Fordulat a lipcsei repülőtér elleni merényletkísérlet ügyében: DNS-nyomokra bukkantak a bombán

Német nyomozók DNS-minták és technikai bizonyítékok alapján az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) kötik a lipcsei repülőtéren történt, robbanóanyaggal felszerelt dróntámadást. Emlékezetes, az augusztus eleji incidens során egy katonai minőségű Semtex plasztikbomba közvetlenül egy ukrán teherszállító repülőgép üzemanyagtartályának csapódott. Ha úgy vesszük, csak szerencsén és a gyújtószerkezet meghibásodásán múlt, hogy Németország elkerülte a hidegháború óta eltelt időszak legsúlyosabb, külföldi hatalom által végrehajtott terrorakcióját.

A lipcsei repülőtéren történt drónincidenstől hangos Európa Fotó: HENDRIK SCHMIDT Forrás: DPA

Összeérnek a szálak a korábbi incidensekkel

A német Szövetségi Ügyészség állami terrorizmus, valamint légi közlekedés veszélyeztetése miatt vizsgálja az ügyet. Nem véletlenül: a nemzetközi hírszerzési csatornákon – köztük az amerikai CIA és a CNN által idézett európai védelmi tisztviselők jelentéseiben – egyértelmű konszenzus van arról, hogy a szálak közvetlenül az orosz katonai hírszerzéshez, a hírhedt GRU-hoz vezetnek.

Amellett sem lehet elmenni, hogy a lipcsei drónincidens kísértetiesen hasonlít az európai logisztikai hálózatok ellen indított korábbi orosz támadássorozathoz. Emlékezetes, 2024 júliusában szintén a lipcsei DHL-központban, valamint birminghami és varsói raktárakban

gyulladtak ki olyan postai küldemények, amelyekbe rejtett, magnéziumalapú gyújtószerkezeteket helyeztek el. Akkor az egyik csomag egy repülőgép késése miatt a földön gyulladt ki – ha a levegőben robban lángra, a gép lezuhan.

Az akkori, Litvániából indított akciók miatt jelenleg is több olyan személy is bíróság előtt áll Lengyelországban és Litvániában, akiket bizonyíthatóan az orosz titkosszolgálatok béreltek fel. A nyomozók látóterébe került egy fiatal ukrán állampolgárságú ügynök is, akit a GRU pénzelt, és aki korábban Németországba utazott, hogy pontosan olyan alkatrészeket, drónvázakat és egyedi rögzítéseket szerezzen be, amilyeneket a mostani lipcsei támadásnál is felhasználtak.

Megerősítették a lipcsei repülőtér védelmét a drónincidens után (Fotó: HENDRIK SCHMIDT / DPA)

Radikális fordulat a német védelmi politikában

Ahogy arról lapunk beszámolt a napokban, Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy Németország már nyakig benne van egy hibrid háborúban, szerinte Németország a mindennapokban is az oroszok célpontjává vált. Moszkva berlini nagykövetsége természetesen azonnal reagált, és a vádakat a Kreml elleni ukrán provokációnak nevezte.

A sikertelen merényletkísérlet azonnali politikai és védelmi láncreakciót indított el Berlinben. Mivel a repülőtér hagyományos légvédelmi radarjai teljesen képtelenek voltak észlelni a mélyen repülő, rádiójeleket ki nem bocsátó, előre beprogramozott GPS-koordináták alapján navigáló drónt, a kormány radikális reformokat rendelt el:

1. A drónelhárító erők megduplázása: A rendőrség kötelékében szolgáló speciális drónvédelmi egységek létszámát azonnal 300 főre emelik, az országos bázisok számát pedig négyről nyolcra duplázzák, hogy minden kritikus infrastruktúra azonnal védhető legyen.
2. Új Technológiai Központ: Augusztus 18-án hivatalosan is megnyitja kapuit a németországi Kochstedtben egy új, a Német Légiközlekedési és Űrkutatási Központtal közösen üzemeltetett csúcstechnológiás drónbiztonsági kutatóközpont.
3. A Bundeswehr bevetése belföldön: Több tartományi vezető követeli a német alkotmány módosítását, hogy a hadsereg ne csak külső fenyegetések esetén, hanem a belföldi, kritikus csomópontok és repülőterek hibrid támadások elleni védelmében is közvetlenül bevethető legyen.