Ha a parkolási lehetőségek szűkülnek, az a környék vállalkozásainak működését is megnehezítheti. Karácsony Gergely ezzel szemben éppen azt állítja,
az átalakítás rendezettebb feltételeket teremt majd a helyi üzletek és szolgáltatók számára.
Az autóklub szerint ugyanakkor nem látszik megfelelően, hogyan kapcsolódik a mostani beavatkozás a Nagykörút egészének átalakításához. „Nem látjuk az összefüggéseket az egyéb fejlesztésekkel” – fogalmazott Gyulainé Tóth Zsuzsa, aki szerint az nem lehet megoldás, hogy az egyes intézkedéseket egymástól elszigetelt „külön projektként” kezelik.
Már a korábbi sávszűkítés is kérdéseket vet fel
Különösen érdekes az autóklub felvetése, amely szerint a főváros mindeddig nem vizsgálta át megfelelően a néhány éve „provizórikusan” bevezetett sávszűkítés célszerűségét és tapasztalatait.
Ez azért is lényeges, mert a főpolgármester közlése szerint a József körúton kipróbált megoldások később a teljes Nagykörút kialakításának alapját képzi majd. Vagyis miközben a korábbi kísérlet eredményeinek átfogó értékelését hiányolja az autóklub, a főváros már a következő kísérletet készíti elő.
Az MMAK szerint ráadásul a Nagykörút végleges kialakítását megalapozó tanulmányból kimaradtak olyan alternatívák is,
mint a kétszer kétsávos közúti kialakítás vagy a párhuzamos, kerékpáros elsőbbségű utcahálózat lehetősége.
Nem mindenki szerint a bicikliút a fő probléma
A Magyar Kerékpárosklub szakmailag részt vesz az egyeztetésekben, és támogatja, hogy a kerékpáros közlekedés lekerüljön a járdáról. Szerintük a korábbi kialakítás több konfliktust is okozott a gyalogosok és a kerékpárosok között. Az új megoldásban mintegy 80 centiméteres ajtónyitási zónát alakítanának ki a parkoló autók és a kerékpársáv között, hogy csökkentsék a balesetveszélyt.
A főváros deklarált célja, hogy a kerékpározás részaránya a jelenlegi 2–3 százalékról tíz százalék körüli szintre emelkedjen. Ehhez azonban jelentős infrastruktúra-fejlesztésre lenne szükség.
A kerékpáros fejlesztésekre jelenleg évente mintegy 200 millió forint áll rendelkezésre, miközben a teljes közlekedési kiadások nagyságrendileg 200 milliárd forintra rúgnak. A Magyar Kerékpárosklub szerint a biciklis infrastruktúra fejlesztésére ezért a következő években stabilabb és nagyobb önálló forrásra lenne szükség. Az autóklub viszont azt hangsúlyozza, hogy a fejlesztések előtt a különböző lehetőségeket átfogóan kellene összehasonlítani. Vizsgálni kellene a költségeket, a várható forgalmi hatásokat, a kihasználtságot és azt is, hogy egy-egy beruházás milyen következményekkel jár Budapest egészének közlekedésére.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!