– Fel tudja idézni, mit jelentett önnek a cím, amikor 1981-ben megválasztották az Év sportolójának? Fontos volt vagy csak egy plecsni a sok közül?
– Nehéz kérdés, mert negyvenhárom évvel ezelőtti érzelmekre kell ráhangolódnom. Az biztos, hogy közel sem jelentett annyit, mint amikor az olimpiai dobogó tetején állhattam. Mégpedig azért, mert az Év sportolója címért nem én küzdöttem meg, azzal csupán kitüntettek. Persze 1981-ben még nem volt gála, csupán díjátadó, közel sem övezte akkor pompa, felhajtás az eseményt, mint újabban.
– Az esemény manapság deklaráltan a magyar sport ünnepe, gálaműsorral tisztelgés a jelen legjobbjai előtt, nem megfeledkezve a korábbi hősökről sem. Ön nem így látja?
– Engem évtizedeken át egyetlen gálára sem hívtak meg. Nem éreztem magam sértve emiatt, eltávolodtam a sportélettől, nem gondoltam úgy, hogy feltétlenül ott lenne a helyem. Azóta, hogy 2017-ben megválasztottak a Magyar Úszószövetség elnökévé, rendszeres vendég vagyok, s különösen az első években tapasztaltam meglepetten, hogy kevés embert ismerek a megjelentek közül. Óhatatlanul az az érzés motoszkált bennem, hogy az esemény ugyan valóban a magyar sport ünnepe, de sokan szeretnek sütkérezni a sikerek fényében.
Kós Hubert, Milák Kristóf vagy Rasovszky Kristóf?
– A díj presztízse viszont egyértelműen egyre növekszik, amire közvetetten a sértett megnyilvánulásokból következtethetünk. Ön szerint játék vagy verseny, hogy kit választanak az év legjobbjának?
– Véresen komoly küzdelem. A feszültség valószínűleg éppen azért nagyobb, mint a versenyeken, mert az érintettek személyesen nem tudják befolyásolni a végeredményt. Ugyanakkor az almát nem lehet összehasonlítani a körtével, Szoboszlai Dominiket nem lehet összemérni Kós Huberttel. Kategóriánként a három meghívottból kettő sértetten távozik, talán a dobogósok is megérdemelnék, hogy megünnepeljék őket.
– A férfiak között három magyar sportoló nyert egyéni olimpiai bajnoki címet Párizsban. Méghozzá három úszó, Kós Hubert, Milák Kristóf és Rasovszky Kristóf. Lehet közöttük objektíven választani?
– Az a kérdés, hogy csak a sportteljesítményt nézzük-e vagy mögötte az embert is. Más, mégis hasonló helyzet: tudom, talán nem nekem kellett volna következni a sorban, amikor a Nemzet Sportolójává választottak. Magamban úgy rendeztem el a dolgot: remélhetőleg annak köszönhetem az elismerést, hogy az emberi tényezőt is mérlegelték a patinás testület tagjai. Fontos kérdés, mekkora a súlya annak, hogy az Év sportolója valóban etalon, igazi példakép-e. Kíváncsi vagyok a végeredményre, az újságírók ezen utóbbi szempontrendszert vajon mennyire tartják fontosnak.
– A Magyar Úszószövetség saját hatáskörben megtalálta a módját, hogy salamoni döntést hozhasson: a nyílt vízi úszókat külön kategóriába sorolja, így itt értelemszerűen Rasovszky Kristóf lett az év legjobbja, a „medencések” között pedig megosztott első helyet hirdetett Kós Hubert és Milák Kristóf között. A személyes véleményét is tükrözi ez az eredmény?
– Nem én döntöttem, a végeredmény a teljes edzői grémium álláspontját tükrözi. A Magyar Úszószövetség nem is dönthet másként, csakis szakmai szempontok alapján. Azt kellett mérlegelni, melyik ér többet: az olimpiai arany és ezüst vagy az olimpiai és hazai rendezésű vb-n szerzett arany? Én is úgy gondolom, csak szubjektív szempontok mentén lehetett volna különbséget tenni, ami hiba lett volna. A megosztott cím bölcs és igazságos döntés.
– Szokásos év végi összesítésekor a Magyar Távirati Iroda csak arra kéri fel az egyes sportági szakszövetségeket, hogy az év legjobb sportolóját nevezzék meg. A Magyar Úszószövetség azért évről évre megválasztja az év úszóedzőjét is?
– Igen, több kategóriában is megválasztjuk az év legjobbjait, így az év edzőjét is.
– Mi a 2024-es sorrend, ha nem titok?
– A végeredményt majd csak január végén hirdetjük ki, de előrebocsáthatom, Szokolai László és Virth Balázs a két legesélyesebb az év edzője díjra.
– Virth Balázs Kapás Boglárka, Márton Richárd vagy Milák Kristóf edzőjeként részesül az elismerésben?
– Egy edző munkájáról valamennyi tanítványa eredményei árulkodnak, de természetesen Milák Kristóf olimpia arany- és ezüstérme, valamint két Európa-bajnoki aranya sokat nyom a latban.
– A Magyar Úszószövetség szerint tehát nem is kérdéses, hogy Virth Balázs készítette fel Milák Kristófot a párizsi olimpiára?
– Nem, ez tényleg nem kérdés. Ahogy a Magyar Úszószövetség, személy szerint jómagam is Milák Kristóf felkészítő edzőjeként tekintek Virth Balázsra.
Miért bűnhődik az úszótársadalom?
– Hogyan fogadta a hírt, miszerint a Magyar Sportújságírók Szövetsége viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez megválaszolhatatlan kérdés? Az elnökség legalábbis erre való hivatkozással nem jelölte Virth Balázst már a tízes listára sem.
– A legnagyobb tisztelet mellett ezt nekem kellene öntől megkérdeznem.
– Úgy döntöttem, hogy idén nem szavazok.
– Értem. Én nem érhetem be passzív rezisztenciával, pedig belefáradtam már ebbe az ügybe. Megkönnyebbülést jelentett, hogy a rövid pályás világbajnokság, bár sok munkát, ugyanakkor végre nyugalmat hozott a magyar úszósportnak. Nem is akartam többet megszólalni ebben a kérdésben, ám ez a hír nem az utolsó, hanem az a bizonyos túlcsordult csepp volt a pohárban. Erkölcsi kötelességemnek tekintem, hogy megpróbáljam tisztázni ezt az ügyet. Egy olyan edzőt aláznak meg immár sokadszorra, aki több mint húsz olimpiai, világ- és Európa-bajnoki éremhez segítette a versenyzőit. Gyurta Dániel sikerei nyilván kollektív munka eredményeként születtek meg, Milák Kristóf külön történet, de ha őket kiveszem, akkor is marad tizenkilenc érem világversenyekről, ami tisztán Balázs érdeme. Igen, az történik és úgy, ahogy a kollégájától olvastam az Indexen: ez az eltörlés kultúrája, sőt még ennél súlyosabb kifejezéssel is élhetünk: történelemhamisítás. Virth Balázs győzött, mégis vesztesnek, bűnbaknak akarják beállítani. S megmagyarázhatatlanul nemcsak neki, hanem kiváló, elhivatott úszóedzők egész sorának kell bűnhődnie. Virth Balázs mellett Zala György, Kovácshegyi Ferenc és Gellért Gábor sem kapott állami kitüntetést, Milák Kristóf nevelőedzőjeként a párizsi eredmények után Plagányi Zsolt sem részesült milliós jutalomban. De említhetném Egerszegi Klárát is, Egerszegi Krisztina nővérét is, kevesen tudják, hogy tízéves koráig ő foglalkozott Milák Kristóffal.
Virth Balázs jelen állás szerint százmilliós nagyságrendű juttatástól esik el a következő évtizedek során. S ez nem csupán a pénzről szó, e téren éppen Balázs már többször példát mutatott. Anno Kapás Boglárka riói bronzérme után Bogi korábbi edzőjével, Nagy Péterrel, a 2022-es világbajnokság után pedig a kollégáival, Zala Györggyel és Kovácshegyi Ferenccel osztozott meg a jutalmon saját elhatározásból. Amikor tavaly, az év elején megkérdeztem az edzőket, mi lenne a 2024-es munkájuk legnagyobb elismerése, Virth Balázs és Gellért Gábor azt felelte, ha majd fogadhatnák a miniszterelnök gratulációját. A munkájukat elvégezték. Ezek után a parlamenti ünnepségen Virth Balázs a nézők közé száműzve, megalázva nézhette végig, amint a kollégái, sporttársai átveszik a kitüntetést, Gellért Gábor, a nyílt vízi válogatott szövetségi kapitánya pedig valahogy a meghívottak listájáról is lemaradt.
Az edzők lépten-nyomon azt kérdezik tőlem, mostantól bármikor megtörténhet, hogy a munkájuk, az eredményük után kisemmizik őket. Van értelme így dolgozni? Valamennyi magyar úszóedző egy emberként áll Virth Balázs mögött. Fekélyes a seb, és egyre mélyül. Hosszú időt igényel a gyógykezelése, ezért minél hamarabb hozzá kellene látni.
A kaposvári ob után valami megszakadt
– Közismerten hosszú folyamat vezetett idáig. Virth Balázs 2021 szeptemberében vette át Milák Kristóf felkészítését Selmeci Attilától. Közös célként fogalmazták meg, hogy Milák a pillangó mellett gyorson is törjön be a világelitbe. Az első közös év alapján ez megalapozottnak tűnt. A világklasszis úszó a 2022-es budapesti világbajnokságon gyorson egyéniben ugyan nem, csak a két váltóval indult, néhány hét múlva, a római Eb-n viszont száz gyorson második lett David Popovici mögött, méghozzá 47,47 másodperces új országos csúccsal, olyan idővel, aminél a vb-n is csak a román exvilágcsúcstartó úszott jobb időt, s amivel Kristóf a párizsi olimpián is ezüstérmes lehetett volna. A fejlődése ezután is töretlennek tűnt, Milák 2023 áprilisában, a kaposvári országos bajnokságon 100 és 200 gyorson is legyőzte Németh Nándort. Valami mégis ott és akkor roppant meg. Az ob után Milák hetekre eltűnt, júniusban pedig bejelentette, hogy kihagyja a fukuokai vb-t. Lehetséges, hogy Milák hite mégis megrendült a gyorsúszó-karrierben, ez erodálta a motivációját, s végső soron ezért állt le az edzéssel?
– Nem, biztosan nem ez történt. Kristóf az ob után még azt mondta, tudja, hogy az olimpia a fő cél, de ő nem akar kihagyni egy versenyt sem, nem csupán a 2023-as fukuokai, hanem a 2024-es dohai vb-n, sőt a 2024-es Eb-n is mindent meg akar nyerni, amit csak lehet. Ő maga kérte, hogy ennek érdekében legyen minél több edzőtábor, felvetette például egy két hónapos tenerifei edzőtábor ötletét, ami jelentős anyagi erőforrásokat és emberi áldozatvállalást követelt volna, de Virth Balázzsal egyetértésben azt mondtuk, a remélt siker minden áldozatot megér. Aztán a megbeszélt három nap helyett Milák három hétre tűnt el, majd miután előkerült, a budapesti és a hódmezővásárhelyi táborban is kedvetlenül edzett. Végül bejelentette, hogy pihenésre van szüksége, ezért kihagyja a világbajnokságot.
– Virth Balázsnak volt bármi köze Milák meghátrálásához, kihagyásához?
– Tudomásom szerint az égvilágon semmi. „Innentől megszakadt valami, hirtelen mintha elvágták volna. Nem fokozatosan történt az eltávolodás, hanem ott, akkor valami történt. Azóta sem tudom, hogy mi” – Virth Balázs így fogalmazott a kérésemre készített jelentésében. Ezt azzal egészíthetem ki, Milák Kristófon kívül senki sem tudja a mai napig, hogy mi történt.
Milák nem edzett titokban
– S azt lehet tudni, hogy Milák Kristóf mivel foglalkozott tavaly nyáron, a kihagyás alatt?
– Erre is csak ő tudja a választ, de tudomásunk szerint semmi rendkívülivel. A sajtóban itt-ott megjelent pletykákat viszont határozottan cáfolhatom: sem akkor, sem később nem utazott el, nem edzett titokban, nemhogy Ausztráliában, idehaza sem.
– A 2023. szeptemberi visszatérés sem alakult zökkenőmentesen, ráadásul októberben ön is nyílt konfliktusba került vele, amikor egy sajtótájékoztatón kimondta: Milák tartozik annyival Magyarországnak, hogy munkába áll. Ma másként tenne?
– Nem. Komoly erőfeszítés árán hoztuk Budapestre, a Duna Arénába a világkupát, az eseményt érthetően Milák Kristóffal reklámoztuk, annak reményében, helyesebben annak a megállapodásnak megfelelően, hogy a világkupán tér vissza, hiszen erről szerződést írt alá a World Aquaticsszal. Ám ő továbbra sem készült, s persze nem indult a versenyen. Hallgathattunk volna még egy hónapig, netán kettőig, de azt eldöntöttük, hazudni nem fogunk. A nyilatkozatomból azért lett botrány, mert a sajtó és Hosszú Katinka azt ugrasztotta ki belőle, hogy Milák Kristóf tartozik Magyarországnak, miközben a hangsúly azon volt, elsősorban önmagának tartozik azzal, hogy elvégzi a munkáját és felkészül az olimpiára. A közvéleményt mindenesetre sikerült ellenem meg úgy általában az úszószövetség ellen hangolni.
Idővel kialakult az a kép, hogy a nép szabadságharcost lát Milák Kristófban, a MÚSZ meg mintha a Halálcsillag lett volna, amely a magyar versenyzők ellehetetlenítésére tör.
A Magyar Úszószövetség nyilván a gonosz birodalmaként bérelt saját hatáskörben, jelentős ráfordítással apartmanházat a párizsi olimpiai uszoda, a Defense Arena szomszédságában a versenyzőknek, akiknek így nem kellett naponta több órát a buszon, dugóban tölteniük az uszoda és az olimpiai falu között. Rasovszky Kristóf, Kós Hubert és Németh Nándor köszönettel elismerte, ez is hozzájárult a párizsi eredményeikhez.
– S mikor kezdett el Milák Kristóf végre edzeni?
– Három szakaszt különíthetünk el. 2023 nyarán, a júniusi bejelentése után szeptemberig Kristóf egyáltalán nem edzett. Szeptembertől hetente kétszer-háromszor megjelent az uszodában, s mint egy szabadidős sportoló, alkalmanként két-három kilométert úszott, emellett viszont a tornatermi munkát Zala György irányításával elvégezte, de ezzel még az országos bajnokságra sem lehetett felkészülni, nemhogy az olimpiára. Január elején megüzentem neki, ha a hónap végéig nem kezd el rendesen dolgozni, akkor szankciókat léptetek életbe. Ám nincsenek illúzióim, Kristóf nem ezért állt edzésbe, hanem mert pontosan kiszámolta, tovább nem halogathatja az olimpiai felkészülés megkezdését. Szerintem ő már akkor, sőt már az ősszel pontosan tisztában volt azzal is, hogy nem a felségterületén, kétszáz méteren, hanem százon lesz igazán esélye, ezért csinálta meg legalább az erőnléti edzéseket, amivel az erejét, gyorsaságát karban tartotta.
Mi volt Szabó Álmos szerepe?
– Februárban Virth Balázs a tanítványaival Dohában, a világbajnokságon vett részt. Ezen időszak alatt a zuhanyhíradó szerint Szabó Álmos tartott edzést Milák Kristófnak. Így történt?
– Kristóf januárban önállóan edzett, majd a dohai vb alatt valóban Szabó Álmos segített neki.
– Miért éppen ő?
– Vannak láthatatlan kötelékek. Már korábban szimpatizáltak egymással, gondolom, ezért esett rá a választása.
– Csupán beugróként, eseti jelleggel?
– Akkor mindenki így gondolta, szerintem maga Kristóf is. Noha elegánsabb lett volna, ha Szabó Álmos erről személyesen tájékoztatja Virth Balázst, végül maga Balázs sem csinált ebből problémát. Pláne, hogy ezután rendben haladt a munka. Virth Balázs irányításával Kristóf becsületesen végigdolgozta a budapesti, majd a háromhetes tenerifei edzőtábort is, az országos bajnokságon pedig újra versenyzett, és felcsillantotta a reményt, lehet esélye az olimpián. Hadd idézzem ismét Virth Balázst! „Az ob alatt végig kommunikált, végig csak azt kérte, azt mondjam, mit rontott el, mit javítson, ne azt, mi a jó. Profi volt.” Az ob után aztán Kristóf ismét eltűnt két hétre. Balázs nem csinált belőle hiúsági kérdést, felhívta, s megkérdezte Kristófot, mit szeretne. Virth Balázs edzői hitvallását mindig is az jellemezte, hogy a versenyzőivel közösen alakítja ki a programot. Ezután Kristóf kérésére iktattak a felkészülésbe egy kéthetes törökországi edzőtáborozást, ahol folyamatosan egyeztetve, a terhelésből olykor visszavéve Kristóf Balázs szerint is rendesen dolgozott. Ezt követte a barcelonai és a monacói verseny. Majd újabb kéthetes edzőtábor, ezúttal Zalaegerszegen, ahol Kristóf többnyire a többiektől külön edzett. Júniusban a belgrádi Európa-bajnokságot Virth Balázs úgy jellemezte, előrelépés aggodalommal vegyítve. A felkészülés ezután egy hétig Budapesten, majd két és fél hétig Hódmezővásárhelyen folytatódott, végül közvetlenül a párizsi elutazás előtt Pesten zárult.
Vásárhelyen Virth Balázsnak is feltűnt, hogy Kristóf idővel egy cetliről olvassa az edzéstervet, Balázs ezt is eltűrte, végig vele volt, ha kellett, mérte az időket. Az elutazás előtti napokban a csapat Balázzsal a Komjádi uszodában edzett, Kristóf oda nem ment le, hanem a Duna Arénában úszott Szabó Álmos irányításával.
– Ez alapján kit lehet Milák Kristóf edzőjének tekinteni: Virth Balázst vagy Szabó Álmost, netán önmagát, mondván, nem is volt szüksége edzőre?
– Milák Kristóf zseni, olyan úszó, amilyet Magyarországon még senki sem látott, beleértve Egerszegi Krisztinát. Az a vélemény, miszerint nincs is szüksége edzőre, mégis megmosolyogtató. Az is, ahogy kétségbe vonják Virth Balázs szerepét. Január végétől július végéig hat hónap telt el. Szabó Álmos összesen három hetet, kettőt januárban, egyet közvetlenül az olimpia előtt dolgozott Milák Kristóffal, különben végig Virth Balázs volt vele, miként a megelőző két és fél évben.
– Lehetséges, hogy Szabó Álmos 2024 januárjától folyamatosan úgymond súgott a háttérből?
– Lehet, nem tudom, nem járt el etikusan, ha így tett. Ám ha annyira élvezte Kristóf bizalmát, akkor miért nem jelentették be már februárban, hogy mostantól ő felel Milák Kristóf felkészüléséért? Virth Balázs méltósággal tudomással vette volna ezt a döntést.
A hiba, amit Virth Balázs Párizsban kiszúrt
– Hadd tegyem fel másként e kérdést: ha Milák Kristóf Párizsban történetesen kudarcot vall, akkor is firtatnánk, vajon ki – volt – az edzője?
– Dehogy. A kudarcért Virth Balázs lett volna a felelős a Magyar Úszószövetség vezetőivel egyetemben, az élen természetesen annak elnökével. Éppen azért illeti dicséret és elismerés Virth Balázst, mert minden nehézség dacára ő végig kitartott, elvégezte a munkáját. Ő sohasem hiányzott, ott volt minden edzésen, edzőtáborban, mindig nyitott volt arra, hogy egyeztessen Kristóffal. Az olimpiai felkészülés ráadásul nem 2024 januárjában, hanem 2021 szeptemberében kezdődött.
Igen, Milák Kristóf zseni. Továbbá győztes típus. Mindezt magam is tudom. Ám ahhoz, hogy győztesen térhetett haza Párizsból, nélkülözhetetlen volt Virth Balázs munkája.
Ezzel az edzői csapata minden tagja és valamennyi versenyzője pontosan tisztában van. Ennek megerősítésére a nyilvánosság előtt hadd meséljek el most, először egy történetet. Bár Kristóf szinte alig kommunikált bárkivel is az olimpia alatt, a száz pillangó elődöntője után olyasmi történt, ami pontosan rávilágít Virth Balázs edzői nagyságára. Balázs kiszúrt két komoly hibát Kristóf úszásában. A startfejes után túl mélyre ment, ezért a víz felszínére érve lefékeződött, majd ugyanezt a hibát elkövette a fordulónál is. Balázs megtehette volna, hogy ő is negligálja Kristófot, ahogy a tanítványa tette vele, ő mégis odament hozzá, megmutatta neki a videót, felhívta a figyelmét a hibákra, kiemelve, hogy azok a döntőben már nem férnek bele. Milák bólintott, és másnap hibátlan úszással nyert. Hiszen tényleg zseni, ahogy Balázs is kimondta azonnal.
Nem azt akarom sugallni ezzel az epizóddal, hogy Milák Kristóf csakis ennek köszönhetően lett olimpiai bajnok. De ez is kellett hozzá. Virth Balázs, ahogy 2021 szeptemberétől minden egyes nap, akkor is Milák Kristóf mögött állt. Három éven át végig, feltétel nélkül támogatta, segítette Kristófot, függetlenül attól, hogy ő a szeszélyességéből fakadóan éppen számított-e rá vagy sem. Minden nehézség mellett mindenekelőtt Virth Balázs alapozta meg Milák Kristóf párizsi sikereit.
– Mégis az a hivatalos narratíva, miszerint eldönthetetlen, ki volt 2024-ben Milák Kristóf edzője, aminek végső soron az a jogalapja, hogy maga a versenyző nem nyilatkozott erről: ahogy Virth Balázst, mást sem nevezett meg az edzőjeként. Lát esélyt ezen állapot megváltoztatására?
– Ha nem lennék maximálisan meggyőződve az igazamban, helyesebben Virth Balázs igazában, nem bátorkodom a sporttörvény módosítását kérni a miniszterelnök úrtól. Igen, hiszek benne, hogy a sors idővel igazságot szolgáltat. Erőt ad, hogy a magyar sport, az edzői szakma kiválóságai szinte kivétel nélkül mögöttem állnak, mi több, ők is átérzik a felelősséget.
Egy bármennyire is zseniális, de öntörvényű sportoló mulasztása miatt nem eshetünk a történelemhamisítás csapdájába.
