A javaslat lényege, hogy egy személy legfeljebb nyolc évig tölthesse be a miniszterelnöki tisztséget. Az indítvány szerint nem választható meg kormányfőnek az, aki megszakításokkal együtt már legalább nyolc évet töltött hivatalban 1990. május 2. után. A tervezet azt is kimondaná, hogy a miniszterelnök megbízatása automatikusan megszűnik, amint eléri a nyolcéves időtartamot.
A politikai reakciók alapján sokan úgy látják: a módosítás valójában személyre szabott jogalkotás, amely elsősorban Orbán Viktor jövőbeni visszatérésének megakadályozását célozza.
Jogászok is bírálták a szöveget
A beterjesztett módosítás komoly szakmai kritikákat váltott ki. Lattman Tamás közösségi oldalán élesen bírálta a javaslatot, és több gyakorlati problémára is rámutatott.
Felvetette például, hogy mi történik, ha a köztársasági elnök olyan személyt jelöl miniszterelnöknek, aki már kitöltötte a nyolc évet; mi történik egy konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén; illetve mi történik akkor, ha egy hivatalban lévő miniszterelnök mandátuma közben éri el a nyolcéves határt.
A javaslatot Pokol Béla is kritizálta. Az egykori alkotmánybíró szerint a szövegezésből egyértelműen látszik, hogy a kezdeményezés Orbán Viktor politikai mozgásterének korlátozására irányul. Ugyanakkor arra is rámutatott: egy későbbi kétharmados parlamenti többség akár viszonylag egyszerűen módosíthatná vagy eltörölhetné a szabályozást.
Európában nincs, világszerte is nagyon ritka a miniszterelnöki cikluskorlát
A nemzetközi gyakorlat alapján a parlamentáris demokráciák többségében nincs alkotmányos korlátozás arra, hogy egy miniszterelnök hány cikluson át maradhat hivatalban.
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója szerint a miniszterelnöki mandátum időbeli korlátozása idegen a parlamentáris demokráciák alkotmányos hagyományaitól, ezért a Tisza által kezdeményezett módosítás nem illeszkedik az európai jogállami modellekhez.
A szakértő rámutatott: Magyarország jelenlegi alaptörvénye sem ciklus-, sem időkorlátot nem állapít meg a miniszterelnöki tisztségre, mivel a parlamentáris rendszer lényege, hogy a kormányfő legitimációját az Országgyűlés bizalma adja. Hangsúlyozta, hogy ezekben a rendszerekben a demokratikus kontrollt nem mesterséges időkorlátok, hanem a választások, a parlamenti többség és a politikai támogatottság biztosítja.
Ifj. Lomnici Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi alkotmányjogi gyakorlatban rendkívül ritka a miniszterelnöki ciklusok jogi korlátozása. Míg az elnöki rendszerekben – például az Egyesült Államok esetében – megszokott a mandátumkorlát, addig a klasszikus európai parlamentáris demokráciákban nincs ilyen szabályozás.
Példaként említette Margaret Thatcher három ciklusát, Angela Merkel négy egymást követő mandátumát, valamint Jean-Claude Juncker csaknem két évtizedes kormányfői időszakát. Szerinte a Tisza javaslatához hasonló korlátozás inkább olyan országokban fordul elő, mint Thaiföld, Botswana vagy Belize.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!