Merz terve Ukrajnára is kiterjesztené a segítségnyújtási záradékot – ez már a háború előszobája?

A Reuters által megszerzett, az Európai Unió vezetőinek címzett hivatalos levél szerint a német kancellár egy új, úgynevezett „társult tagsági” státust javasolna Ukrajnának az uniós struktúrákban. Friedrich Merz tervének része lenne az is, hogy a tagállamok politikai kötelezettséget vállaljanak arra, hogy Ukrajnára is alkalmazzák az EU kölcsönös segítségnyújtási záradékát. Arról, hogy mit jelentene ez a gyakorlatban, illetve ezen kötelezettségvállalás belesodorhatja-e Európát a háborúba, Bauer Bencét, a Magyar–Német Intézet igazgatóját kérdeztük.

Merz úgy véli, hogy az átmeneti státusz és a vele járó biztonsági garanciák döntő fontosságúak lehetnek Forrás: AFP

A Reuters birtokába került dokumentum alapján a tagállamoknak kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy Ukrajnára is alkalmazzák az EU kölcsönös segítségnyújtási záradékát. Arra is rákérdeztünk, hogy ennek milyen jogi vagy politikai következményei lehetnek, és jelentene-e ez bármilyen konkrét kötelezettségvállalást a tagállamok részéről. Bauer Bence kifejtette, hogy a záradék azt jelentené: Ukrajnát ugyanazok a biztonsági garanciák illetnék meg, mint a többi tagállamot, amennyiben ezt valóban megszavazzák, és megvan hozzá a többség. Úgy fogalmazott: 

ilyen esetben Ukrajnát úgy kezelnék, mintha teljes jogú tag lenne, noha nem az. 

Hozzátette, hogy ez jogi novumnak számítana, mivel ilyenre korábban még nem volt példa. A szakértő elmagyarázta, hogy a kölcsönös kötelezettségvállalási klauzula, amely az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének 7. bekezdésében szerepel, azt jelenti, hogy az uniós országok kisegítik egymást krízisek és más problémás helyzetek esetén. Hozzátette: az ukrajnai háború ezt a klauzulát teljes mértékben átírná, és egy új dimenzióba helyezné. Megítélése szerint ugyanakkor ez nem reális forgatókönyv.

A társult tagsági státus katonai kötelezettségvállalással is járhat? Fotó: AFP

A társult tagsági státus katonai kötelezettségvállalással is járhat?

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a záradék alkalmazása jelentheti-e azt, hogy a tagállamoknak segítséget kellene nyújtaniuk Ukrajnának egy konfliktusban, illetve , hogy ez közelebb sodorhatja-e Európát a háborúhoz. A szakértő kitért arra, hogy a kölcsönös segítségnyújtás, ami Ukrajna tekintetében kimondásra kerülne, egy katonai szerepvállalást is jelentene. 

Ez azt jelenti, hogy ha megtámadnak egy országot katonailag, akkor a többi segítséget nyújt

– figyelmeztetett. Majd hozzátette, hogy Ukrajna esetében ez megfordítaná az egész helyzetet, mivel Ukrajnát az oroszok már négy évvel ezelőtt megtámadták, az ország pedig jelenleg is katonai konfliktusban áll. A szakértő figyelmeztetett:

Ha utólag alkalmazzák ezt a klauzulát, akkor teljes mértékben a feje tetejére állna minden, az Európai Unió pedig maga is benne lenne a háborúban, hiszen kénytelen lenne segítséget nyújtani Ukrajnának. Szerintem ez nem Európa érdeke, hiszen nemhogy egy háborúban álló országot nem lehet felvenni, hanem egy háborús konfliktusba belesodródni is veszélyes lenne, és szerintem ezt összességében senki sem akarja Európában.

Végezetül arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hosszú évek vagy akár évtizedek óta csatlakozásra váró tagjelölt országok számára arculcsapás lehet-e ez a terv, illetve milyen lehet ennek a megítélése az ő körükben. Bauer Bence erre azt mondta: ez nagyon negatív megítélés alá esne, mivel a nyugat-balkáni országok már nagyon régóta, egyes esetekben lassan másfél évtized óta várnak, és nagyon régóta „előszobáztatják” őket.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Friedrich Merz (Fotó: AFP)