Trump egyszerűen csak kihagyta Európát az ukrajnai béketervből

A Trump-kormányzat kidolgozott egy 28 pontból álló béketervezetet az orosz–ukrán konfliktus lezárására, amely Kijevtől jelentős területi engedményeket követelne. A terv az Egyesült Államok korábbi, Gázára vonatkozó békeközvetítői módszerén alapul, és Washington szerint mindkét félnek ösztönzőket biztosít a megállapodásra. Ukrajnában és több európai szövetségesnél várhatóan ellenállásba ütközik, mivel a béketerv több olyan pontot tartalmaz, amelyet Kijev korábban már elutasított.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin Fotó: DREW ANGERER Forrás: AFP

Az amerikai elnök közvetlen tanácsadói által kidolgozott, 28 pontból álló új orosz–ukrán béketerv Ukrajnában erős ellenállásba ütközhet. A Trump-kormányzat által bemutatott javaslat szerint Ukrajnának jelentős területeket kellene átadnia Oroszországnak, és le kellene mondania arról a követeléséről, hogy a háború befejeztével békefenntartó erők állomásozzanak az országban. A terv visszahoz olyan orosz követeléseket, amelyeket Kijev korábban már elutasított – írja a The Wall Street Journal.

A Trump-adminisztráció új béketerve nem fog tetszeni Kijevnek
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS/AFP

Ukrajnai béketerv gázai mintára

Szakértők szerint az amerikai kormányzat az orosz–ukrán háború kezelésénél ugyanazt a módszert alkalmazza, amit korábban a gázai tűzszünet sikeres közvetítésénél is használtak: 

kidolgoznak egy többpontos tervet, majd megpróbálják rávenni a konfliktusban álló feleket annak elfogadására.

A dokumentumot Marco Rubio külügyminiszter, Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Trump veje állította össze, miközben a Kreml részéről Kirill Dmitrijevvel egyeztettek. A tisztviselők szerint Donald Trump is támogatja az új kezdeményezést, amely annak hatására született, hogy az elnök tanácsadóinak azt az utasítást adta, dolgozzanak ki egy olyan béketervet, ami ösztönzőkkel segítené a felek megegyezését. A terv alapját az orosz–európai gazdasági kapcsolatok helyreállítása és Ukrajna újjáépítéséhez szükséges források biztosítása képezi.

Trump a 2024-es kampány során azt ígérte, hogy visszatérése után 24 órán belül tető alá hozna egy ilyen megállapodást. Szerdán ismét kifejezte sajnálatát, amiért Putyinnal folytatott tárgyalásai nem vezettek közvetlenül békéhez.

Kicsit csalódtam Putyin elnökben, ezt ő is tudja

– mondta az amerikai elnök.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerint Trump mindkét oldalban csalódott, mert egyik sem hajlandó elköteleződni egy béketerv mellett. Kiemelte, hogy az amerikai elnök és csapata kitartó, és az Egyesült Államok egy olyan részletes, mindkét fél számára elfogadható terven dolgozik, amely megállítja a gyilkosságokat és tartós békét biztosít.

Miközben az amerikai adminisztráció újraindítja a békefolyamatot, Keith Kellogg, Trump Ukrajna-ügyi főmegbízottja bejelentette, hogy januárban távozik posztjáról. Kellogg az adminisztráción belül az egyik leginkább Ukrajna-párti politikus. 

Mi szerepel az új béketervben?

Az amerikai források szerint a békemegállapodás értelmében 

• Ukrajnának át kellene adnia Oroszországnak a teljes keleti Donbászt, beleértve a jelenleg Kijev által ellenőrzött területeket is,
• Ukrajnának „néhány évre” le kellene mondania a NATO-csatlakozási terveiről és 
• az ország területére – a háború lezárása után – nem lehetne nemzetközi békefenntartó egységeket telepíteni.

Kijev és az európai szövetségesek azonban úgy vélik, hogy a békefenntartó csapatok ukrajnai jelenléte elengedhetetlen lesz a háború lezárulta után, hogy Oroszország ne indíthasson újabb támadást a jövőben.

Az ukrán kötelezettségvállalások fejében Moszkva ígéretet tenne arra, hogy nem indít támadást Ukrajna vagy más európai ország ellen – és ezt jogszabályba is iktatnák.

A Trump-adminisztráció által javasolt új terv több ponton hasonlít az augusztusi Putyin–Witkoff-találkozón, majd az alaszkai Trump–Putyin-csúcson felvázolt orosz elképzelésekhez. Egy vezető tisztviselő szerint Trump nem tervezi, hogy visszaszerezze Ukrajnának a már orosz kézen lévő területeket, hanem olyan egyezményt szeretne, amely megállítja a kelet-ukrajnai harcokat – ahol az orosz csapatok, lassú ütemben, de fokozatosan törnek előre.

Ukrajna és az európai szövetségesek már hosszú ideje hangsúlyozzák, hogy az orosz követelések elfogadása komolyan veszélyeztetné Kijev szuverenitását és biztonságát. 

A legújabb béketerv pedig szembemegy azzal az állásponttal, amelyet Ukrajna és szövetségesei próbáltak érvényesíteni, miszerint Kijevet nem szabad olyan területek átadására kényszeríteni, amelyeket az ukrán erők ellenőriznek. Szakértők szerint, ha Ukrajnának át kellene adni Donbászt, – ahol a legerősebb ellenállást mutatták az orosz támadásokkal szemben, és stratégiailag jelentős védelmi pozíciókat építettek ki – az lehetővé tenné a Kreml számára, hogy előrenyomuljon az ország más részein. 

A Trump-kormányzat részéről még nem ismert, pontosan milyen biztonsági garanciákat kínálnának Ukrajnának. Az Egyesült Államok azonban még augusztusban jelezte, hogy a háború végeztével légitámogatást és más közvetett segítséget nyújthat egy – Ukrajnában állomásozó – európai vezetésű békefenntartó egységnek. Hogy elrettentsék Oroszországot a harcok újraindításától.

Oroszország egyértelműen elutasítja egy ilyen békefenntartó erő létrehozását Ukrajnában, és az új béketerv ezt teljesen kizárja.

Az amerikai javaslatot támogató szakértők szerint az orosz erők fokozatos, de tartós előrenyomulása, valamint a Zelenszkij környezetét érintő korrupciós botrány fokozza a kijevi vezetésre nehezedő nyomást. Egy nyugati tisztviselő azonban rámutatott, hogy a korrupciós vizsgálat miatt Zelenszkij mozgástere beszűkült és ha engedne az orosz követeléseknek, az tovább rontaná hazai politikai helyzetét.

Az amerikai béketerv meglepetésként érte Európát

Johann Wadephul, német külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy országát nem avatták be a béketerv részleteibe. Több EU-s tisztviselő szerint a keretrendszer – amely a rendelkezésükre álló információk alapján az új béketerv része – számos olyan pontot tartalmaz, amely már hosszú ideje szerepelnek a Kreml kívánságlistáján, és amelyet Kijev eddig mereven elutasított.

Miközben európai vezetők nyíltan aggodalmukat fejezték ki, Rubio a tervet komoly és reális ötletek cseréjeként jellemezte, nem pedig úgy, mint egy olyan diktátumot, amit az Egyesült Államok akarna rákényszeríteni a szemben álló felekre.

Rubio közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy 

a tartós békéhez mindkét félnek nehéz, de elengedhetetlen engedményeket kellene tennie.

Borítókép: Donald Trump és Vlagyimir Putyin (Fotó: AFP)