Magyarország számára prioritás a nyugat-balkáni integráció

Július elsejével kezdődött meg a magyar uniós elnökség, fél éven keresztül tölti be az Európai Tanács elnöki tisztségét Magyarország. A magyar program hét fő prioritást nevezett meg, amelyek között hangsúlyosan szerepel a következetes és érdemeken alapuló bővítési politika. A nyugat-balkáni régió várakozásáról és jelentőségéről beszélt lapunknak Ármás Julianna a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

A Berlini Folyamat 2024 csúcstalálkozója Fotó: Anadolu via AFP

Az uniós bővítés kulcseleme a Nyugat-Balkán, melyet hazánk kiemelten fontosnak tart.

A csatlakozásra váró nyugat-balkáni régiót hat partner alkotja: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Koszovó.

 

A Nyugat-Balkán országai közül többen már évtizedek óta várnak az EU-csatlakozásra. Észak-Macedónia és Albánia 2005-ben, illetve 2014-ben lett hivatalosan tagjelölt. Albániával a közelmúltban kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások. Szerbia 2012-ben kapta meg a tagjelölti státust, és 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, míg Montenegró 2012-ben. Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Koszovó ugyan még nem tagjelölt, de 2016-ban stabilizációs és társulási megállapodás kötött az EU-val.

Az EU megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első szakaszát Albániával

Történelmi jelentőségű, hogy az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját Albániával annak érdekében, hogy az ország a lehető leghamarabb az Európai Unió tagja lehessen – jelentette ki kedden a külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban. Az Európai Unió és Albánia közötti második kormányközi konferenciát követően Szijjártó Péter kiemelte, a magyar elnökség napirendjén kiemelten szerepel az uniós bővítés felgyorsítása a Nyugat-Balkán országaival. A miniszter hangsúlyozta: nagy kiváltság és megtiszteltetés Magyarországnaka, hogy a magyar elnökség alatt kezdődtek meg az érdemi tárgyalások Albániával. Emlékeztetett: 2011-ben, az első magyar uniós elnökség idején volt az utolsó alkalom, amikor egy tagjelölt, Horvátország csatlakozásának előkészítése befejeződött. A külgazdasági és külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy „nem kell várnunk a következő magyar elnökségig, hogy egy ország az Európai Unió következő, új tagja lehessen”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Edi Rama albán miniszterelnökkel az Európai Unió és Albánia közötti második kormányközi konferencián (Forrás: Facebook/ Szijjártó Péter)

A régió több mint húsz éve megkapta az ígéretet az Európai Uniótól, hogy egyszer majd a közösség tagjának kell lennie, de ez eddig kevéssé valósult meg — mondta Ármás Julianna a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Hozzátette: 

Ha szigorúan nézzük akkor egyedül Horvátország lett tag 2013-ban azóta a többiek pedig több kevesebb sikerrel jutottak valamennyit előrébb a csatlakozási folyamatban.

Ármás Julianna (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

Ebben a folyamatban az ukrajnai háború hozott kissé változást, leginkább a megítélésben, mondta a szakértő.

A bővítéspolitikai megítélésben és a Nyugat-Balkán szerepében európai uniós tagállami szinten láthattuk, hogy Ukrajna nagy léptekkel ment előre az integrációs úton, ami egyfajta geopolitikai érv is a stabilitás garantálása érdekében

— mondta. Kiemelte: 

Ha ezt összevetjük azzal, hogy más tagjelöltek – és itt a nyugat-balkáni országokra gondolunk – milyen régóta várakoznak ebben az előszobában, akkor az nem biztos, hogy arányos azzal ami most a keleti partnerekkel történt. Az inkább egy politikai deklaráció, hogy most a bővítéspolitika a felszínen van, de annak gyakorlati megvalósulása vagy a konkrét előrelépés nem annyira látványos

— mutatott rá a szakértő.

Brüsszelben egyetértés van abban, hogy az EU-nak érdeke fűződik a hat nyugat-balkáni ország csatlakozásához. Az Európai Tanács „geostratégiai befektetésről” és „szürke zónák lezárásáról” beszél – egyszerűbben fogalmazva: a régiót közelebb kell hozni az EU-hoz, mielőtt Oroszország vagy Kína nagyobb befolyása alá kerülne.

Több szakértő azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy az EU 30 tagnál nagyobbra nőjön, és minden más maradjon a régiben – az egyhangúság elvétől kezdve az agrártámogatásokon át az uniós parlament méretéig és az uniós biztosok számáig.

Miért fontos ez Magyarországnak?

Jelenleg Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztét, és a programunkban a bővítéspolitikai kiemelt prioritásként jelenik meg. 

Ez egy érdemeken alapuló bővítésnek a szorgalmazása, ami nagyon fontos. Az EU-s vívmányoknak való megfelelés kapcsán segítjük a tagjelölt országokat be az Európai Unióba, és nekünk a Nyugat-Balkán a fő prioritás

 — hangsúlyozta Ármás Julianna. Hozzátette:

Ők a szomszédos régió, körbevéve európai uniós tagállamokkal. Ismerjük a történelmét ennek a régiónak, ahol az integráció és a dezintegráció egyszerre van jelen, és látjuk azt, hogy mekkora stabilizáló, transzformatív ereje van az integrációnak.

Alekszandar Vucsics szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tart Belgrádban, 2023. szeptember 29-én (Fotó: Milos Miskov/Anadolu/AFP)

Talán a magyar–szerb kapcsolat a leglátványosabb, tette hozzá a szakértő.

Egyértelműen a határon túli magyar kisebbség léte a meghatározó, hogy melyek azok a kulcsországok, amelyekkel leginkább mélyül a viszony. A hat nyugat-balkáni országra nézve a magyar álláspont általánosan az integráció támogatása, és ez a magyar kisebbség lététől és az aktuális politikai vezetéstől is független. A kétoldalú kapcsolatok keretrendszerét az adja, hogy Magyarországnak fontos ezen országok integrációja, és ez magyar szempontból egy nagyon fontos biztonságpolitikai szándék.

A szakértő arról is beszélt, hogy nagyon fontos gazdasági érdek is Magyarországnak a nyugat-balkáni integráció, hiszen az egy olyan gazdasági hátország, ahol megvethetik a lábukat nemcsak a magyar nagyvállalatok, de a közepes és kisebb méretű cégek is. Ha ezen országok az unió részeként a közös piac részei is lesznek, az egy nagyon fontos hozadéka, hogy ott már van működő kapcsolatrendszerünk, hangsúlyozta a szakértő. Az ellátásbiztonság szempontjából pedig az is lényeges, hogy ez a piac hozzánk közel van.

Szerbia volt egyszer a nyugat-balkáni integráció éllovasa, de ez az elmúlt időszakban megtorpanni látszik. Az ország kül-és biztonságpolitikai igazodása kevéssé valósul meg; a közeljövőben inkább Montenegróra és Albániára érdemes figyelnünk

– mondta a szakértő.

Szerbiával, a hat csatlakozni kívánó ország közül a legnagyobbal, ambivalens az Európai Unió viszonya. Egyrészt az EU nemrég kötött milliárdos értékű megállapodást a lítium bányászatáról, amelyet akkumulátorok gyártásához használnak, és amely révén Szerbia kevésbé függhet a Kínából származó importtól. Másrészt gyanakvással szemlélik a belgrádi kormány Moszkvához való közelségét. Szerbia például nem vesz részt az Oroszország elleni szankciókban.

Milojko Szpajics montenegrói miniszterelnök 
(Fotó: AFP/Odd Andersen)

– Montenegró igen ambiciózus célt tűzött ki, az új kormány 2027–28-ra szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat illetve a mostani magyar elnökség ideje alatt is több fejezetet lezárna. Albánia még nem tart itt, de a napokban megkezdődtek vele is a tárgyalások, ami egyrészt szimbolikus, hogy a magyar elnökség idején, másrészt pedig ez is azt mutatja, hogy ez nekünk prioritás – hangsúlyozta a szakértő.

Hosszú még az út, de ez jó üzenetértékkel bír, összegezte Ármás Julianna.

Borítókép: A berlini folyamat 2024 csúcstalálkozóján a németországi Berlinben, 2024. október 14-én. A  folyamat egy 2014-ben létrehozott nemzetközi kezdeményezés, amely a hat nyugat-balkáni ország fejlődését segíti elő: Albánia, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina a civil társadalom, az ifjúság és a vállalkozások területén. (Fotó: AFP)