Nyugat-balkáni csúcs Montenegróban: az EU ismét a bővítés fontosságát hangsúlyozza

Az Európai Unió vezetői pénteken a montenegrói Tivatban egyeztetnek a nyugat-balkáni országok képviselőivel. A találkozó célja, hogy Brüsszel megerősítse: a térség államai számára továbbra is elérhető perspektíva az uniós csatlakozás. A csúcstalálkozón több mint harminc európai vezető vesz részt, köztük Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Illusztráció EU tagállamok zászlói Fotó: Nicolas Economou Forrás: NurPhoto/AFP

Az uniós vezetők célja, hogy ezek az államok egyre szorosabban kapcsolódjanak az EU egységes piacához, ami előkészítheti későbbi csatlakozásukat.

EU: geopolitikai érdek lett a bővítés

António Costa, az Európai Tanács elnöke a héten Szarajevóban úgy fogalmazott: az EU elkötelezettsége a Nyugat-Balkán iránt valós, és ugyanilyen valós az uniós bővítés lehetősége is. 

Szerinte a folyamat nemcsak politikai cél, hanem Európa stratégiai érdeke is, különösen annak fényében, hogy Oroszország és Kína egyre nagyobb befolyásra törekszik a térségben.

Az uniós vezetők szerint a bővítés hozzájárulhat a kontinens békéjének, stabilitásának és biztonságának megerősítéséhez.

Montenegró áll a legközelebb a tagsághoz

A nyugat-balkáni országok közül Montenegró számít a legelőrehaladottabb jelöltnek. A kormány célja, hogy az ország 2028-ra az Európai Unió tagjává váljon. 

Brüsszelben ugyanakkor egyre többen támogatják, hogy az új tagállamoknak a csatlakozás utáni első években korlátozott vétójoguk legyen, elkerülve a korábbi politikai blokkolások megismétlődését.

Albániát szintén az esélyes csatlakozók között tartják számon, bár több tagállam továbbra is aggályokat fogalmaz meg a szervezett bűnözés elleni fellépés eredményességével kapcsolatban.

Alekszandar Vucsics szerb elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke Belgrádban  (Forrás: Képernyőkép)

Szerbia távolodik Brüsszeltől

A brit lap szerint Szerbia uniós perspektívái egyre bizonytalanabbak. Alekszandar Vucsics szerb elnök kormánya az elmúlt években több alkalommal konfliktusba került Brüsszellel, miközben Belgrád nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz sem.

Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó esetében a belpolitikai feszültségek, illetve a régóta fennálló viták nehezítik az előrelépést.

Ukrajna gyorsított pályán

Ukrajna és Moldova még ebben a hónapban megkezdheti a tárgyalásokat az uniós joganyag első fejezeteiről, amelyek a jogállamisághoz és a demokratikus normákhoz kapcsolódnak.

Brüsszel ugyanakkor igyekszik elkerülni azt a benyomást, hogy a Nyugat-Balkán háttérbe szorulna Ukrajna felgyorsított integrációja miatt.

A pénteki csúcson várhatóan nem születnek látványos döntések az új tagfelvételekről, az EU azonban több gyakorlati intézkedéssel is közelebb vinné a térség országait az integrációhoz.

Az uniós tagállamok már jóváhagyták annak előkészítését, hogy a nyugat-balkáni országokban megszűnjenek a mobiltelefonos roamingdíjak. A jövőben az uniós és a nyugat-balkáni állampolgárok külön költségek nélkül telefonálhatnának, küldhetnének üzeneteket és használhatnák mobilinternetüket az érintett országokban.

Emellett több balkáni állam csatlakozott az egységes eurófizetési rendszerhez is, amely megkönnyíti a határokon átnyúló elektronikus tranzakciókat. Brüsszel szerint ezek a lépések fokozatosan beépíthetik a térség országait az uniós gazdasági térbe, és kézzelfogható előnyöket biztosíthatnak a helyi lakosságnak még a teljes jogú tagság előtt.

Borítókép: Illusztráció, az EU-tagállamok zászlói (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)