Merkel elárulta, hogy vállalja-e, hogy Putyinnal tárgyaljon

Angela Merkel kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Unióval szemben, szerinte a blokk a fegyverszállítások mellett közel sem használja ki diplomáciai eszköztárát az ukrajnai háború lezárása érdekében. A volt német kancellár úgy véli, nem elegendő, ha kizárólag Donald Trump tart fenn kapcsolatot Moszkvával, Brüsszelnek is aktívabb szerepet kellene vállalnia a tárgyalások előmozdításában. Brüsszel meglepő helyről kapott dorgálást.

Angela Merkel volt német kancellár (Fotó: AFP)

Merkel azt is hangsúlyozta, hogy szerinte nem elegendő, ha egyedül Donald Trump amerikai elnök tart fenn kapcsolatot Moszkvával.

Közben egyre erőteljesebben merül fel Európában annak igénye, hogy különmegbízott segítse az orosz–ukrán békefolyamatot. Egy ilyen közvetítő személyére Moszkva és Kijev is nyitottságot mutatott, miközben Trump tárgyalócsapata elsősorban az Egyesült Államok és Izrael Iránnal kapcsolatos konfliktusára összpontosítja figyelmét.

Friedrich Merz német kancellár – akárcsak Merkel, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió politikusa – hétfőn jelezte: jelenleg nincs napirenden olyan tárgyaló kijelölése, aki az Európai Unió egészét képviselné.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a kérdésben európai szinten, illetve Franciaországgal és az Egyesült Királysággal kisebb körben is folynak egyeztetések. Emellett óvatosságra intett a várakozásokkal kapcsolatban.

Merz egy berlini sajtótájékoztatón bolgár partnerével közösen arról beszélt, hogy elsődleges célként Moszkva tárgyalási hajlandóságának erősítését látják. Szerinte amíg az orosz vezetés nem kész a tárgyalásra, addig az európai képviselet kérdésében sem szükséges döntést hozni.

Merkel még kormányzása idején diplomáciai lépéseket sürgetett

A 2005 és 2021 között hivatalban lévő Merkel felidézte, hogy 2021 októberében, utolsó Európai Tanács-ülésén – négy hónappal az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború megindítása előtt – javasolta egy EU és Oroszország közötti diplomáciai együttműködési forma létrehozását. Elmondása szerint a kezdeményezés azért bukott el, mert a tagállamok nem jutottak közös nevezőre Moszkva kezelésének kérdésében.

Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a vitákat addig kell folytatni, amíg közös álláspont nem alakul ki. Hozzátette: a diplomácia a hidegháború idején is fontos szerepet játszott.
Az elmúlt években Merkel politikai örökségét is egyre több kritika érte a Németország és Oroszország közötti megnövekedett energiafüggőség miatt, amely kormányzása időszakában alakult ki. A bírálatok azután erősödtek fel, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát.

Korábbi tárgyalási tapasztalatai miatt – amelyeket Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel szerzett – Merkel neve lehetséges uniós békeközvetítőként is felmerült.

A volt német kancellár ugyanakkor közölte: hivatalához nem érkezett ilyen irányú megkeresés. Kiemelte azt is, hogy hiteles tárgyalásokat szerinte csak valódi politikai felhatalmazással rendelkező szereplők folytathatnak. Ezzel kapcsolatban a Krím 2014-es illegális annektálását követő időszak Putyinnal kapcsolatos tapasztalataira hivatkozott.

Merkel szerint annak idején Putyinnal azért tudtak tárgyalni, mert kancellárként politikai súlya volt.

Úgy vélte, ilyen helyzetekben a felelősséget nem lehet másokra áthárítani, a vezetőknek saját maguknak kell kézben tartaniuk a folyamatokat. A 2014-ben és 2015-ben létrejött minszki megállapodások, amelyeket Merkel és francia partnere közvetített a kelet-ukrajnai harcok leállítása érdekében, végül nem vezettek tartós tűzszünethez. A megállapodások megsértése éveken keresztül folytatódott, mielőtt Oroszország teljes körű háborút indított volna.

Borítókép: Angela Merkel volt német kancellár (Fotó: AFP)