Hortay Olivér: A Tisza gazdaságpolitikájából hiányzik a hosszú távú vízió

A napokban esküt tett képviselő szerint a következő időszak gazdasági és energetikai szempontból is rendkívül nehéz lehet, ezért döntött úgy, hogy az elemzői szerepet parlamenti képviselői munkára cseréli. Hortay Olivér úgy látja, a Tisza gazdaságpolitikájából hiányzik a hosszú távú vízió, miközben az energiaellátás biztonságát nem a szélerőművek támogatott fejlesztése, hanem elsősorban a nukleáris energia, a szabályozható kapacitások és az energiatárolás biztosíthatja.

A gazdaság helyzetét illetően úgy látja, az elmúlt hónapok adatai alapján egyre több olyan jelzés van, amely miatt indokoltnak tartja az aktívabb politikai szerepvállalást. Szerinte a második negyedéves GDP-adat ismeretében már az látszik, hogy a Tisza Párt kampányban ígért gazdasági fellendülése egyelőre nem következett be.

Hortay szerint közben az sem világos, hogy pontosan mi a Tisza gazdaságpolitikai elképzelése, és milyen irányba kívánják vinni az országot. A beruházások leállítását ezért különösen aggasztónak tartja.

Úgy fogalmazott:

olyan felhők, sötét felhők vannak gazdasági szempontból az égen, amelyek indokolják azt, hogy a dolgok sűrűjébe menjen az ember és az Országgyűlésben is kifejtse a véleményét.

A politikai szerepvállalás egyik legfontosabb motivációja tehát számára az, hogy ne csak elemezze a folyamatokat, hanem immár a döntéshozatal részeként is megpróbáljon hatást gyakorolni rájuk.

A Tisza energiapolitikai iránya zsákutca

A képviselő szerint különösen fontos terület lesz az energetika. Hortay évek óta foglalkozik az energiaellátás biztonságával, az energiapiaci folyamatokkal és az uniós energiapolitikával, ezért ezen a területen várhatóan a parlamentben is markáns álláspontot képvisel majd.

Szerinte az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvető fontosságú a nukleáris energia. Úgy véli, Magyarországnak szüksége van a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítására, és arra is, hogy mielőbb megépüljön az új paksi atomerőmű.

Nagyon nagy szüksége van Magyarországnak a nukleáris erőművére, annak üzemidő-hosszabbítására, és az új paksi atomerőmű megépítésére is 

– hangsúlyozta. A nukleáris kapacitások mellett ugyanakkor szerinte a rugalmas kapacitások fejlesztése is nélkülözhetetlen. Ide sorolja az energiatárolókat és a szabályozható erőműveket is. Véleménye szerint ezek nélkül önmagában a megújuló energiaforrások bővítése nem képes megfelelően garantálni az ellátásbiztonságot.

Éppen ezért élesen bírálja azt az elképzelést, amely a szélerőművek támogatott fejlesztésétől várná az energiaellátás biztonságának javulását vagy az energiaárak csökkenését.

A szélerőművek támogatott fejlesztésétől várni, hogy javuljon az ellátásbiztonság, alacsonyabbak legyenek az energiaárak, az teljes tévút

– jelentette ki. Hortay szerint a következő időszakban az egyik legfontosabb feladat az lehet, hogy Magyarország megfelelő egyensúlyt alakítson ki a nukleáris energia, a szabályozható erőművek, az energiatárolás és a megújuló energiaforrások között.

Több mint negyvenezer háztartás vár támogatói döntésre

Az energiatárolás kapcsán különösen aggasztónak nevezte azt a folyamatot, amely szerinte az elmúlt hónapokban bontakozott ki. Hortay arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban meghirdetett támogatási pályázatok esetében – amelyekhez szerinte a szükséges források rendelkezésre állnak – több tízezer háztartás vár még mindig támogatói döntésre.

Több mint 40 ezer háztartás vár jelenleg is arra, hogy megszülessen a támogatói döntés

– mondta. Szerinte mindez azért különösen problémás, mert az energiatárolásnak fontos szerepe lehet az időjárásfüggő energiatermelés kiegyensúlyozásában. Azt állítja, hogy miközben a források rendelkezésre állnak, a folyamatok mégis leálltak vagy befagyasztva maradtak.

Magyar vállalatokra kellene költeni az uniós pénzeket

A frissen esküt tett képviselő szerint az energiapolitikában több olyan kérdés is van, amely várhatóan konfliktusforrássá válhat a parlamentben. Ezek közül az egyik az uniós források felhasználása.

Hortay szerint az uniós pénzeket nem szélerőművek fejlesztésére kellene fordítani, különösen akkor, ha ezeknek a forrásoknak jelentős része nyugat-európai, elsősorban német vállalatokhoz kerülhet. Ugyancsak problémásnak tartja, hogy állítása szerint az egyetlen magyar tulajdonú magánvállalatot kizárták a hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból. Szerinte ennek az lehet a következménye, hogy ezekből a forrásokból is jelentős összeg kerülhet a németekhez.

Hortay szerint ez nem pusztán energetikai, hanem gazdaságpolitikai kérdés is.

Az uniós forrásokat a magyar vállalatokra, a magyar gazdaság fejlesztésére és magyar munkahelyek létrehozására kell fordítani

 – jelentette ki. Hozzátette: ha ezekben az ügyekben nem változik a jelenlegi irány, akkor képviselőként várhatóan aktívan be fog kapcsolódni a vitába.

„A Tiszában nincs ilyen vízió”

Hortay Olivér a gazdaságpolitika kapcsán is elsősorban a hosszú távú gondolkodás hiányát kifogásolja. Szerinte egy politikai vezetésnek először azt kell meghatároznia, hogy tíz vagy tizenöt év múlva milyen Magyarországot és milyen magyar gazdaságot szeretne látni. Ebből kellene levezetni a rövid távú gazdaságpolitikai intézkedéseket is – véli. Szerinte azonban jelenleg nem látszik, hogy a Tisza Párt milyen gazdaságszerkezetet tart kívánatosnak, és milyen lépésekkel szeretné elérni azt.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a Tiszában nincs ilyen vízió, nincs arra vonatkozó elképzelésük, hogy hol látnák Magyarországot 10 vagy 15 év múlva

– mondta. A képviselő szerint a kampányban ezzel szemben nagyon sok ígéret hangzott el. „A személyes benyomásom az az, hogy a kampányban a Tisza mindent, fűt, fát, bokrot megígért” – fogalmazott.

Úgy látja azonban, hogy az elmúlt hónapokban ezekből – néhány szimbolikus intézkedést leszámítva – kevés valósult meg. Szerinte ráadásul a beruházások leállításával, illetve az állami kifizetések befagyasztásával a gazdaságban olyan folyamatok indultak el, amelyek kedvezőtlenül hatnak a növekedésre.

Rövid és hosszú távon is változtatna

Hortay szerint ezért két időtávban kell gondolkodni. Egyrészt azt kell megvizsgálni, hogy a következő hónapokban milyen intézkedésekkel lehetne újra lendületet adni a gazdaságnak, másrészt pedig ki kell alakítani azt a hosszú távú gazdaságpolitikai víziót, amelyhez a következő évek döntései igazodhatnak.

Izgalmas kérdés, hogy mit lehet a következő hónapokban, mit érdemes csinálni, hogyan lenne érdemes felpörgetni a magyar gazdaság motorját

– mondta. Hozzátette, ugyanilyen fontosnak tartja azt is, hogy megszülessen a magyar gazdaság hosszú távú víziója. Mint fogalmazott, ezzel korábban is foglalkozott, és már vannak olyan elképzelései, amelyeket képviselőként, illetve a bizottsági munkában is szeretne megismertetni.

A célja ezért nem pusztán az, hogy a kormányzati vagy ellenzéki álláspontokat kommentálja, hanem az, hogy szakmai javaslatokkal is bekapcsolódjon a döntéshozatalba. „Ezeket a bizottsági munkában majd el fogom mondani, és azt remélem, hogy megfogadják majd ezeket a jobbító szándékú javaslataimat is” – mondta.

Borítókép: Hortay Olivér, a Fidesz országgyűlési képviselője (Forrás: Facebook/Hortay Olivér)