Fordulóponthoz érkezhet Európa, erősödnek a szuverenista erők

Brüsszelben az uniós költségvetés, a migráció és a tagállami szuverenitás körüli viták egyre élesebbé válnak, mialatt a Patrióták európai szövetsége újabb stratégiai egyeztetésre készül. Kiszelly Zoltán szerint a következő években több meghatározó uniós országban is megerősödhetnek a szuverenista erők, ami alapjaiban formálhatja át az európai politikai erőviszonyokat.

Patrióták Forrás: AFP

Kiszelly Zoltán arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor korábban többször is hangsúlyozta: az általa képviselt politika akkor lehet igazán sikeres az Európai Unión belül, ha valamelyik nagy, alapító tagállamban is kormányra kerül. A politológus szerint most ehhez kerültek közel.

Úgy véli, Magyarországon a választók áprilisban nem ezt az alternatívát választották, így az Európai Néppárt által képviselt politikai irány valósul meg. Franciaországban ugyanakkor más folyamatok zajlanak. A jövő tavasszal esedékes elnökválasztáson, majd az azt követő parlamenti választáson esélyesnek tartja Marine Le Pen pártját, a Nemzeti Tömörülést. 

Szerinte a franciák éppen annak a küszöbén állnak, amiről Orbán Viktor mindig is beszélt: egy nagy tagállamban kormányra kerülhet a patrióta politika, ami jelentősen növelheti a szuverenista erők befolyását az Európai Unión belül.

Úgy látja, a globalisták ezt megpróbálják megakadályozni. Ennek jeleként említette a Marine Le Pen ellen folyó eljárást, valamint azt, hogy a francia bankok vonakodnak hitelt adni a Nemzeti Tömörülés kampányához, pont ahogyan az előző két választás során. Egy franciaországi patrióta győzelem ugyanakkor szerinte jelentősen növelné a szuverenista erők mozgásterét Európában.

Patrióta előretörés várható?

Kiszelly Zoltán szerint több európai országban is kedvezően alakulnak a patrióta erők kilátásai. Példaként Németország egyes tartományait említette, de úgy látja, hogy jövőre várhatóan ismét megválasztják Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt is. Hozzátette, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) előtt is megnyílhat az út a kormányzati szerepvállalás felé a következő lengyel parlamenti választást követően.

A politológus szerint a patrióta pártok növekvő támogatottsága és az előttük álló választások kimenetele miatt az Európai Unión belül kialakulhat egy blokkoló kisebbség a jelenlegi politikai irányvonallal szemben. Úgy véli, ehhez több kedvező politikai fordulatra is szükség lenne. Ha az olaszok, a franciák, a lengyelek, valamint a magyarok és a csehek mellé Ausztria is csatlakozna, miközben Romániában és Spanyolországban is a patrióta erőknek kedvező folyamatok bontakoznának ki, akkor a szuverenista tábor súlya jelentősen megnőhetne az uniós döntéshozatalban. A szakértő szerint éppen ez magyarázza azt is, hogy Brüsszel egyre nagyobb figyelmet fordít a patrióta pártok erősödésére.

Brüsszel igyekszik útját állni a jobboldal erősödésének

A szakértő úgy véli, hogy az Európai Unió több területen is komoly kihívásokkal néz szembe. Ezek között említette az euró helyzetét, amelyet hibás konstrukciónak nevezett, valamint a migrációt, amely szerinte az egész kontinensen feszültségeket okoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok között egyre nehezebb a politikai együttműködés, mivel a német és a francia vezetés eltérő célokat követ. Értékelése szerint a patrióta erők minderre a nemzeti alapokhoz való visszatérésben látják a választ, miközben Brüsszel továbbra is egy globalista alternatívát képvisel.

Úgy fogalmazott, hogy ez a politikai irányvonal jelentősen veszített népszerűségéből, miközben a patrióta politika egyre több támogatót szerez Európa-szerte. 

Emiatt reális esélyt lát arra, hogy a következő években több országban is politikai fordulat következzen be, immár a nagyobb tagállamokban is. Hozzátette, hogy véleménye szerint erre utalt Orbán Viktor is.

Mi várható a Patrióták tanácskozásán?

Kiszelly Zoltán szerint az egyeztetés az Európai Tanács következő ülését készíti elő, és a legfontosabb napirendi pont az Európai Unió új, hétéves költségvetése lesz.

Elmondása szerint Brüsszel legalább 20 százalékkal csökkentené az agrár- és kohéziós támogatásokat, amit szerinte sem Magyarország, sem a nagy agrárországok nem támogatnak. Hozzátette, hogy mivel Magyarország haszonélvezője ezeknek a forrásoknak, várakozása szerint a Tisza-kormány sem állna a csökkentés mellé. Megfogalmazása szerint az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy az új költségvetésben mérséklik-e ezeket a támogatásokat, vagy sem.

Kiszelly Zoltán a másik kiemelt témaként a 7-es cikkely szerinti eljárást említette.

Állítása szerint Brüsszel ezt a mechanizmust az új költségvetési rendszerben is alkalmazni kívánja. Úgy fogalmazott, hogy azt a pénzmegvonási gyakorlatot, amelyet korábban a magyarokkal és a lengyelekkel szemben alkalmaztak, a jövőben minden tagállam esetében lehetővé tennék.

Szerinte a 2-es cikkely különösen fontos eszköz lehet, mert feltételrendszere jóval tágabban értelmezhető, mint más uniós mechanizmusoké. Úgy véli, ha a választók patrióta pártokat juttatnak hatalomra, Brüsszel pénzügyi vagy jogi nyomásgyakorlással próbálhatja korlátozni az ilyen kormányok mozgásterét. A szakértő szerint ez a kérdés várhatóan a Patrióták tanácskozásának egyik központi témája lesz.

A migráció továbbra is az egyik legfontosabb ütközőpont

A szakértő a fontos témák között említette a migrációs paktumot is, amely most lépett hatályba. Hozzátette, hogy több helyen jelentős tiltakozások kísérik az intézkedést.

Kiszelly Zoltán szerint a tömeges bevándorlás elutasítása mára Európa-szerte többségi állásponttá vált. 

Az emberek azért fordulnak szembe a migrációval, mert megítélésük szerint annak hátrányai nagyobbak, mint az előnyei

– fogalmazott.

A politológus különbséget tett az 1950-es és 1960-as évek vendégmunkásai, valamint a jelenlegi bevándorlók között. Elmondása szerint korábban olyan emberek érkeztek Németországba, Franciaországba vagy Angliába, akik dolgozni mentek ezekbe az országokba, míg a most érkezők többsége nem dolgozik, vagy nem termel magas hozzáadott értéket. Megfogalmazása szerint jellemzően eltartottakról, illetve szociális vagy jóléti migránsokról, gazdasági bevándorlókról van szó.

Kiszelly Zoltán úgy vélte, hogy ezért támogatják egyre többen azokat a patrióta pártokat, amelyek korlátozni kívánják az Európán kívülről érkező bevándorlást. Értelmezése szerint az Európával szomszédos földrészek „lakosságfölöslege” érkezik a kontinensre, és szerinte ezek az emberek nem elsősorban munkavállalási céllal jönnek, hanem az európai jóléti rendszerek előnyeit kívánják kihasználni.

A szakértő hozzátette, hogy az európai tiltakozások hátterében az is áll, hogy a kontinens gazdasági nehézségekkel küzd. Ennek okai között az elhibázottnak tartott szankciós politikát és a technológiaváltást említette. Szerinte emiatt is fordulnak egyre többen a patrióta pártok felé, miközben Brüsszel továbbra is a bevándorlásban látja a népességfogyás ellensúlyozásának egyik eszközét. Hozzátette, hogy az uniós intézmények abból indulnak ki, hogy a csökkenő európai születésszám miatt kívülről kell embereket befogadni. Brüsszel ezen az alapvető megközelítésen nem kíván változtatni, csupán annak formáján módosít. Ezzel szemben a patrióta pártok érdemi fordulatot szeretnének elérni a migrációs politikában, és ez az egyik legfontosabb oka növekvő támogatottságuknak.

Orbán Viktor már 2015-ben látta

Kiszelly Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor már 2015-ben is azt hangsúlyozta: összefüggés van a tömeges bevándorlás és a terrorizmus között, valamint azt képviselte, hogy Európának nem kellene nagy számban a kontinensen kívülről érkező embereket befogadnia. A politológus szerint ez az álláspont az elmúlt évek során egyre szélesebb körben vált elfogadottá Európában.

Emlékeztetett arra, hogy a 2015–2016-os migrációs hullám idején több mint kétmillió ember érkezett a kontinensre, ami szerinte hosszú távon is meghatározta az európai közbeszédet. Úgy véli, a szuverenista erők egyik legfontosabb feladata a következő időszakban továbbra is a migráció kérdésének kezelése lesz. Felidézte Orbán Viktor szavait is, aki a Fidesz tisztújító kongresszusán hangsúlyozta: a jobboldali kormányok következetesen elutasították az illegális migrációt, és Magyarország nem engedett be migránsokat.

Kiszelly Zoltán elmondta, egyre több európai országban jelennek meg migrációellenes megmozdulások is.

Példaként Írországot, Angliát és Olaszországot említette, ahol a közelmúltban több tízezer ember vett részt bevándorlásellenes demonstrációkon. Úgy látja, ezek a megmozdulások azt jelzik, hogy a migráció kérdése továbbra is kiemelten foglalkoztatja az európai társadalmakat. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy időközben hatályba lépett a migrációs paktum, miközben Magyarországgal szemben továbbra is napi egymillió eurós büntetés van érvényben. Szerinte a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az új magyar kormány milyen módon kívánja végrehajtani a paktum előírásait.

Milyen lehetőségei lehetnek Magyarországnak?

Kiszelly Zoltán úgy véli, a Fidesznek – mint a legerősebb ellenzéki pártnak – arra kell ösztönöznie az új kormányt, hogy a migrációs paktum végrehajtása során olyan megoldást keressen, amely mentesíti Magyarországot a kötelező kvóták alól.

Megfogalmazása szerint az egyik lehetőség a lengyel modell lehetne, amelynek lényege, hogy az ország a kötelező migránskvóták helyett az Ukrajnából érkező menekültek befogadására hivatkozva kér mentességet az uniós migrációs szabályok egy része alól. Magyar Péternek is erre kellene törekednie a szakértő szerint.

A politológus beszélt egy másik lehetőségről is. Ennek lényege, hogy Magyarország ne migránsok befogadásával teljesítse a migrációs paktumból fakadó kötelezettségeit, hanem a frontországok támogatásával.

 Példaként határőrök és egészségügyi személyzet küldését, valamint a menekülttáborok működésének támogatását említette.

Kiszelly szerint Magyarország akkor maradhat migránsmentes, ha vagy felmentést kap a kvóták alól, vagy olyan módon teljesíti a paktum előírásait, amely kiváltja a kötelező betelepítést.

Úgy véli, a Fidesznek ebbe az irányba kellene terelnie a kormány politikáját. Hangsúlyozta, hogy meglátása szerint a magyar emberek többsége a választási eredménytől függetlenül továbbra sem támogatja a betelepítést. Ennek okát részben a nyugat-európai tapasztalatokban látja, amelyek szerinte egyre több embert késztetnek tiltakozásra Európa különböző országaiban.

Borítókép: Patrióták (Fotó: AFP)