A sportlövő olimpiai bajnok Hammerl László május 3-i halálával megüresedett egy hely a Nemzet Sportolói között, és a sporttörvény alapján a címmel rendelkezők, tizenegyen tehetnek javaslatot az új tagra, akit a sportért felelős államtitkár terjeszt fel, majd a jelöltről a kormány dönt. Ám ez gyakorlatilag már formaság. A testület tagja az lehet, aki a 60. életévét betöltötte, sportolóként kimagasló eredményt ért el, és versenyzői pályafutása után is fontos szerepet játszott a hazai sportéletben.

A Nemzet Sportolója jelenleg Balczó András, Faragó Tamás, Jónyer István, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Bíróné Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Sági Györgyné Rejtő Ildikó, Schmitt Pál és Vaskuti István.
Wladár Sándor a legfiatalabb lesz a Nemzet Sportolói között
S ők úgy döntöttek, hogy az 1980-as moszkvai olimpián 200 méteres hátúszásban győztes Wladár Sándort, a Magyar Úszószövetség 60 éves elnökét javasolják. Wladár értelemszerűen a legfiatalabb tag lesz.
Wladár Sándor a Magyar Úszószövetség honlapjának a következőket nyilatkozta:
– Mély meghatódottsággal és hatalmas tisztelettel állok a legendák döntése előtt, amelyet Schmidt Ádám államtitkár úr, a Nemzet Sportolói részéről pedig Schmitt Pál közölt nemrég telefonon. Annyira hihetetlen, hogy ez megtörténhetett, hogy ott lehetek mostantól velük, közöttük… Egészen különleges elismerés, hogy rám gondoltak a megannyi kiválóság között, ők, sportágaik legjobbjai, az ország büszkeségei. Lehetetlen küldetés a különböző sportok legjobbjait egymással összevetni, ezért csakis arra gondolhatok, hogy ez az elismerés nem is csak nekem, hanem a magyar úszósportnak, a 127 éves történetünknek, az eredményeinknek, egykori edzőimnek és csapattársaimnak, elhunyt szüleim emlékének és persze jelenlegi kollégáimnak legalább annyira szól. Ők hosszú évek óta támogatnak, vállvetve dolgozunk a sportágunkért, azaz amikor köszönetet mondok a Nemzet Sportolóinak, azt mindannyiuk nevében teszem. Általuk, az úszósport és a magyar sport szolgálata által többé váltam emberként – és csakis azt ígérhetem, a jövőben is hasonló alázattal és elkötelezettséggel teszem majd a dolgom, mert ezt a mostani elismerést egyszer kell kiérdemelni, utána azonban folyamatosan bizonyítani kell, hogy valóban méltó vagyok rá.