Íme a Tisza-kormány „nagy segítsége” a kkv-knak: drágább hitelezés

Brüsszelből kérték.

Ugrottak Széchenyi Kártya kedvező feltételei Fotó: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap

Klasszikus, liberális gazdaságpolitika

A Tűzfalcsoport értékelése szerint az, hogy az állam hátrébb lép és utat nyit a piac előtt, egy klasszikus liberális gazdaságpolitikai fordulat. Felidézték, hogy a változás szele már elérte a Széchenyi Kártyát. Július 15-től három likviditási konstrukciónál – a Folyószámlahitel MAX+, a Likviditási Hitel MAX+ és a Turisztikai Kártya MAX+ esetében – megszűnt a fix 3 százalékos nettó kamat, helyette a háromhavi BUBOR lett az irányadó. A kormány azzal indokolta a lépést, hogy a támogatás évente mintegy 150 milliárd forintba került, és egyesek visszaéltek a lehetőséggel. Ennek részleteiről a Magyar Nemzet is beszámolt.

A kormány tehát bezárta a kiskaput, de egyúttal megdrágította a teljes kkv-szektor finanszírozását.

Amikor a változtatást bejelentették, a háromhavi BUBOR 5,89 százalék volt – emlékeztetett a blog, majd példát említett. Tegyük fel, hogy egy vállalkozás 100 millió forintnyi hitelt használ. Régi, 3 százalékos kamattal: évi körülbelül 3 millió forint a kamat. Az 5,89 százalékos kamattal: évi 5,89 millió forint. Ez 2,89 millió forint pluszkiadás évente egyetlen 100 milliós hitelnél. Rádásul, míg a 3 százalék fix volt, a BUBOR nem az, hiszen ez a bankközi referencia-kamatláb, amelyet az MNB állapít meg, és a pénzpiaci viszonyokkal együtt változhat.

A kicsik ellehetetlenítése

Az állami garanciák visszavágásának a célja az, hogy nagyobb szerepet kapjon a kereskedelmi bankok saját kockázatértékelése. De ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy

míg a tőkeerős, kiváló mérlegű vállalkozások továbbra is kapnak hitelt, addig a vidéki kisvállalkozások, többmilliárdos ingatlanvagyon híján kisebb valószínűséggel jutnak finanszírozási kölcsönhöz.

A bankok ezeknél a vállalatoknál magasabb kockázatot látnak, több fedezetet kérnek, kisebb hitelkeretet adnak, ha egyáltalán.

Pontosan ezért volt gazdaságpolitikai jelentősége annak, hogy az állam az elmúlt másfél évtizedben garanciával, kamattámogatással és kedvezményes programokkal próbálta áthidalni azt a problémát, hogy egy magyar kkv soha nem ugyanazzal a feltétellel jut pénzhez, mint egy multinacionális vállalat. De Magyar Péter miniszterelnökkel és az Erstétől érkezett Kármán András pénzügyminiszterrel visszatért a 2010 előtti liberális logika, amely szerint a piac majd eldönti, ki marad talpon és ki bukik el – dörzsölhetik a tenyerüket a külföldi bankok és a multicégek.

A blog szerzői azzal zárják elemzésüket, hogy felidézik: a Tisza Párt jelöltjei olyan szövegekkel kampányoltak, mint például Hatala-Orosz Csabáé, aki „fontosnak tartja a kis- és középvállalkozások támogatását, amelyek helyben adnak munkát és megállíthatják az elvándorlást.” Jobb bele sem gondolni, milyen lenne, ha nem tartaná fontosnak – véli a Tűzfalcsoport.