Vagyis nem arról lenne szó, hogy Sulyok Tamás ismét köztársasági elnökké válik, hanem arról, hogy jogilag mindvégig ő maradt az államfő. Ifj. Lomnici hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező, és nincs ellene jogorvoslat.
Amint az alkotmányjogász rámutatott: két hivatalban lévő köztársasági elnök nem lehet egyszerre. Baka András augusztus 19-ig még csak megválasztott államfő, az eskütétel önmagában nem jelenti a hivatalba lépését. Ha az Alkotmánybíróság ezt megelőzően semmisítené meg a Sulyok megbízatását megszüntető szabályt, akkor Lomnici értelmezése szerint Sulyok maradna hivatalban, Baka pedig nem léphetne hivatalba.
Baka szalad, Sulyok marad?
Ifj. Lomnici Zoltán szerint ugyanakkor Baka megválasztása ettől még nem válna automatikusan semmissé. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem az államfőválasztást vizsgálja, hanem azt a rendelkezést, amely alapján Sulyok megbízatását megszüntették.
Ha ezt visszamenőleg megsemmisítik, Baka megválasztásának jogalapja is megszűnhet. Így hiába választotta meg a tiszás többségű Országgyűlés, ez önmagában nem eredményezhetné hivatalba lépését. Sulyok megbízatásának fennmaradásához Ifj. Lomnici szerint újabb parlamenti döntésre sem lenne szükség, minimum egy határozatra, amely hivatalosan rögzíti a kialakult közjogi helyzetet.
Megjegyzendő: a 24.hu-nak nyilatkozó Fleck Zoltán és Hack Péter jogtudósok sem tartják kizártnak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a kifogásolt rendelkezést. A testület mozgástere ugyanakkor szűk: az Alaptörvény módosítását tartalmi okból nem, kizárólag eljárási szabálysértés esetén semmisítheti meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!