mechanizmusok és kollektív védelmi intézkedések lépnének életbe a NATO keretében?

Annak reményében várjuk kérdéseinkre adott teljes körű és megnyugtató válaszát, hogy az abban foglaltak hozzájárulhatnak a magyar állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez, valamint a NATO kollektív védelmi elvébe vetett bizalom megerősítéséhez – írta nyílt levelében Csizmadia László.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.