Az uniós bővítés kulcseleme a Nyugat-Balkán, melyet hazánk kiemelten fontosnak tart.
A csatlakozásra váró nyugat-balkáni régiót hat partner alkotja: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Koszovó.
A Nyugat-Balkán országai közül többen már évtizedek óta várnak az EU-csatlakozásra. Észak-Macedónia és Albánia 2005-ben, illetve 2014-ben lett hivatalosan tagjelölt. Albániával a közelmúltban kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások. Szerbia 2012-ben kapta meg a tagjelölti státust, és 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, míg Montenegró 2012-ben. Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Koszovó ugyan még nem tagjelölt, de 2016-ban stabilizációs és társulási megállapodás kötött az EU-val.
Az EU megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első szakaszát Albániával
Történelmi jelentőségű, hogy az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját Albániával annak érdekében, hogy az ország a lehető leghamarabb az Európai Unió tagja lehessen – jelentette ki kedden a külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban. Az Európai Unió és Albánia közötti második kormányközi konferenciát követően Szijjártó Péter kiemelte, a magyar elnökség napirendjén kiemelten szerepel az uniós bővítés felgyorsítása a Nyugat-Balkán országaival. A miniszter hangsúlyozta: nagy kiváltság és megtiszteltetés Magyarországnaka, hogy a magyar elnökség alatt kezdődtek meg az érdemi tárgyalások Albániával. Emlékeztetett: 2011-ben, az első magyar uniós elnökség idején volt az utolsó alkalom, amikor egy tagjelölt, Horvátország csatlakozásának előkészítése befejeződött. A külgazdasági és külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy „nem kell várnunk a következő magyar elnökségig, hogy egy ország az Európai Unió következő, új tagja lehessen”.
A régió több mint húsz éve megkapta az ígéretet az Európai Uniótól, hogy egyszer majd a közösség tagjának kell lennie, de ez eddig kevéssé valósult meg — mondta Ármás Julianna a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Hozzátette:
Ha szigorúan nézzük akkor egyedül Horvátország lett tag 2013-ban azóta a többiek pedig több kevesebb sikerrel jutottak valamennyit előrébb a csatlakozási folyamatban.
Ebben a folyamatban az ukrajnai háború hozott kissé változást, leginkább a megítélésben, mondta a szakértő.
A bővítéspolitikai megítélésben és a Nyugat-Balkán szerepében európai uniós tagállami szinten láthattuk, hogy Ukrajna nagy léptekkel ment előre az integrációs úton, ami egyfajta geopolitikai érv is a stabilitás garantálása érdekében
— mondta. Kiemelte:
Ha ezt összevetjük azzal, hogy más tagjelöltek – és itt a nyugat-balkáni országokra gondolunk – milyen régóta várakoznak ebben az előszobában, akkor az nem biztos, hogy arányos azzal ami most a keleti partnerekkel történt. Az inkább egy politikai deklaráció, hogy most a bővítéspolitika a felszínen van, de annak gyakorlati megvalósulása vagy a konkrét előrelépés nem annyira látványos
— mutatott rá a szakértő.
Brüsszelben egyetértés van abban, hogy az EU-nak érdeke fűződik a hat nyugat-balkáni ország csatlakozásához. Az Európai Tanács „geostratégiai befektetésről” és „szürke zónák lezárásáról” beszél – egyszerűbben fogalmazva: a régiót közelebb kell hozni az EU-hoz, mielőtt Oroszország vagy Kína nagyobb befolyása alá kerülne.
Több szakértő azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy az EU 30 tagnál nagyobbra nőjön, és minden más maradjon a régiben – az egyhangúság elvétől kezdve az agrártámogatásokon át az uniós parlament méretéig és az uniós biztosok számáig.
Miért fontos ez Magyarországnak?
Jelenleg Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztét, és a programunkban a bővítéspolitikai kiemelt prioritásként jelenik meg.
Ez egy érdemeken alapuló bővítésnek a szorgalmazása, ami nagyon fontos. Az EU-s vívmányoknak való megfelelés kapcsán segítjük a tagjelölt országokat be az Európai Unióba, és nekünk a Nyugat-Balkán a fő prioritás
— hangsúlyozta Ármás Julianna. Hozzátette:
Ők a szomszédos régió, körbevéve európai uniós tagállamokkal. Ismerjük a történelmét ennek a régiónak, ahol az integráció és a dezintegráció egyszerre van jelen, és látjuk azt, hogy mekkora stabilizáló, transzformatív ereje van az integrációnak.
Talán a magyar–szerb kapcsolat a leglátványosabb, tette hozzá a szakértő.
Egyértelműen a határon túli magyar kisebbség léte a meghatározó, hogy melyek azok a kulcsországok, amelyekkel leginkább mélyül a viszony. A hat nyugat-balkáni országra nézve a magyar álláspont általánosan az integráció támogatása, és ez a magyar kisebbség lététől és az aktuális politikai vezetéstől is független. A kétoldalú kapcsolatok keretrendszerét az adja, hogy Magyarországnak fontos ezen országok integrációja, és ez magyar szempontból egy nagyon fontos biztonságpolitikai szándék.
A szakértő arról is beszélt, hogy nagyon fontos gazdasági érdek is Magyarországnak a nyugat-balkáni integráció, hiszen az egy olyan gazdasági hátország, ahol megvethetik a lábukat nemcsak a magyar nagyvállalatok, de a közepes és kisebb méretű cégek is. Ha ezen országok az unió részeként a közös piac részei is lesznek, az egy nagyon fontos hozadéka, hogy ott már van működő kapcsolatrendszerünk, hangsúlyozta a szakértő. Az ellátásbiztonság szempontjából pedig az is lényeges, hogy ez a piac hozzánk közel van.
Szerbia volt egyszer a nyugat-balkáni integráció éllovasa, de ez az elmúlt időszakban megtorpanni látszik. Az ország kül-és biztonságpolitikai igazodása kevéssé valósul meg; a közeljövőben inkább Montenegróra és Albániára érdemes figyelnünk
– mondta a szakértő.
Szerbiával, a hat csatlakozni kívánó ország közül a legnagyobbal, ambivalens az Európai Unió viszonya. Egyrészt az EU nemrég kötött milliárdos értékű megállapodást a lítium bányászatáról, amelyet akkumulátorok gyártásához használnak, és amely révén Szerbia kevésbé függhet a Kínából származó importtól. Másrészt gyanakvással szemlélik a belgrádi kormány Moszkvához való közelségét. Szerbia például nem vesz részt az Oroszország elleni szankciókban.
(Fotó: AFP/Odd Andersen)
– Montenegró igen ambiciózus célt tűzött ki, az új kormány 2027–28-ra szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat illetve a mostani magyar elnökség ideje alatt is több fejezetet lezárna. Albánia még nem tart itt, de a napokban megkezdődtek vele is a tárgyalások, ami egyrészt szimbolikus, hogy a magyar elnökség idején, másrészt pedig ez is azt mutatja, hogy ez nekünk prioritás – hangsúlyozta a szakértő.
Hosszú még az út, de ez jó üzenetértékkel bír, összegezte Ármás Julianna.
