Ha a parkolási lehetőségek szűkülnek, az a környék vállalkozásainak működését is megnehezítheti. Karácsony Gergely ezzel szemben éppen azt állítja,
az átalakítás rendezettebb feltételeket teremt majd a helyi üzletek és szolgáltatók számára.
Az autóklub szerint ugyanakkor nem látszik megfelelően, hogyan kapcsolódik a mostani beavatkozás a Nagykörút egészének átalakításához. „Nem látjuk az összefüggéseket az egyéb fejlesztésekkel” – fogalmazott Gyulainé Tóth Zsuzsa, aki szerint az nem lehet megoldás, hogy az egyes intézkedéseket egymástól elszigetelt „külön projektként” kezelik.
Már a korábbi sávszűkítés is kérdéseket vet fel
Különösen érdekes az autóklub felvetése, amely szerint a főváros mindeddig nem vizsgálta át megfelelően a néhány éve „provizórikusan” bevezetett sávszűkítés célszerűségét és tapasztalatait.
Ez azért is lényeges, mert a főpolgármester közlése szerint a József körúton kipróbált megoldások később a teljes Nagykörút kialakításának alapját képzi majd. Vagyis miközben a korábbi kísérlet eredményeinek átfogó értékelését hiányolja az autóklub, a főváros már a következő kísérletet készíti elő.
Az MMAK szerint ráadásul a Nagykörút végleges kialakítását megalapozó tanulmányból kimaradtak olyan alternatívák is,
mint a kétszer kétsávos közúti kialakítás vagy a párhuzamos, kerékpáros elsőbbségű utcahálózat lehetősége.
Nem mindenki szerint a bicikliút a fő probléma
A Magyar Kerékpárosklub szakmailag részt vesz az egyeztetésekben, és támogatja, hogy a kerékpáros közlekedés lekerüljön a járdáról. Szerintük a korábbi kialakítás több konfliktust is okozott a gyalogosok és a kerékpárosok között. Az új megoldásban mintegy 80 centiméteres ajtónyitási zónát alakítanának ki a parkoló autók és a kerékpársáv között, hogy csökkentsék a balesetveszélyt.
A főváros deklarált célja, hogy a kerékpározás részaránya a jelenlegi 2–3 százalékról tíz százalék körüli szintre emelkedjen. Ehhez azonban jelentős infrastruktúra-fejlesztésre lenne szükség.
A kerékpáros fejlesztésekre jelenleg évente mintegy 200 millió forint áll rendelkezésre, miközben a teljes közlekedési kiadások nagyságrendileg 200 milliárd forintra rúgnak. A Magyar Kerékpárosklub szerint a biciklis infrastruktúra fejlesztésére ezért a következő években stabilabb és nagyobb önálló forrásra lenne szükség. Az autóklub viszont azt hangsúlyozza, hogy a fejlesztések előtt a különböző lehetőségeket átfogóan kellene összehasonlítani. Vizsgálni kellene a költségeket, a várható forgalmi hatásokat, a kihasználtságot és azt is, hogy egy-egy beruházás milyen következményekkel jár Budapest egészének közlekedésére.





















Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!